A fényvédelmet nem lehet félvállról venni

Amikor süt a nap, nemcsak látható fény, hanem ultraviola sugárzás is érkezik a földre, és bár ezt a szemünk nem érzékeli, jelentős hatást gyakorol ránk. A káros UV-sugarak 98 százalékát az ózonréteg és a légkör szerencsére visszaveri, ám a maradék 2%-ot jelentő UV-A-, és UV-B-sugárzások együttesen állnak a bőrkárosodás és gyakran a bőrrák kialakulásának hátterében.

Elsődlegesen a bőrtípusunktól függ, hogy mennyi napsugárzást képes tolerálni a szervezetünk. Ezt az időt meghosszabbíthatjuk UV-szűrős krémekkel, amelyek fokozzák a bőr saját védekezőképességét. Például egy világos bőrű, kék szemű, szőke hajú ember 10 perc saját védelmi idővel, 30-as fényvédő faktorú készítmény használata mellett 300 percig, tehát összesen 5 órán át tartózkodhat a napon (10 × 30 = 300). A nap többi részét ajánlott árnyékban tölteni, és persze fontos odafigyelni arra, hogy fürdőzést, úszást, erős izzadást vagy törülközőhasználatot követően – de legalább kétóránként – ismételten kenjük be magunkat. Ez segít fenntartani a védelem megfelelő szintjét.

Sokan azt hiszik, hogy az árnyékban százszázalékos biztonságban vannak, pedig a napsugarak indirekt módon itt is hatnak, és bár lassabban, kíméletesebben és egyenletesebben, de barnulunk. A legdúsabb koronájú fa vagy a napernyő sem tudja teljes mértékben kiszűrni a káros UV-sugarakat! Ugyanilyen tévhit, hogy egy felhős napon nincs szükség védelemre. Tévedés!

Általában mindannyiunk fürdőszobájában lapul egy-két doboz naptej az előző szezonból. Vajon meddig szabad magunkra kenni a régi készítményeket, és mikor tanácsos megszabadulni tőlük? Nem helytálló az az általánosan elterjedt vélemény, hogy a hatás idővel csökken, és csak a frissen bontott termékek nyújtanak teljes értékű védelmet. Ellenőrizzük a szavatossági időt: ha lejárt, már ne használjuk, mert irritációt, allergiát okozhat. Egy naptej általában 12 hónapig őrzi meg a minőségét.

Ha egy termék illata vagy állaga furcsának tűnik, illetve eltér a megszokottól, vásároljunk újat. Előfordul, hogy a csomagolás szerint még jó a készítmény, de belekerült valamilyen szennyeződés (pl. homok), esetleg a nem megfelelő tárolás miatt romlott meg.

Hatásmechanizmusuk alapján kétféle fényvédőt különböztetünk meg: ez a szerves és az ásványi szűrő. Hogy kinek melyik előnyösebb, az bőrtípus és ízlés dolga. Előbbi hatóanyagok behatolnak a bőrbe, és az UV-sugárzást hővé alakítják, ugyanakkor irritálhatják az érzékeny bőrt, és csak 20 perc után kezdenek el hatni. Ezzel szemben az ásványi fényvédők, mint a titán-dioxid vagy a cink-oxid, a bőrfelületen maradnak, és visszaverik a sugárzást. Könnyen felvihetők a bőrre, viszont hátrányuk, hogy igen erősen fehérlenek. Minél több szerves szűrőt tartalmaz egy napvédő szer, annál nagyobb az allergiás reakció kockázata. A legtöbb fényvédő krém tartalmaz antioxidánsokat is, amelyek erősítik a sejtek ellenálló-képességét.

A fényvédő krémek nélkülözhetetlenek az egész szezonban, ugyanakkor a sárgarépa, a kaliforniai paprika, a paradicsom, a sárgabarack, a dinnye, a sóska, a spenót és a brokkoli rendszeres fogyasztása tovább fokozza a bőr védekezőképességét. Az egészséges zöldségekben és gyümölcsökben lévő béta-karotin a bőr megóvásáért felelős A-vitamin előanyaga, antioxidáns hatásánál fogva hozzájárul a napozás közben nagyobb mértékben képződő úgynevezett szabad gyökök semlegesítéséhez.

A napfürdőzés után a szervezetünknek regenerálódnia kell, ennek érdekében először is távolítsuk el a fényvédőt – a legjobb megoldás, ha kímélő after sun tusfürdőt használunk. Mivel a Nap nemcsak barnítja, de szárítja is a bőrt, testünk nedvességre szomjazik. A hialuronsavat, ureát, illetve algakivonatot tartalmazó hűsítő lotion villámgyorsan beszívódik, és pótolja a hiányzó nedvességet. Ha minden elővigyázatosság ellenére leégtünk, olyan gyógynövények segíthetnek, mint a kamilla vagy az Aloe vera: ezek csökkentik a gyulladást, és gyorsítják a károsodott szövetek gyógyulását.

Borítókép: illusztráció