2024.10.01. 09:17
Zelenszkij nagyobb elszántságra szólította fel a Nyugatot a Herszont ért csapás után
951. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal az ENSZ Közgyűlése 79. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2024. szeptember 25-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Sarah Yenesel
Két település elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Krutij Jar és a Harkiv megyei Visnyeve települést – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A Rosszija 1 állami televízió esti híradója felvételeket mutatott be arról, hogy az orosz Csendes-óceáni Flotta tengerészgyalogosai kitűzték az orosz trikolórt a háború kezdete óta ostromlott Vuhledar város önkormányzatának épületén. A TASZSZ hírügynökség orosz biztonsági szervekre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán erők „szétszórt csoportjai” nem képesek tartani a védelmet a donyecki régióban található város központjában, és arra kényszerültek, hogy feladják állásaikat. A tájékoztatás szerint az ukrán fél számos súlyos sebesültet hagyott hátra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője óvta a sajtót attól, hogy elhamarkodott jelentéseket tegyenek közzé az orosz hadsereg vuhledari sikereiről. Azt javasolta az újságíróknak, hogy várják meg az orosz védelmi minisztérium hivatalos tájékoztatását a magaslaton fekvő település bevételéről.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél számolt be előretörésről. A tárca közölte, hogy Ukrajnában 14 ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és két – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 340.
A moszkvai katonai tárca délután bejelentette, hogy az orosz hadsereg a Herszon megyei Velika Olekszandrivkában Iszkander műveleti-harcászati rakétával mért csapást az ukrán haditengerészet 37. tengerészdandárjának parancsnokságára, amelynek következtében mintegy hatvanan életüket vesztették.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel nyolc lőszerraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és négy vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 31 repülőgép típusú drónt.
Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még két harckocsit és három páncélozott harcjárművet is. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 19 250 embert, 135 harckocsit, 65 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 859 páncélozott harcjárművet, 569 gépkocsit, 155 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a belügyminisztériummal és a Nyomozó Bizottsággal (SZK) együttműködésben ukrán terrorszervezetek 39 olyan támogatóját vették őrizetbe, akik gyerekeket és tinédzsereket uszítottak iskolák és vallási intézmények elleni erőszakra.
Az elfogott személyek életkora 14 és 35 év között van. Az orosz hatóságok akciója 78 régióban "destruktív online csoportok" 252 tagját érintette, köztük 156 fiatalkorút.
Olaf Scholz telefonon egyeztetne Vlagyimir Putyinnal
A hírek szerint a német kormány fontolóra veszi egy telefonbeszélgetés lehetőségét a G20-ak novemberi brazíliai találkozója előtt Vlagyimir Putyinnal. Berlinből azonban még nem érkezett megkeresés a Kremlbe, a beszélgetés tárgya az orosz–ukrán háború lehetséges befejezése – írja a Világgazdaság.
Olaf Scholz német kancellár csaknem két év után először szeretne telefonbeszélgetést folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be a Die Zeit, német kormányzati körökre hivatkozva. A hírek szerint a német kormány fontolóra veszi egy telefonbeszélgetés lehetőségét a G20-ak novemberi brazíliai találkozója előtt, amelynek témája az orosz–ukrán háború lenne.
Berlinből azonban még nem érkezett megkeresés a Kremlbe. A Die Zeit emlékeztetett arra, hogy Olaf Scholz lenne az első olyan kormányfő az Ukrajnát erőteljesen támogató országok közül, aki felveszi a közvetlen kapcsolatot Putyinnal, legalábbis ha ez sikerül neki.
Az utolsó telefonbeszélgetés Scholz és Putyin között 2022 decemberében zajlott. Joe Biden amerikai elnök, Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson volt brit miniszterelnök is utoljára 2022-ben beszélt közvetlenül Putyinnal.
A cikk folytatását ITT tudja elolvasni.
A horvát elnök nem engedélyezi horvát katonák küldését a NATO Ukrajnát támogató missziójába
Zoran Milanovic horvát elnök nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába.
Az államfő kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, és sérti a nemzetközi jogot, amelyet mindenkinek el kell ítélnie, Horvátországnak pedig minden lehetséges humanitárius segélyt meg kell adnia a háborúban álló országnak. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna hatalmas katonai segélyt kap, a háború vége nem látszik, viszont fennáll annak a veszélye, hogy átterjed Ukrajna határain túlra.
A köztársasági elnök és egyben valamennyi horvát állami intézmény feladata is megvédeni Horvátországot a háborútól, és megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsa az országot a háborús konfliktusoktól – hangsúlyozta Milanovic.
Hozzátette: éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és annak érdekében, hogy megvédje az országot egy esetleg háborús konfliktustól.
Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg - hangoztatta Milanovic. Ezt az is bizonyítja, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziókban – magyarázta.
Az ukrajnai háború azonban, amely az orosz agresszió következménye, nem jelent támadást valamelyik NATO-tagállam ellen, ezért az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 5. cikkelye nem aktiválható, és így nem létezik nemzetközi jogi kötelezettség, amely arra kényszeríthetné Horvátországot, hogy részt vegyen a háborúhoz kapcsolódó tevékenységekben – szögezte le az elnök.
Kiemelte: Horvátország jelenleg is segít, és a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, de ez a segítség nem lehet semmilyen formában katonai, mert az eltér Horvátország nemzeti érdekeitől, és potenciálisan veszélyezteti állampolgárait.
Sok nagy háború meggondolatlan logisztikai vagy tanácsadói küldetésekkel kezdődött, amelyek később katonai beavatkozásokká, majd nagyobb háborús konfliktusokká fajultak – mondta Milanovic.
Horvátország semmilyen módon nem tudja jelentősen befolyásolni az ukrajnai háborút, és nem tudja megállítani azt. De az államhatalom átgondolt és felelősségteljes politikájával megakadályozhatja a háború terjedését a horvát határok felé, és ez békét és biztonságot hozhat minden horvát állampolgár számára
– húzta alá a köztársasági elnök.
A horvát alkotmány szerint a horvát hadsereg részvételéről szóló határozatokat nemzetközi missziókban a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök - aki egyben a hadsereg főparancsnoka - előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.
Ukrán katonák román területen történő kiképzéséhez járult hozzá a bukaresti parlament
Ukrán katonák romániai támaszpontokon történő kiképzéséhez adta hozzájárulást keddi együttes ülésén a kétkamarás román parlament.
A törvényhozás Klaus Iohannis államfő megkeresésére 233 szavazattal 18 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadta, hogy román területen ukrán katonák felkészítése érdekében létesítsenek tengerészeti kiképző központot, valamint Románia a létező bázisain támogatást nyújtson ukrán tengerészgyalogosok felkészítéséhez.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett, két évre szóló, de a román fél részéről bármikor felmondható megállapodás tervezete szerint az ukrán katonák romániai kiképzéséhez a nemzetközi közösség is hozzájárul, az új kiképzőközpont létesítésének és beüzemelésének költségeit pedig teljes egészében Nagy Britannia fedezi.
Klaus Iohannis államfő egy másik kezdeményezését is hasonló többséggel hagyta jóvá kedden a két ház együttes ülése, ennek értelmében a legfontosabb erdélyi légitámaszpontot, az aranyosgyéresi (Campia Turzii) 71-es Bázist is az ukrán katonák kiképzését segítő NATO-misszió (NATO-Security Assistance and Training for Ukraine – NSATU) rendelkezésére bocsátják. Az ezzel kapcsolatos költségeket a román védelmi minisztérium fedezi, amely egy legfeljebb százfős katonai kontingenssel is hozzájárul a misszióhoz.
A román parlament keddi ülésén tudomásul vette az államfő tájékoztatását arról, hogy Románia hozzájárult két másik, az ukrán erőket segítő külföldi támogatás célba juttatásához. A tájékoztatás szerint augusztusban már megérkezett a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu légitámaszpontra, illetve a mangaliai tengeri kikötőbe az a 35 fős svéd különítmény, amely az Ukrajnának adományozott svéd rohamcsónakok használatára fogja kiképezni az ukrán katonákat.
Másfelől a román államfő – a miniszterelnök javaslatára a legfelsőbb védelmi tanács véleményezése alapján – jóváhagyta, hogy az Európában állomásozó amerikai különleges műveleti erők parancsnoksága további katonákat és készenléti hadifelszerelést telepítsen Romániába.
Az amerikai kontingens jelenléte révén felértékelődik Románia szerepe a keleti NATO-szárny stabilitásának garantálásában, erősödik a román-amerikai stratégiai partnerség, ugyanakkor a közös kiképzések javítják a román és amerikai különleges erők együttműködési képességét - indokolta döntését a román államfő a parlamenthez intézett levélében.
Kreml: nem fog változtatni a NATO politikáján az új főtitkár
Nem fogja befolyásolni az észak-atlanti szövetség politikáját, hogy Mark Rutte volt holland miniszterelnök vette át a NATO-főtitkári tisztséget – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Várakozásaink szerint az észak-atlanti szövetség ugyanabban a szellemben fog tovább működni, mint eddig
– mondta.
Peszkov szerint Ruttét, aki valamikor „nem egy órát” töltött Vlagyimir Putyin elnökkel a tárgyalóasztalnál, és folytatott vele párbeszédet a jó és pragmatikus kapcsolatok kiépítéséről, jól ismerik Moszkvában.
De tudjuk, hogy ezt követően Hollandia eléggé kibékíthetetlen álláspontra helyezkedett, miszerint teljesen kizárnak minden kapcsolatot hazánkkal, ezért nem gondoljuk, hogy valami új, jelentős dolog fog történni a szövetség politikájában
– mondta.
A NATO-nak új főtitkára van. A norvég Jens Stoltenberget a holland Mark Rutte váltotta. Vajon a személyi változás csökkenti a blokk agresszivitását? Spoiler: nem. (...) Az új főtitkárt pragmatikusnak, kompromisszumkésznek nevezik. De kevés múlik az ő személyes kvalitásain. És első nyilatkozatai nem hagynak kétséget afelől, hogy az általános eszkaláció és az irányvonal »aranymilliárd« országai dominanciájának biztosítása folytatódik majd
– írta Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján.
Peszkov a közel-keleti helyzetre kitérve azt hangoztatta, hogy Oroszország elítéli Izraelnek a Szíria szuverén területére mért csapásait. Közölte, hogy Moszkva folyamatos kapcsolatban áll Damaszkusszal, de egyelőre nem lát a szíriai vezetést közvetlenül fenyegető kockázatot.
Rámutatott, hogy a harcok kiterjedése a közel-keleti régió további destabilizációjához és a feszültségek fokozódásához vezet. Ismételten kifejezte Oroszország „mély aggodalmát” a helyzet miatt.
Mark Rutte: Ukrajna támogatása a helyes lépés
Ukrajna folytatódó támogatása a helyes lépés, egyben befektetés a katonai szövetség biztonságába – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
Mark Rutte, miután átvette megbízatását Jens Stoltenbergtől, a NATO-székházban tartott első főtitkári sajtótájékoztatóján közölte, a független és demokratikus Ukrajna az európai béke és stabilitás sarokköve. Ukrajna támogatásának költsége sokkal alacsonyabb, mint annak a költsége, amennyibe Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelme kerülne – hívta fel a figyelmet.
Mindent meg fogok tenni azért, hogy közelebb hozzuk Ukrajnát a NATO-hoz
– tette hozzá a NATO-főtitkár, majd hozzátette:
Ukrajna támogatása alapvető prioritás. Mindent meg kell tenni az ország győzelme érdekében, ezzel egyidőben pedig egyértelművé kell tenni Putyin számára, hogy nem győzhet Ukrajna felett
– jelentette ki.
Rutte közölte, a katonai szövetség nem látja közvetlen veszélyét orosz nukleáris fegyverek alkalmazásának. Ezzel kapcsolatban azonban kiemelte: a NATO-országoknak nem szabad engedniük Putyin nukleáris fegyverek esetleges használatával kapcsolatos fenyegetéseinek, mivel szerinte ez veszélyes precedenst teremtene.
Kijelentette: Kína a fegyverszállítások által meghatározójává vált Oroszország ukrajnai háborújának. Hangsúlyozta: Kína nem láthatja el fegyverekkel a második világháború óta legnagyobb európai konfliktust anélkül, hogy az ne lenne hatással érdekeire és megítélésére.
Van tennivalónk, ahogy ugyanis a világ néhány éve veszélyesebb geopolitikai környezettel szembesül, a NATO-szövetségesek is komoly kihívásokkal néznek szembe. Az a feladatom, hogy biztosítsam: közösen hajtsuk végre a vonatkozó döntéseket, és folytassuk szövetségeseink katonai képességeinek és ellenállóképességének hozzáigazítását a megváltozott és bonyolultabb világhoz
– fogalmazott.
Meg kell győződni arról, hogy a szövetségesek rendelkeznek a megfelelő védekezési képességgel mindenfajta fenyegetéssel szemben – emelte ki Rutte, majd hozzátette: a NATO-nak meg kell erősítenie kollektív elrettentő képességét és védelemének biztosítását. További és gyorsabb cselekvésre van szükség a „hatalmas biztonsági kihívásoknak” való megfelelés érdekében – mondta. Több és jobb védelmi erőre, erőteljesebb transzatlanti védelmi iparra, több védelmi befeketésre, hatékonyabb innovációra és biztonságos ellátási láncokra van szükség – tette hozzá.
Ahhoz pedig, hogy képességeinket összhangba hozzuk az igényeinkkel, lényegesen több védelmi kiadásra van szükségünk
– fogalmazott.
Végezetül közölte: el kell mélyíteni a partnerségeket a többi között az Európai Unióval, valamint a világ azonos értékeket és érdekeket képviselő országaival.
Növelni fogjuk a közel-keleti, valamint az észak-afrikai régióbeli partnereinkkel való együttműködésünket is, hogy elősegítsük a szomszédságunk stabilitását
– fogalmazott. Szavai szerint többet kell tenni a terrorizmus elleni küzdelem érdekében is.
Kérdésre válaszolva azt mondta: nem aggasztja az ősszel esedékes amerikai elnökválasztás kimenetele, majd hozzátette: a transzatlanti köteléknek sziklaszilárdnak kell maradnia. Kiemelte: úgy Donald Trump, mint Kamala Harris elnökjelölt tisztában van azzal, mennyire fontos a transzatlanti kapcsolat Európa és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából egyaránt.
Egy dolog nem fog megváltozni, mégpedig a NATO azon legfontosabb feladta, hogy a szövetségesek mindig védelmet fognak biztosítani nemzeteinknek, az embereknek és az értékeinknek
– tette hozzá a NATO új főtitkára.
Zelenszkij nagyobb elszántságra szólította fel a Nyugatot a Herszont ért csapás után
Az ukrán elnök arra szólította fel a Nyugatot, hogy legyenek elszántabbak „a mindennapos orosz terror” megállításában, miután kedd reggel Oroszország súlyos csapást mért a dél-ukrajnai Herszon városára.
Az orosz erők tüzérségi fegyverrel eltaláltak egy piacot és egy mellette lévő tömegközlekedési megállót a megyeszékhely központjában. Zelenszkij közösségi oldalain közölte, hogy az eddigi információk szerint hat ember vesztette életét, és hatan sebesültek meg.
A mindennapos orosz terror, a napi rendszerességű kísérletek emberéletek kioltására - mindez megállítható. Mindenképpen tartós békét kell elérni államunk és népünk számára. Ehhez az ukrán erőknek és partnereink eltökéltségének nagyobbnak kell lennie, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök azon vágyának, hogy terrorcselekményeket hajtson végre
– fogalmazott Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a támadókra nehezedő nyomásnak és az Ukrajnának nyújtott segítségnek "állandónak és teljes körűnek" kell lennie.
Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója a közösségi oldalakon arról tájékoztatott, hogy napközben az orosz hadsereg támadást intézett Zaporizzsja városa ellen is: az előzetes adatok szerint egy ember meghalt, és kilencen megsebesültek. Kifejtette, hogy az orosz erők hat légibomba-támadást hajtottak végre a város ellen, ahol lakóövezeteket és infrastrukturális létesítményeket ért találat.
Az orosz csapatok reggel az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ágyúzták, egy 45 éves nő életét vesztette, férje és egy másik férfi pedig megsebesült - közölte a megyei ügyészi hivatal a Telegramon. Hozzátette, hogy délelőtt négy légibombát is ledobtak polgári infrastrukturális létesítményekre a régióban.
Fotó: Katerina Klocsko / Forrás: MTI/EPA
Vadim Filaskin, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója azt írta a Telegramon, hogy ütközetek zajlanak Vuhledarban, ahol még 107 lakos maradt, viszont már az összes gyereket sikerült kimenekíteni. A polgármester kiemelte, hogy a harcok miatt lehetetlen segélyszállítmányokat bejuttatni az ott maradt civileknek.
Ivan Havriljuk, a védelmi miniszter első helyettese egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az ukrán fronton harcoló orosz csapatok fölénye az ukrán hadsereggel szemben tüzérségi lövedékek tekintetében csaknem harmadára csökkent a tavalyi tél óta. Kifejtette, hogy míg az elmúlt télen a tüzérségi lőszerhasználat aránya a harctéren egy a nyolchoz volt, mára ez egy a háromhoz arányra csökkent.
Rusztem Umerov védelmi miniszter bejelentette, hogy nyolc helyettese közül négyet menesztett. Közölte azt is, hogy megreformálják a védelmi beszerzési rendszert.
A kormány keddi ülésén engedélyezte a katonai egységek parancsnokainak, hogy közvetlenül, a hadkiegészítő központok bevonása nélkül vegyenek fel önkénteseket az alakulatukhoz - tájékoztatott a védelmi tárca sajtószolgálata.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 654 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 33 tüzérségi fegyvert és 98 drónt.
Mark Rutte: Ukrajna támogatása a helyes lépés
Ukrajna folytatódó támogatása a helyes lépés, egyben befektetés a katonai szövetség biztonságába - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
Mark Rutte, miután átvette megbízatását Jens Stoltenbergtől, a NATO-székházban tartott első főtitkári sajtótájékoztatóján közölte, a független és demokratikus Ukrajna az európai béke és stabilitás sarokköve. Ukrajna támogatásának költsége sokkal-sokkal alacsonyabb, mint annak a költsége, amennyibe Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelme kerülne - hívta fel a figyelmet.
"Mindent meg fogok tenni azért, hogy közelebb hozzuk Ukrajnát a NATO-hoz" - tette hozzá a NATO-főtitkár.
Többen meghaltak egy orosz támadásban a dél-ukrajnai Herszon központjában
Legkevesebb hét civil meghalt egy orosz támadásban kedd reggel egy piac közelében, a frontvonalhoz közeli Herszon dél-ukrajnai nagyváros központjában - közölte a regionális ügyészség.
"Három nő és négy férfi meghalt a támadásban, amelyet "valószínűleg" tüzérséggel hajtottak végre - derült ki az ügyészségi tájékoztatásból.
A becsapódás "egy piac és egy buszmegálló közelében" érte a területet - írta az ügyészség, hozzátéve, hogy vizsgálatot indított az eset részleteinek kiderítésére.
A régió kormányzója, Olekszandr Prokugyin közzé tett egy videót a Telegramon, ezen több, földön fekvő holttest látható.
A városi katonai közigazgatás vezetője, Roman Mrotcsko a Telegramon közölte, hogy az orosz támadásban négyen sérültek meg: három 33 és 68 év közötti nő és egy 65 éves férfi.
Volodimir Zelenszkij szerint nagy kihívást jelentő helyzet alakult ki a fronton
Nagy kihívást jelentő helyzet alakult ki a fronton az orosz hadsereggel szemben - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hétfő esti videobeszédében.
Hangsúlyozta: "Most a legfontosabb, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy minél hamarabb elérjük célunkat, valódi és igazságos békét Ukrajna és minden népe számára".
"Még ősszel el kell érnünk mindent, ami elérhető ez idő alatt. Ehhez mindenkire szükség van Ukrajnában" - tette hozzá.
Fotó: Drew ANGERER / Forrás: AFP
Ukrajna készül arra a találkozóra, amely ebben a hónapban lesz a délnyugat-németországi Ramsteinben lévő légitámaszponton, és amelyen Joe Biden amerikai elnök az Ukrajnát támogató ötven ország magasszintű vezetőivel tárgyal. A találkozón résztvevők "minden részletet és érvet megkapnak majd a mi oldalunkról arra vonatkozóan, hogy miként lehet eredményeket elérni a következő hónapokban mind a fronton, mind a diplomácia terén" - mondta Zelenszkij.
Az ukrajnai háború kezdete óta többször volt már ilyen találkozó Ramsteinben, de eddig csak védelmi miniszteri szinten. A cél most az Ukrajnának nyújtott katonai segítség összehangolása.
Zelenszkij többször sürgette nyugati szövetségeseit, hogy biztosítsanak több légvédelmi rendszert, hogy jobban meg tudják védeni az ukrán városokat az állandó orosz drón- és rakétacsapásoktól.
Ukrán légvédelem: orosz drónokat semmisítettek meg az ukrán légvédelmi egységek
Az orosz hadsereg 32 drónnal támadta Ukrajnát keddre virradóra, amelyek közül a légvédelem 29-et megsemmisített
– közölte hétfőn reggel az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint három további drón útvonalát nem sikerült nyomon követni. Az előzetes információk szerint a támadásnak nem voltak áldozatai és károk sem keletkeztek.
Az ellenséges célpontokat az ország keleti, középső és déli részén, Cserkaszi, Kirovohrad, Mikolajiv, Herszon, Poltava, Szumi és Dnyipropetrovszk megye fölött semmisítette meg az ukrán védelem.
Az ukrán légierő hivatalos közlése szerint a dróntámadást az oroszországi Primorszk-Ahtarszkból, Kurszkból, valamint a krími Csauda-fokról indították.
Példátlan lépést tervez Ukrajna a magyarok ellen
Natalija Pipa, a Rada képviselője benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az iskolákban csak ukrán nyelven beszélhetnének a diákok és a tanárok, még a szünetekben is, azaz a magyar nyelv használata tilos lesz – erről Maxim Buzsanszkij számolt be a Gazeta tudósítása alapján.
Utóbbi kiemelte:
a törvényjavaslat elfogadása negatív hatással lehet a Magyarországgal való kapcsolatokra, és Budapest blokkolni fog minden EU-s segélycsomagot
Napi ötórás áramszünetek jöhetnek Ukrajnában
Az Ukrajinszka Pravda megírta: a legnagyobb ukrán magán energetikai vállalat szerint, és a legjobb forgatókönyv szerint is
napi ötórás áramszünetekkel kell számolni
ezen a télen.
A „pozitív forgatókönyv” feltételezi, hogy Oroszország nem rombolja tovább az energetikai infrastruktúrát, és az időjárás mínusz tizenöt fok felett lesz – derül ki a Mandiner lapszemléjéből.
Oroszországot tartja a fő veszélynek Svédország
Az Oroszország jelentette fenyegetésre alapozva kell megszerveznie védelmét Svédországnak – jelentette ki az új svéd vezérkari főnök, Michael Claesson.
Arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kiszámíthatatlan, és az is előfordulhat, hogy közvetlenül megcélozhatja Svédországot – írta meg a Mandiner.
Vlagyimir Putyin szerint minden kitűzött célt el fognak érni Ukrajnában
A The Kyiv Independent arról ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án kimondta: minden kitűzött célt el fognak érni Ukrajnában. Az orosz néphez intézett videóüzenetében az elnök arra célzott a lap szerint, hogy a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, a Zaporizzsjai és a Herszon régió Oroszországgal való újraegyesítésének napját ünnepli.
Fotó: Mikhail METZEL / Forrás: AFP
Emlékeztetnek: Oroszország 2022 szeptemberében deklarálta Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régióinak annektálását, Herszon és Zaporizzsja azonban továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll nagyrészt.
Az orosz elnök szerint a Nyugat „Ukrajnát a gyarmatává, Oroszország ellen irányuló katonai bázissá” tette
– számol be róla a Mandiner.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
