Hosszú úton

Hosszú Katinka 100, 200 és 400 vegyesen, valamint 200 pillangón is győzött a múlt héten a kínai Hangcsouban rendezett rövid pályás úszó-világbajnokságon, ahol előbb a vb legjobb női úszójának, majd az év legjobb úszónőjének járó díjat is neki ítélték oda. Utóbbit 2014, 2015 és 2016 után negyedszer. Az első három trófeát még abban az időszakban vehette át, amikor élete párja, Shane Tusup volt egyben az edzője is, a legfrissebb, a negyedik azonban azt bizonyítja, hogy nem Hosszú–Tusup-korszak volt, hanem idestova egy évtizede, a 2009-es római vb-aranya óta, Hosszú-korszak van.

Annyi különbséggel, hogy már nem az „Iron Lady” halmozza az érmeket, hanem ismét „Katka”, az úszó-világhódító útjára Bajáról elindult dél-alföldi sportoló. Tisztelni és méltányolni mindkettőjüket egyformán lehetett, kedvelni, úszópalánták elé követendő példaként állítani az eredeti énjét visszavett Katinkát könnyebb.

Látszólag persze nem ez a lényeg, hiszen a legrangosabb viadalokon nem kiváló emberek, hanem extra klasszis sportolók győznek. Csakhogy

Hosszú már mindent megnyert, ráadásul mindent sokszor.

Úszóként már nincs neki feljebb. Nyári sikere a glasgow-i Eb-n, 200 vegyesen Tusup és a régi vasfizikum nélkül maga volt a küzdés és a dac, a „csak azért is megmutatom” diadala – nem a bajnok, inkább az ember hősies erőfeszítése –, de ne feledjük, az úszás mérhető sportág. És az idei 2:10.17 mellé összevetésként oda kell illesztenünk a 2015-ös, 2:06.12-es kazanyi világcsúcsot, a riói 2:06.58-at, a 2017-es budapesti vb-ről pedig a kerek 2:07.00-t. Ezért a jogos elismerés mellett okkal vetődik fel: meddig és milyen sikerrel lehet a mostani alapállásból, majd túl a harmincon is úszni? Válaszként az időpontot és az eredményt ötvözve, remélhetőleg a 2020-as tokiói olimpiai éremig. Amit – színétől függetlenül – komoly bravúrnak tartanék. (A 25 méteres versenyeket most hagyjuk, ez a műfaj szinte még mindig megfelel a kispályás focinak.)

Ám miközben az úszói életmű már fokozhatatlan, a szárazföldön még számos tartomány meghódításra vár. Tusup által rászabott jelmezét levetve, Amerikát és az olimpiai, vb- és Eb-dobogó tetejét is többször megjárva, a régi edzéselméletet és különféle rekordokat hetente megdöntve, újra haza- és magára találva, Hosszú Katinka további útja elrendeltetett.

Az Iron Ladyé, ha még létezne, a végéhez közeledne; Katkáé bármikor új és másféle csúcsokra vezető irányt vehet.