2017.08.22. 11:30
Az átlagéletkort tekintve nem állunk túl rózsásan a megyében
Rövidebb életre számíthatunk, mint az európai átlag, és az egészségben eltöltött évekből is kevesebb jut nekünk. Megyénkben ráadásul az országos átlagnál is rosszabb a helyzet. Ennek ellenére saját egészségi állapotával a magyarok – és így a jászkunságiak – túlnyomó többsége elégedett. Mi rejtőzik a számok mögött?
Képünk illusztráció.
Forrás: Shutterstock
A születéskor várható élettartam – és ebből az egészségben várható élettartam – az egyik legfontosabb mutató a társadalmi jólét tekintetében.
A Központi Statisztikai Hivatal alapján Magyarországon némiképp nőtt ez az adat – 75,7-ről 75,9 évre emelkedett –, ám még mindig messze elmarad az európai uniós átlagtól, mely a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján 80,6 év.
A nők jóval hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak: körükben tavaly 79,2 év volt a várható élettartam, míg a férfiaknál csak 72,4 év.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. A járásokat megvizsgálva látható, hogy a kunhegyesi járás rendelkezik a legkedvezőtlenebb halálozási adatokkal.
A szolnoki járás férfi és női lakosságának, illetve a jászberényi járás női lakosságának összes ok miatti halálozása ugyanakkor az országosnál kedvezőbb.
Amint az a megye lakosságának egészségi állapotáról szóló tájékoztatóból kiderül, térségünkben a teljes lakosságot tekintve a legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg. Mind a férfiak, mind a nők esetében a második vezető halálokként a daganatos megbetegedések jelennek meg.
„Az életkörülmények, a munkakörülmények, az életmód nagyban befolyásolja az eredményeket”
– fejtette ki dr. Hoksári László szolnoki háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara területi alelnöke, akik az eredmények feltételezhető okairól kérdeztünk.
– A térségre az országos átlagnál alacsonyabb életszínvonal, magasabb munkanélküliség a jellemző, a munkanélküliség pedig együtt szokott járni önsorsrontó magatartással, dohányzással, alkoholfogyasztással, miközben a szűrővizsgálatot elhanyagolják.
– Az egészségtelenebb életmóddal mindenképpen összefügg. A jövedelmi viszonyokból adódóan esetleg ki sem tudják váltani a gyógyszereiket. Az alacsonyabb iskolázottságúakra kevésbé jellemző az egészségtudatosság, az egészségre nevelés.
– Érdekes módon a szegényebb rétegekben nagyobb számban fordul elő a népbetegségnek számító elhízás, mert egészségtelen ételeket fogyasztanak, hiszen ezek köztudottan olcsóbbak.
Annak ellenére, hogy az élelmiszereken spórolnak, cigarettára, alkoholra jut pénz,
bár abból is jellemzőbben az olcsóbbat veszik, a pancsolt borokban, feketén beszerzett cigarettában pedig ki tudja, milyen káros anyagok lehetnek. És épp ezek az emberek azok, akik háziorvoshoz nemigen jutnak el – taglalta a szakember.
Az eredmény ellenére a nemrégiben nyilvánosságra hozott európai lakossági egészségfelmérésből az derül ki, hogy szubjektív értékelés alapján Magyarországon a válaszadók 61 százaléka (a férfiak 65, a nőknek csak 58 százaléka) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.
Kis reménysugarat jelenthetnek azok a számok, melyekkel a 2007 óta szervezett ingyenes szolnoki szűrővizsgálatokat összesítik. Eszerint több mint harmincezren vették igénybe ezt a lehetőséget az évek során.
A lakosság körében gyorsan népszerűvé vált vizsgálatok már korábban igazolták, bizony szükségük van az embereknek erre a lehetőségre. A vércukorszint, a csontsűrűség, a koleszterinszint, a látás ellenőrzése alapvető vizsgálat ma már a szűrőprogramokon.
A megyei önkormányzat pedig a kistelepülési szűrőprogramját indította el néhány évvel ezelőtt a Hetényi Géza kórház közreműködésével.
Szilvási Zsuzsa