„Attól féltünk, délelőtt kong majd az ürességtől a stadion, de az ellenkezője történt” – a Szolnok vezetőedzőjét is lenyűgözte a vb

– Hogy tetszett a világbajnokság?

– Brutálisan jó volt! Eltöltöttem 40 évet az atlétika pályán és mellette, jártam pár világversenyen is, Ausztrálián át Chiléig, vagy az 1998-as budapesti Európa-bajnokságig. A budapesti vb ezek közül minden tekintetben a legszínvonalasabb volt – mondta a Szoljon.hu-nak Ecseki Tibor, a szolnoki atlétika sportági vezetője, akit a vb-n látottak összegzésére kértünk.

– Aki jártas az atlétikában, előzetesen attól tartott, hogy a délelőtti programok során kong majd az ürességtől a stadion. Na most, ennek éppen az ellenkezője történt. Ez annak köszönhető, hogy nagyon ügyesen rakták össze a versenyszámok menetrendjét. Délután pedig telt ház volt végig.

– Hogyan értékeli a magyar versenyzők teljesítményét?

– Szenzációs eredmények születtek. Számunkra Kocsis Luca révén a 4x100-as női váltó remek teljesítménye különösen is örömteli volt. Azt gondolom, hogy a magyar atléták nagy része a saját teljesítőképessége határát is elérte, és ezt érezték a nézők is, és nagyon jól reagáltak rá. Szép volt például, ahogy Márton Anita szülés után, már pályafutása végén becsületből odaállt, és képviselte hazánkat. Voltak ugyanakkor olyan versenyzőink, akikben benne maradt az eredmény. Az ő esetük arra világít rá, hogy nagyon sokat kell még fejlődnünk azért, hogy versenyzőink olyan színvonalú ellátást – gyúró, csontkovács, stb. – kapjanak, ami elvárható lenne. De ide sorolható, hogy egyes országoknál már a verseny közben, ugrások, dobások között is videón elemzik az atléták mozgását... A tanulság mindebből az, hogy nem vagyunk gyengébbek más európai országoknál, és komoly felkészüléssel igenis szép eredményeket érhetünk el.

– Említette Kocsis Lucát, aki a Szolnoki MÁV SE versenyzőjeként vett részt a vb-n. Az ő teljesítményét hogyan látja?

– Luca az idei évben számomra is meglepetés volt. Azt kell mondjam, az ő teljesítménye kicsúcsosítja a múltat a jelenbe. A szolnoki atlétika tradicionálisan erős a sprintszámokban. Ott vannak a régi bajnokaink, Paróczai András, Tóth Béla, Tóth András, Szalai József, Juhász Erzsébet – ők mind országos csúcstartók voltak. De ide sorolható Karaffa László is. A közelebbi múltból Árva Petronella, Molnár Mónika, Varga Bianka említhető, néhány éve pedig Pázmándi Dominik, Sipos János és Boros Bence részén szolnokiak álltak a dobogó mindhárom fokán a fedettpályás országos bajnokságon.

– És most itt van Luca, aki idén 60-on (7.31) és 100-on (11.38) is U20-as és U23-as országos csúcsot ért el, Budapesten pedig szenzációs magyar csúcsot futott a váltóval. Hozzá hasonlóan céltudatos, jó munkamorálú, jó hozzáállású sprinter még nem volt Szolnokon. Alázattal dolgozik, és ennek látjuk most az eredményét. És jó kezekben is van edzőjénél, Varga Ádámnál.

– De ha már múlt és jelen, a magyarországi világbajnokság kapcsán a jövő is bizakodásra ad okot. Csak abban a néhány napban ugyanis, amióta véget ért a vb, egy tucatnyi gyerek felvételét kérték szüleik a szolnoki atlétikai szakosztályba. Az atlétikai vb rendezésének hatásai ebben a formában, itt, Szolnokon, már most kimutathatóak.