A kihívások ellenére is jól teljesített a Jászság gazdasága

– Nemcsak a krízisek, hanem a negyedik ipari forradalom korát is éljük, ami új lehetőségeket rejt a változó gazdasági környezetben.

– Az irányváltást nem a világjárvány idézte elő, de az biztos, hogy felgyorsította a negyedik ipari forradalom folyamatait. Elég csak arra gondolni, hogy a világgazdaság húzóágazata, az autóipar már korábban intenzíven elindult az elektromos autógyártás irányába, ami egy óriási váltás. Jelentős volt a kínai növekedés, ami ugyancsak kihatott a világgazdaság működésére. Ezek mind olyan tényezők voltak, amelyek a tavaly kirobbant orosz-ukrán háború nélkül is óriási hatást gyakoroltak a globális gazdaságra.

– A lassan egy éve tartó orosz-ukrán háború milyen hatással van a gazdasági és inflációs kilátásokra?

– Kétségtelen, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság a világgazdaságra is rávetődik. Oroszország és Ukrajna szerepe jelentős néhány nyersanyag és fém exportjában, valamint mezőgazdasági termékek kibocsátásában. A háború drágulást eredményezett a mezőgazdasági és ipari fémek piacán. Érdekes és kicsit megnyugtató lehet, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tavaly decemberben világviszonylatban összesen két százalékos árnövekedést mutatott ki az élelmiszerek vonatkozásában. Az Európai Unióban az infláció mértéke tíz százalék alá ment. Ebből remélhetőleg az következik, hogy Magyarországon is visszább kell, hogy szoruljon az infláció.

– Az építőanyagok esetén is látszik, hogy elindultak visszafelé az árak. Mindezek együttesen bizonyos optimizmusra adhatnak okot. A háború sem tarthat örökké, nagyon bízom benne, hogy ebben az évben a tárgyalások megkezdődnek és található megoldás a fegyveres konfliktus lezárására.

– Nem véletlen, hogy az egyesület tavaly szervezett gazdasági és fejlesztési konferenciájának a globális és lokális élelmiszer-ellátás volt a fő témája.

– Valóban nagyon sokat beszéltünk arról, hogy az élelmiszer-ellátás hogyan oldható meg a jövőben. A különböző hatékonyságnövelő technológiai fejlesztések mellett szó volt az öntözésfejlesztési beruházások fontosságáról is. Érdemes lenne akár államilag is megvalósítani olyan beruházásokat, amelyek a jó minőségű földek öntözéses művelését biztosítják. Úgy gondolom, hogy ez az agrárium sikeres működésének egyik kulcsa lehet.

– A gazdasági recesszió, a bizonytalanság egyéni és társadalmi szinten is kihívások elé állítanak mindannyiunkat. Ebben a helyzetben felerősödhet a félelem és szorongás érzése.

– Nemrég tanulmányoztam az Ipsos „Mitől fél a világ” című kutatásának tavaly decemberi nemzetközi felmérését, amelyből kiderült, hogy a legnagyobb félelem a világban az inflációtól van. De az erőszak, a bűnözés, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és a klímaváltozás is aggasztja a kutatásban részt vett országok lakosságát. Érdekesség, hogy a koronavírussal szembeni félelem jelentősen visszaesett. Ha a saját környezetben szétnézek, akkor itt is azt látom, hogy az emberek leginkább az inflációtól félnek.

– Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében továbbra is a Jászság képviseli a húzóerőt a legeredményesebb cégek között. Hogyan őrizhető meg hosszú távon ez a vezető szerep?

– Az Electrolux tevékenységének szűkülésével a Jászság nem szenvedett el nagy csorbát az elmúlt időszakban, mert helyébe léptek olyan vállalkozások, melyek ezt pótolni tudták. Így erős tudott maradni a kistérség gazdasága és munkaerő-piacon sem jelentkeztek problémák. Részben a Hűtőgépgyárnak, részben pedig az Aprítógépgyárnak köszönhetően olyan ipari kultúra alakult ki, ami tipikusan a gépipari és az ahhoz kapcsolódó üzletágak fejlődését hozta magával a Jászságban. Nagyon bízom benne, hogy ennek továbbviteléhez megfelelő felsőfokú szintű képzést tudunk a térségben létrehozni. Jellemző, hogy a fiatalok többsége a fővárosba vagy nagyobb városokba megy továbbtanulni és kevesen jönnek vissza a Jászságba.