Van tudományos magyarázata az érzésnek, hogy valami láthatatlan van a közelben?

Ben Alderson-Day, a Durham Egyetem pszichológia tanszékének docense tudományos magyarázatot próbál adni a különös érzésre, amelyet többnyire pszichés élményként vagy paranormális jelenségként elutasítanak.

Nem szívesen ismeri be senki, hogy valaha is átélte a kísérteties érzést, hogy más is jelen van, mikor pedig biztosan egyedül tartózkodott a helyiségben.

A témába vágó egyik legnagyobb tanulmányt még 1894-ben végezték. A Pszichológiai Kutatók Társasága (SPR) közzétette a Hallucinációk című vizsgálat dokumentumait, amely több mint 17 000 ember megkérdezésével készült az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Európában. A felmérés arra irányult, hogy mennyire gyakoriak az olyan lehetetlennek tűnő élmények, amelyek például megjövendölték a halált. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen tapasztalatok túl gyakoriak ahhoz, hogy egyszerűen véletlennek minősüljenek (minden 43 megkérdezett emberből egy számolt be róla).

1886-ban az SPR kiadta a Phantasms of the Living című munkát. Ez a gyűjtemény 701 telepátiás esetet, előérzetet és egyéb szokatlan jelenséget tartalmazott. Például Newnham tiszteletes esetét, aki elmesélte új-zélandi látogatásának történetét, mikor álma figyelmeztette, nehogy csatlakozzon másnap hajnalban egy hajókiránduláshoz. Később kiderült, az úton mindenki megfulladt.

Az ilyen fantazmákat tudománytalanságuk miatt kritizálták, a statisztikákat pedig megbízhatatlannak tartották.

Az SPR által összegyűjtött beszámolók közül sok hipnagógiának, az alvás határain zajló hallucinációnak tűnik. Feltételezik, hogy a 19. században feljegyzett több vallási élményt is a hipnagógiával lehet magyarázni. Mindez különösen erős kapcsolatban áll az alvási bénulással, amelyet a felnőttek körülbelül 7%-a tapasztal életében legalább egyszer. Alvásparalízisben az izmaink mondhatni lefagynak, mint a REM-alvás idején, de az elménk aktív és ébren van. Tanulmányok kimutatták, hogy az alvási bénulásban szenvedők több mint 50%-a számol be arról, hogy nem látható idegen jelenlétét érezte.

Mint a The Conservation írja, míg az SPR által dokumentált viktoriánus élmények inkább megnyugtatóak voltak, az alvási bénulásban megélt modern példák ijesztőek. A portugáltól (Fradinho da Mao Furada), aki beszivárogott az emberek álmaiba, egészen a nigériai jorubák Ogun Orujáig.

De miért hozhatja létre az alvási bénulás a jelenlét-élményt? Sok kutató úgy magyarázza, hogy a legtöbb ember már önmagában is ijesztőnek találja az alvási bénulást, még hallucinációk nélkül is. 2007-ben alváskutatók, J. Allen Cheyne és Todd Girard azzal érveltek, hogy ha bénultan és sebezhetően ébredünk, ösztöneink fenyegetettséget élnek meg, és az elménk kitölti a rést:

Egy másik megközelítés, hogy megvizsgálják a közös vonásokat az alvási bénulásban átéltek és a különös érzékelés között. Az elmúlt 25 év kutatásai kimutatták, hogy a jelenlét-élmény nemcsak hipnagógiában fordul elő, hanem Parkinson-kórban, pszichózisban, halálközeli élményekben és gyászban is. Ez arra utal, hogy mégsem alvás-specifikus jelenségről van szó.

Neurológiai esettanulmányokból és agyi stimulációs kísérletekből tudott, hogy az élményt testi jelzések is kiválthatják. Például 2006-ban Shahar Arzy neurológus és munkatársai képesek voltak létrehozni egy „árnyékfigurát”, mikor egy nő agyát elektromosan stimulálták a bal temporoparietális csomópontban.

Egy 2014-es kísérletsorozat kimutatta, hogy az emberek szenzoros elvárásainak megzavarása egyes egészséges emberekben is a jelenlét érzését váltja ki. Mint az alvási bénuláskor, szokásos információink megzavarodnak a testünkről és az érzékszerveinkről, így nem meglepő, hogy úgy érezhetjük, valami „más” van velünk.

Dr. Ben Alderson-Day 2022-ben végzett kutatásában megpróbálta nyomon követni a jelenlét-élmények hasonlóságait a klinikai beszámolókból, a spirituális gyakorlatból és az állóképességi sportokból (melyek ismerten számos hallucinációs jelenséget idéznek elő, beleértve a jelenlétét is).

Évszázados múltja ellenére az érzékelt jelenlét tudományos vizsgálata valójában csak most kezdődött el. Alderson-Day reméli, a tudományos kutatás egyetlen átfogó magyarázatot adhat nekünk, bár meglehet, több elméletre is szükség lehet, hogy megmagyarázzuk. Szerinte a Phantasms of the Living-ben leírtak nem egy letűnt kor fantomjai: vélhetően mindenki, aki még nem tapasztalta ezt a nyugtalanító élményt, ismer valakit, aki már átélte.