Ne stresszeljük túl a dolgokat!

Egyre szélesebb körben elfogadott az a nézet, hogy akkor egészséges valaki, ha testileg és lelkileg is az. Ezért terjed a holisztikus szemléletű orvoslás is, ami harmonikus egységként kezeli a testet és a lelket – mondta el Hidasi Zoltán neurológus, pszichiáter szakorvos. A tünetek, amiket a beteg tapasztal magán, természetesen valódiak. Tényleg fáj a gyomra, a feje, szárad a szeme, kiütései vannak, zsibbad a karja. A kérdés inkább az, hogy ezek kizárólag szervi eredetűek, vagy a szimptómák hátterében valamilyen mentális panasz húzódik meg – derül ki a Vasárnap Reggel legfrissebb számából.

A pszicho-neuro-immunológia a lelki egészség és az immunrendszer közötti szoros kapcsolattal foglalkozik. A „megmagyarázhatatlan” testi tünetek hátterében döntően lélektani mechanizmussal kialakuló pszichológiai, pszichiátriai állapotok, vagy akár valódi testi megbetegedéshez vezető, úgynevezett pszichoszomatikus betegségek állnak.

Ezek aztán olyan súlyos problémákat okozhatnak, amelyek a mindennapokban vagy a munkavégzés során jelentős nehézségekkel, szenvedéssel járnak. Ha nem áll a panaszok hátterében súlyos szervi elváltozás, akkor akár a családorvos, akár pszichológus, pszichiáter segítségével számba kell venni, hogy állhat-e lelki, szociális nehézség a betegség mögött.

Valójában a hipochondria is egyfajta pszichés zavar, amit elsősorban pszichés okok idéznek elő. A hipochonder ugyanis a lelki egyensúly elvesztése, illetve szorongásos tünetek következtében attól tart, hogy súlyos testi betegségben szenved. Egészséges testi jelenségeket vagy minimális testi tüneteket felnagyít, súlyosnak értelmez, és úgy gondolja, hogy komoly betegséget jeleznek.

A legtöbben az interneten keresnek rá a szimptómáikra, és ez sokszor nagyon káros, hiszen előbb vagy utóbb rábukkannak egy olyan súlyos betegségre, amire ráillenek a tüneteik. Ettől azonban tovább romlik az állapotuk, szoronganak, gyakran halálfélelmet is éreznek.

A krónikus stressz elnyomhatja az immunrendszert, így könnyebben alakulhatnak ki különféle betegségek, akár rákos elváltozások is. De a heves érzelmi stressz is növeli a betegségek iránti fogékonyságot. A stressz káros hatásaival az 1900-as években Selye János professzor sokat foglalkozott. A legnyilvánvalóbb összefüggéseket a magas vérnyomással, a szívbetegségekkel és a gyomor-, valamint nyombélfekéllyel kapcsolatban mutatta ki. Nemcsak a stressz és a szorongás, de a bánat, valamint a depresszió is gyengítheti az immunrendszert. Ez utóbbi gyakran jelentkezik szív- és érrendszeri betegségek formájában. A bánattal és a depresszióval összefüggő gyakori jelenség a pszichiáter szerint, hogy ha valaki elégedetlen a párkapcsolatával, boldogtalan, akkor a betegszerep felvétele tudattalanul egyfajta menekülést és többletfigyelmet ígérhet a páciensnek. Ez könnyen megerősítheti a testi panaszok fennmaradását.

A betegségek mögött tehát nagyon sok esetben negatív gondolatok, lelki válságok vagy életvezetési nehézségek állnak, ezért a kezelésük során is főleg a beteg életvitelét és a gondolkodásmódját kell rendbe tenni. Sokszor már ez elég ahhoz, hogy a szervi probléma is elmúljon. A neves középkori orvos, Paracelsus mondta: „Az ember legjobb gyógyszere az ember maga.”

Már a görögök is tudták

Azt, hogy a testi panaszok hátterében lelki okok állhatnak, már az ókori görögök is feltételezték. Később is foglalkoztatta az orvosokat a téma, például az 1800-as években hosszú évtizedekig tartotta magát az a nézet, hogy a megmagyarázhatatlan panaszok mögött hisztéria van. Maga a szó is a hüszteron (anyaméh) szóból ered, mert úgy hitték, ez egy női betegség.

Borítókép: Flickr