2024.10.02. 10:56
Migráció: a magyarok döntő többsége szerint Brüsszelnek támogatnia kell a határok védelmét
A választókorú magyarok háromnegyede (76 százalék) szerint az Európai Uniónak hozzá kellene járulnia az illegális migrációval szembeni védekezés költségeihez. Ráadásul, a megkérdezettek közel kétharmada (66 százalék) igazságtalannak tartja az EU Bíróságának Magyarországot elmarasztaló ítéletét, mely miatt naponta 400 millió forintot, egy összegben pedig 80 milliárdot kell befizetni a magyaroknak azért, mert megvédik a határaikat – derült ki az Alapjogokért Központ felméréséből, amelynek részleteiről szerdán tájékoztatták az MTI-t.
Mintegy egymillió illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar határon 2015 óta
Forrás: Shutterstock
Fotó: Fishman64
A felmérésben – amely szeptember 16. és 18. között készült ezer felnőtt megkérdezésével – az áll, hogy nyolc évvel a kötelező betelepítési kvótákat politikai értelemben egységesen elutasító országos népszavazás után Brüsszel még mindig ugyanúgy akarja a migrációt menedzselni: új néven, de a régi eszközrendszert alkalmazva erőltetné rá olyan tagállamokra a bevándorláspárti politikáját, amelyek már 9 éve védik saját maguk és Európa határait.
Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta az illegális bevándorlás megfékezése és az európai lakosság biztonságának garantálása mellett foglal állást – tették hozzá, azzal együtt, hogy ezzel szemben a brüsszeli döntéshozók a korlátlan befogadás kultúráját propagálták, melynek eredményeként a terrorizmus a nyugat-európai hétköznapok részévé vált.
Úgy folytatták, hogy Németország éppen ezért kénytelen volt a határain átmenetileg ellenőrzést bevezetni, de Berlin nincs egyedül, ugyanis csak idén további 10 schengeni ország döntött úgy, hogy feladja a nyitott határok progresszív elképzelését.
A migráció kezelésének kérdésében kettősmércét alkalmaznak
A kettős mérce, amivel a tagállamokat mérik, talán sosem volt ennyire szembetűnő: amíg a német döntést csendben elfogadták, addig Olaszországban Matteo Salvini volt belügyminisztert hat év börtönre ítélnék, mert megpróbált fellépni az illegális migráció ellen; Magyarország esetében pedig az Európai Bíróság gigantikus bírságot szabott ki, amiért hazánk az európai határok védelmére kelt – olvasható a felmérésben.
Az ítélet szerint
a magyar államnak mintegy 80 milliárd forintot és további napi 400 millió forintot kell fizetnie az unió kasszájába annak érdekében, hogy „hazánk végrehajtsa a liberálisok által megfogalmazott diktátumot”
– fogalmaztak.
Mint írták, a magyar közvélemény azonban élesen elutasítja az Európai Bíróság befolyásolási kísérletét, ugyanis a megkérdezettek kétharmada (66 százalék) igazságtalannak tartja az ítéletet.
Mindez a központ szerint nem véletlen: a luxembourgi testület Magyarországot büntető tanácsában olyan bírók hoztak ítéletet, akiknek függetlenség, politikai elfogulatlansága megkérdőjelezhető, ugyanis közel állnak a Soros-féle nyílt társadalom hálózatához.
A magyarok többsége elvárja az anyagi támogatást a határvédelemhez
Kiderült az is, hogy a hazai véleményklíma továbbra is a határok megvédését támogatja, valamint ehhez az Európai Unió anyagi támogatását is elvárja, hiszen a megkérdezettek döntő többsége (76 százalék) szerint az EU-nak hozzá kellene járulnia pénzügyi segítséggel a magyar és európai határvédelemhez, amire 2015 óta 800 milliárd forintot költött az állam.
A nemzeti kormány a napra pontosan nyolc évvel ezelőtt megtartott, kötelező betelepítési kvótákat politikailag elutasító népszavazás eredményének értelmében azóta is egyértelmű álláspontot képvisel: nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget a szükséges országokba eljuttatni
– írták.
Az illegális migráció megfékezése kapcsán „a kormányzati testtartás” mögött széles választói és társadalmi felhatalmazás áll, ezt a nemzeti egyetértést a befogadást pártoló brüsszeli és hazai baloldali képviselők 2015 óta képtelenek elfogadni – olvasható a felmérésben.
Eddig mintegy egymillió migránst tartóztattak fel a magyar határonMintegy egymillió illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar határon 2015 óta – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán. Bakondi György a műsorban azt mondta: az illegális bevándorlás miatt politikai változások történtek Európában, amelyeket Magyarország üdvözöl; a kormányon lévő baloldali, liberális pártok is megérezték a migráció veszélyét, ezért különböző intézkedéseket tettek. Kiemelte a németországi és hollandiai intézkedéseket, megemlítve, hogy Németország lezárta a határait, valamint szigorított bizonyos törvényeken és 23 afgán állampolgárt kiutasított. Veszélybe kerülhet a schengeni megállapodásBakondi György szerint ezek az intézkedések azonban azt a veszélyt hordozzák, amit a magyar miniszterelnök már 2015-ben megemlített, hogy amennyiben a külső határokat az Európai Unió nem tudja sikeresen védelmezni, akkor előbb-utóbb a belső határokkal rendelkező tagállamok is visszaállítják a határőrizetet, és ezzel veszélyeztetik a schengeni megállapodást. Szólt arról is: az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben Magyarország a saját forrásai felhasználásával teljesíti a schengeni külső határok védelmére vonatkozó kötelezettségeket és megállítja az illegális bevándorlókat, ezért támadják, sőt még bírságot is fizetnie kell, amelynek összege naponta egymillió euró. „Ez egy tarthatatlan helyzetet eredményezett, ezért a magyar kormány felhatalmazása alapján az európai ügyekben illetékes miniszter tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval” – mondta a főtanácsadó, hozzátéve, hogy ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kormány készen áll arra, hogy „célirányos szállítással” a brüsszeli városközpontba vigye a határain feltartóztatott illegális bevándorlókat. Hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll arra is, hogy pert indítson az Európai Bizottság ellen a határőrizet költségeinek finanszírozása ügyében. A kormányfő összehívta a nemzetbiztonsági kabinetetBakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet, miután Irán rakétacsapást mért Izraelre, azt mondta, a kabinet áttekintette, hogy a támadásnak milyen hatása van Magyarországra, illetve a térségben tartózkodó magyar állampolgárokra. Hozzátette, hogy a közel-keleti helyzet súlyos eszkalációja kiterjedt háborúval fenyeget, ami veszélyeztetné a térségben lévő magyar állampolgárokat, de egy esetleges háború negatív gazdasági hatásai az egész világot érintenék. |
