2023.11.27. 06:00
Majomkimérát hoztak létre világító szemekkel és ujjakkal a kínai tudósok
Őssejtek felhasználásával alkották meg az állatot.
A majmok bolygója: Lázadás című filmből
Forrás: AFP
A majomkiméra olyan állat, amely két genetikailag különböző organizmus sejtjeiből áll – esetünkben fluoreszkáló zöld szemekkel és ujjakkal.
A Cell tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban tették közzé, hogy először született élve őssejteket felhasználva megalkotott kiméra majom. A Kínai Tudományos Akadémia kutatói két genetikailag eltérő Cynomolgus majom embriójából hozták létre.
A kimérák két vagy több fajból származó sejtekből álló organizmusok. Lényegében külön a fajok – két DNS-készlet, két különálló organizmus – egyesülnek. A szó a görög mitológiából származik, és olyan lényre utal, amely részben sárkány, részben kecske, részben oroszlán.
A kutatók a felhasznált őssejteket zöld fluoreszcens fehérjével jelölték meg, hogy a létrehozandó kiméra szövetek koncentrációja zöldes fényük alapján azonosítható legyen. A fotóik zöld fluoreszcenciát mutatnak a majom szemében és ujjbegyében. Kiméra sejteket nagy mennyiségben figyeltek meg a majom belsejében, beleértve az agyát is.
Ez a világ első őssejtekből létrehozott, élve született főemlős kimérája.
„Régi célunk volt” – mondta Zhen Liu, a CAS vezető szerzője. "Ez a kutatás nem csak a pluripotencia – olyan sejt, ami többféle szövet létrehozására is képes – megértését szolgálja más főemlősökben, beleértve az embereket is, hanem a géntechnológia és a fajok megőrzése szempontjából is releváns gyakorlati vonatkozásai vannak. Segíthet abban, hogy pontosabb majommodellt hozzunk létre a neurológiai betegségek tanulmányozására, valamint más orvosbiológiai vizsgálatokhoz.”
A majom mindössze 10 napig élt, mielőtt egészségi állapota „légzési elégtelenség és hipotermia következtében leromlott”, és elaltatták.
A kiméra állatok fejlesztése évtizedek óta folyik világszerte. Már 2019-ben beszámoltak kínai tudósok egy ember-majom kiméra létrehozásáról őssejtekből.
Korábban több tudósnak sikerült ugyanezt tennie sertés- és juhembriókkal, csekély sikerrel. A sertés embriója csak egy emberi sejtet tartalmazott minden 100 000 sertéssejtre, és az emberi sejtek nem tudtak megragadni.
Mi a célja a különös lények létrehozásának?
Naponta tizennyolc ember hal meg transzplantációra várva, 10 percenként új beteg kerül fel a szervátültetési listára – és nincs elég donor.
Ezért világszerte próbálnak a tudósok olyan módszereket kifejleszteni, amelyekkel mesterségesen lehet emberi szerveket termeszteni a laboratóriumban, hogy pótolják a szervátültetésre szoruló betegek emberi szervhiányát.
Bár potenciálisan új szervforrást biztosíthat az átültetésekhez, az emberi kimérakutatás jelenleg moratórium alatt áll az Egyesült Államokban etikai aggályok miatt. A legutóbbi közvélemény-kutatások azonban azt mutatták, hogy az Egyesült Államok lakosságának többsége már támogatná az ilyen kutatásokat.
Etikai problémák
A kiméra egereket az 1960-as években fejlesztették ki, és ma már széles körben használják az orvosbiológiai kutatásokban.
A tudósok kiméra laboratóriumi egerek segítségével tanulmányozzák, hogy a normál sejtek hogyan lépnek kölcsönhatásba a genetikailag módosított vagy mutált sejtekkel, ami rendkívül hasznos a biológiai folyamatok és betegségek megértésében. Viszont az egérkutatásnak vannak korlátai, ezért kísérleteznek tovább majmokon.
„Az egerek nem hozzák az emberi betegségek számos aspektusát, mert fiziológiájuk túlságosan különbözik a miénktől. Ezzel szemben az ember és a majom közeli rokonok az evolúcióban, így a betegségeink sokkal pontosabban modellezhetők velük” – magyarázza Zhen Liu, a Kínai Tudományos Akadémia tagja.
Viszont az ember-állat kimérák, amelyek emberi sejtekből és más fajok sejtjeiből jönnek létre, sokkal vitatottabbak.
A tudósok azt remélik, hogy a részben humán kimérák egy napon segíteni fognak a szervátültetéseknél. Már sikerült sertésembriókon belül nagyrészt emberi sejteket tartalmazó veséket növeszteni.
A végső cél egy átültethető emberi szerv létrehozása lenne
– fogalmaz annak a spanyol tudóscsoportnak a szóvivője, amelyik még 2019-ben hozott létre ember-majom hibridet szintén egy kínai laboratóriumban.
Az etikai kérdések elkerülése érdekében a tudományos közösség hagyományosan a „vörös vonalat” a 14 napos terhesség idejében húzza meg, mert ennyi idő alatt az embrió még nem fejleszti ki az emberi központi idegrendszert. Az összes kiméra embriót megsemmisítik ezen időszak lejárta előtt.
Megközelítésük szerint az etikai határvonal átlépését az jelentené, ha a majom-ember kiméra túljuthatna a fejlődés ezen korai szakaszán.
Digitália
- Akkor most utáljuk a karácsonyi videót?
- „Kérlek, halj meg!” – mi is megkérdeztük, miért adott ilyen tanácsot a chatbot egy egyetemistának
- Hogyan műt ez a robot csupán videókból tanulva úgy, mint az emberi orvosok?
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották
- Black Friday: még egy esetleges csalódás sem veszi el a magyarok vásárlási kedvét