Belföldi vadásztatással faragnának a veszteségen

A tavasszal és nyár elején időszakosan bevezetett teljes határzár, majd a szeptembertől érvényes határátlépési korlátozások hatására felére esett vissza a hazánkba érkező és vadászati engedélyt váltó külföldi vadászok száma. Pedig ők adják igen jelentős hányadát a vadásztársaságok bevételének.

Eleinte azt lehetett hallani, hogy Magyarországon szeptemberben mentesültek a karantén­kötelezettség alól a külföldi vadászok is. Ám aztán kiderült, a bérvadászat nem számít gazdasági célú tevékenységnek, vagyis mégsem jöhetnek be korlátozás nélkül hazánk területére vadat lőni más országokból. Csak akkor, ha egyébként is üzleti céllal érkeznek Magyarországra.

– A bér- és vendégvadászok nem tudtak jönni ősszel sem, így jelentős az elmaradás a vadásztársaságok bevételeiben – mutatott rá Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász.

– Csak néhány külföldi vadásznak adtunk ki engedélyt: szeptemberben hat, októberben mindössze egy főnek. Azt még nem tudjuk, hogy az előző évhez képest milyen mértékű lesz a visszaesés, hiszen a vadászati év március első napjától a következő év februárjának utolsó napjáig tart, de az biztos, hogy megyei szinten is több száz millió forintos bevételkieséssel számolhatunk. A belföldi vadászok viszont jobban mozgolódtak augusztustól, mivel ők sem nagyon tudtak külföldre menni, vagy nem kockáztattak, így inkább itthon vadásztak.

Ez jó a vadásztársaságoknak, de a vendégvadászok elmaradásából adódó hiányt ez nem tudja fedezni. Már csak azért sem, mivel a külföldiek euróban fizetnek. A hazaiaktól egyébként sem lehet olyan magas összegeket elkérni. Emellett van olyan probléma is, hogy például nincs szükség annyi élő nyúlra, mint korábban, csak körülbelül a szokott mennyiség hatvan százalékára. Ugyanakkor az idén jó szaporulat van belőlük. Az élő vadnyúl ára is csökkent, míg tavaly 28–32 ezer forint volt darabja, most csak 20–25 ezer forint. Fácánból viszont a keresleti oldal a túlsúlyos – mutatott rá a fővadász.

Azt is hangsúlyozta, hogy az év további részében is a külföldiek távolmaradására kell felkészülni, a vadásztársaságoknak pedig azt kell mérlegelniük, miként tudják a költségeiket optimalizálni, a kiesést valamelyest pótolni, kiadásaikat csökkenteni, hogy működésük ne kerüljön veszélybe.

– A Karcagi Nagykun Vadásztársaság márciusban és most is válságkezelő programon dolgozik – számolt be Hubai Imre Csaba elnök. Elmondta, az utóbbi időben hozzájuk is csupán kétszer érkeztek külföldi vadászok. Máskor például nagy számban jönnek oroszok októbertől nyúlra vadászni.

Ez idáig a tavalyihoz képest harminc–harmincöt százalékos a bevételkiesésük, ehhez jön még az őszi vadászati időszakban jelentkező veszteség. Mint megtudtuk, csökkentek a vadászati díjak, ezzel párhuzamosan az őzhús ára is a felére csökkent. Jelentős a kiesés, ezért a vadásztársaságoknak a működésük optimalizálásán kell dolgozniuk, hogy átvészeljék ezt az időszakot.

Van azonban olyan vadásztársaság is, ahol nem jelentős a veszteség.

– Tavasszal nagyon kedvezőtlennek tűntek a kilátások, a bakvadászathoz kapcsolódik a bevételünk hetven százaléka, kissé kétségbe is voltunk esve, hiszen sok külföldi vendéget várunk ebben az időszakban. Tartottunk tőle, hogy nem tudnak majd jönni. Ez végül bekövetkezett, viszont meglepő módon belföldi vadászok szép számban jelentkeztek. Kellemesen csalódtunk, mert nem volt igazán jelentős bevételkiesésünk – árulta el az idei évkezdet kapcsán Tóth Sándor, a Szelevény-Csépa Vadásztársaság elnöke.

– Más oldalon óvatosabbak voltunk. Minden évben neveltünk fácánt, amit idén nem tettünk meg, féltünk tőle, hogy beruházunk, de nem tudunk vadásztatni. Nem lett volna gazdaságos. Az állományunk viszont fedezi a tagság szórakozását – tette hozzá.

Még bent vannak a mezei nyulak, a vadásztatás a hónap végétől indul. A társaság reméli, hogy hasonló érdeklődés övezi majd, mint a korábbi években, egyéb esetben a hálózott nyulakat külföldre viszik.

Tiszapüspökiben ejtették el az idei év legnagyobb agancsú őzbakját

Az őzbak vadászata hazánkban április 15-étől szeptember 30-áig tart, és október 30-áig kell elbíráltatni a trófeákat.

Kasuba Andrástól megtudtuk, hogy Tiszapüspökiben ejtették el az idei év legnagyobb, 714 grammos agancsú őzbakját. A bírálat során számos értékmérő – mint például súly, szárhossz, köbtartalom – alapján pontozzák a trófeákat. Mindezek alapján az említett trófea 202,8 pontot ér.