Magyarországon is elindítja a Facebook a tényellenőrzést

Ma adta ki a közleményét a Facebook, amely hivatalosan bejelenti, hogy a hazánkban is elindul az úgynevezett tényellenőrző program az AFP bevonásával, amely a független Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) tanúsítványával rendelkezik. A Facebook félretájékoztatás elleni küzdelmének részeként olyan független tényellenőrző szervezetekkel társul világszerte, amelyek felülvizsgálják és értékelik a tartalmak pontosságát.

Azok után, hogy a közösségi óriásvállalat az utóbbi években botrányt botrányra halmozott – nagyjából a Cambridge Alapítvány esetétől a hamis fiókokon át a legutóbbi összesküvés-elméletekig és álgyógyszerekig – most elindítja a tényellenőrzésnek ezt a változatát.

A közlemény szerint úgy fog működni, hogy

mikor egy tényellenőrző hamisnak értékel egy hírt vagy egyéb tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozícionálja a Facebook, jelentősen csökkentve ezzel annak terjesztését.

Ezzel reméli a közösségi hálózat megakadályozni a hoax/álhír terjedését, és csökkenti azoknak az embereknek a számát, akik előtt az megjelenik.

Azoktól a Facebook-oldalaktól és domainektől, amelyeken újra és újra megosztanak álhíreket, a Facebook elveszi a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve érzékelni fogják elérésük csökkenését is.

Ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erről a tényről. A külső tényellenőrző partnerek azonban nem távolíthatnak el a fiókokat vagy oldalakat a Facebookról.

Az AFP által működtetett ellenőrző hálózat ezzel 17 európai országra terjed ki, és 12 különböző európai nyelven működik.

„Lengyelország, a Balkán-félsziget, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Románia után Magyarország és Bulgária csatlakozása segít az AFP-nek megerősíteni tényellenőrző hálózatát Közép-Kelet-Európában, ezáltal harcolni a dezinformáció terjesztésével szemben a kontinens e részén.” – fűzte hozzá Christine Buhagiar, az AFP európai regionális igazgatója.

A Facebook jelenleg több mint nyolcvan tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, amelyek világszerte több mint hatvan különböző nyelven ellenőrzik a tartalmakat. A vállalat e tevékenység további bővítését tervezi.

Ez a stratégia a Facebookon történő félretájékoztatás megállítására

A Facebookon történő félretájékoztatás megállítását szolgáló stratégia a Facebook közleménye szerint három részből áll, és a külső tényellenőrző program ennek csupán egyik része, idézzük:

1. Eltávolítjuk azokat a fiókokat és tartalmakat, amelyek sértik a Közösségi alapelveket. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a platform biztonságos legyen.

a. Hamis fiókok használatával gyakran terjesztik az álhíreket – csak 2020 negyedik negyedévében 1,3 milliárd darab hamis fiókot tiltottunk le.

b. Megakadályozzuk a választók befolyásolására irányuló, és minden olyan félretájékoztatást, amely valós erőszakot vagy közvetlen kárt okozhat.

2. Csökkentjük az olyan tartalmak elérését, amelyek bár nem sértik közvetlenül a közösségi alapelveket, de egyébiránt rossz minőségűek, így kevesebben láthatják őket.

a. Világszerte 80 külső tényellenőrző partnerrel dolgozunk együtt, akik több mint 60 különböző nyelven dolgoznak. Amikor valamilyen tartalmat hamisnak találnak, drasztikusan csökkentjük annak elérését.

b. Csökkentjük továbbá más, spam jellegű – például clickbait és az aktivitásra buzdító – szenzációhajhász posztokat amelyek szintén lehetnek félretájékoztatóak.

3. Tájékoztatjuk az embereket azáltal, hogy több információt ad nekik, hogy az emberek maguk dönthessék el, mit olvassanak, miben bízzanak meg és osszanak meg.

a. Ha egy bejegyzést a külső tényellenőrzők hamisnak minősítettek, figyelmeztető címkéket helyezünk mellé a tényellenőrzők értékelésével és felkutatjuk azokat az felhasználókat, akik látják a bejegyzést, megpróbálják megosztani, vagy már meg is osztották azt.

b. A kontextus gomb információt nyújt a hírfolyamban látható cikkek forrásairól, és felhívjuk az emberek figyelmét, ha egy 90 napnál régebbi hírt szeretnének megosztani.

Borítóképünkön Mark Zuckerberg egy párizsi felszólalásán 2018-ban