2019.04.02. 19:10
A tévé nem pótolja a szülői mesét
A szakértők szerint a rajzfilmnézéssel sincs baj, ha a televíziót csupán az olvasás kiegészítőjeként használjuk.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Evgeny Atamanenko
Gyermekként mindig élvezettel hallgattuk, ahogy szüleink vagy nagyszüleink este mesét mondtak nekünk. Figyelemmel kísértük a három királyfi történeteit, vagy elképzeltük a torony legmagasabb szobájában árválkodó királylányt, amint egyedül, szorongva várja a megmentőjét.
A modern technikai világban egyre gyakoribb, hogy a mesemondást felváltja a tévében vagy számítógépen megnézett rajzfilm.
Nincs ezzel különösképpen probléma, a mi gyerekkorunkban is voltak reggeli tévématinék és miután megnéztük őket, indulhatott az udvaron a játék – mesélte a Borsnak Révész Renáta Liliána meseterapeuta. A gond ott kezdődik – mondta –, amikor a szülői gondoskodást felváltja a képernyő elé lerakott gyerek, és akár egész nap azt nézi. Kössünk kompromisszumot, hogy napi egy mese, vagy egy órát nézhetik a tévét, ezzel le is foglaljuk a kicsiket, és magunknak is szerezhetünk egy óra pihenőt. A legjobb, hogy ha egyből a rajzfilm után leülünk és megbeszéljük, hogy miket látott benne, vagy hogy mi tetszett neki, esetleg mitől félt.
Már állapotosan is jó, ha énekelünk a kis pocaklakónak és amikor megszületik, akkor kisebb mondókákkal és feladatokkal fejleszthetjük a nagyon apró csemeténket – mondja Olasz Etelka mesemondó. A kicsik fejlődése még sokkal lassabb és minden felfedezésre vár, új dolog, amit meg kell fogdosni, szájba venni. A mesékből tanulnak a gyerekek, a kis fantáziájuk által tapasztalják meg, hogy mi a különbség a jó és a rossz között.
Találjunk ki magunktól történeteket és a gyerekeink segítségével alkossuk meg a meséket. Lehet, hogy az egyik unoka fél a gonosz sárkánytól, farkastól, boszorkánytól, míg a testvére esetleg elgondolkozik, hogy ő másképp mentette volna meg a királylányt. A legjobb, hogy beindul a fantáziájuk és ezzel fejlesztik saját magukat a belső képek összekapcsolásával, amit nem kapnak készen maguk elé a televízióból.
Mindenki ismeri Andersent, a meseírót, akinek születésnapján, április másodikán tartják a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját. A világon az egyik leghíresebb meseíró volt, akinek a mai napig hallgatják szeretettel a meséit a gyerekek. Olyan történeteket írt, mint például a Rút kiskacsa, A kis hableány vagy a Rendíthetetlen ólomkatona. Tizennégy éves korában Koppenhágába ment és beállt színésznek, ami mellett elvégezte az iskolát és az egyetemet. Egy kiadó kereste meg, hogy olyan meséket írjon neki, amik a felnőtteket is megszólítja. Olcsó kiadású füzetekben jelentek meg művei, így a szegények és gazdagok egyaránt ismerték a meséit.
Borítókép: illusztráció