2024.10.14. 09:17
Fogadta a pápa békekövetét az orosz külügyminiszter
965. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) Matteo Zuppi bíborost, az Olasz Püspöki Konferencia elnökét, Ferenc pápa ukrajnai békemissziójának vezetőjét fogadja Moszkvában 2024. október 14-én
Forrás: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Fotó: -
Josep Borrell: Oroszország béketárgyalásokra kényszerítése nagyon távoli kilátásnak tűnik
Stratégiai logika van abban, hogy Ukrajnát politikailag és katonailag megerősítsük, azzal a céllal, hogy Oroszországot tárgyalásokra kényszerítsük, de be kell vallanom, hogy ez nagyon távoli kilátásnak tűnik – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxemburgban.
Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta:
sok szó esik a békeformuláról és a katonai támogatásról, de a béke nem tévesztendő össze a kapitulációval.
Mint hangsúlyozta, az ukrán civil áldozatok száma idén erőteljesen növekedett, ahogy a kikötők és a gabonaexport elleni orosz támadások is, továbbá az orosz elnök azt tervezi hogy a télre sötétségbe és a hidegbe taszítja az ukrán lakosságot az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
Felhívta a figyelmet, hogy szankciók kijátszása tartja működésben Oroszország hadigépezetét, ezért ezen a téren több előrelépésre van szükség. „Nyugati gyártású elektronikus elemek továbbra is működnek az orosz fegyverkezési gépezetben. Folytatnunk kell tehát a szankciók kijátszása elleni küzdelmet, ez azonban tagállami felelősség is. Fokozni kell a kritikus alkatrészeket harmadik országokba exportáló vállalatok kellő megfigyelését” – hangsúlyozta.
Borrell szerint több szankcióra van szükség az orosz árnyékflotta ellen, „mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat”.
Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők nagy nyomás alatt vannak a frontvonal mentén, ezért továbbra is biztosítani kell védelmi kapacitásaikat, és bővíteni kell az uniós kiképzési missziót. Bejelentette, hogy az EU meghosszabbítja katonai segítségnyújtási missziójának mandátumát a következő két évre, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan konszenzusra jutnak az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajna Támogatási Alapjának feloldására irányuló uniós javaslattal kapcsolatban is.
Fogadta a pápa békekövetét az orosz külügyminiszter
Fogadta Matteo Zuppi bíborost, az ukrajnai békés rendezés ügyében tárgyaló pápai megbízottat Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában.
Az eszmecsere során a felek részletesen megvitatták a humanitárius szférában való együttműködést az Ukrajna körüli konfliktus összefüggésében, és számos, a kétoldalú és a nemzetközi napirenden lévő aktuális kérdést érintettek. Méltatták az orosz-vatikáni párbeszéd konstruktív fejlődését
– áll az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett közleményben.
Zuppi bíboros hétfőn érkezett Moszkvába. A Vatikán sajtószolgálata azt közölte a RIA Novosztyi hírügynökséggel, hogy a legátus Moszkvában, a Ferenc pápa által tavaly rábízott küldetés részeként találkozik az orosz hatóságokkal, és felméri, hogy „milyen további erőfeszítésekre van szükség az ukrán gyermekeknek a családjukkal való újraegyesítése és a fogolycserék előmozdításához”.
Ratifikálásra terjesztette be az Észak-Koreával megkötött szerződést az orosz elnökBenyújtotta az orosz parlament alsóházához az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök, a dokumentum hétfőn jelent meg a törvényhozási kamara elektronikus adatbázisában. A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni. A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása. Putyin és Kim Dzsongün észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól. |
Olaf Scholz: a német sajtó nem tükrözi átfogóan az Ukrajnának küldött fegyverek körüli vitát
A német sajtó nem tükrözi átfogóan a kijevi vezetésnek nyújtott német katonai támogatása körüli vitát; a fegyverszállításokkal kapcsolatban kritikus hangok nem kapnak elég figyelmet – vélekedett Olaf Scholz német kancellár az SV-csoporthoz tartozó regionális lapoknak adott, hétfőn közzétett interjújában.
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA
A német kancellár elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékének számos ellenzőjével beszélt Kelet- és Nyugat-Németországban egyaránt, s szerinte ezen emberek nézőpontját nem tükrözi a sajtó.
Scholz újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nyilvános gyűléseken az emberek folyton kérdezgetik a katonai segélyekről, a sajtó azonban nem.
Ezt a kérdést sokáig fel sem tették interjúkban és alig játszott szerepet a hírlapokban, televízióban, vagy a rádióban
– érvelt a német kancellár. Mint mondta, újságírók egyedül arról faggatják, hogy Németország elegendő katonai segélyt küld-e.
Mindennek eredményeképpen – így a kancellár – az ukrajnai konfliktusról szóló vita féloldalassá vált, „s a társadalmi vitában meghatározó nézőpont elkezdett hiányozni a médiában folytatott vitából”.
Mindez pedig Scholz szerint megnehezítette a németek meggyőzését Ukrajna katonai támogatásának további szükségéről.
Scholz hangsúlyozta, még ennél is aggasztóbb az, hogy ez olyan aggályokat vet fel, hogy a német politika és sajtó túlzott közelségbe került. „A legrosszabb, ami demokráciánkkal történhet, ha a sajtót és a politikát egyként kezelik” – tette hozzá.
A zaporizzsjai Levadne elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalták Levadne települést a zaporizzsjai régióban az Ukrajnában harcoló orosz erők – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka hétfőn bejelentette a Kurszk állami rádió- és televíziótársaságnak, hogy az orosz erők visszafoglalták az oroszországi, ukrán határ menti kurszki régióban augusztus óta ukrán ellenőrzés alá került területek felét.
A katonai tárca által hétfőn kiadott tájékoztatás a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be orosz előretörésről, Ukrajnában 14, a kurszki régióban pedig öt megkísérelt ellentámadás visszaverése mellett. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1750, Kurszk irányában pedig további több mint 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy angolul beszélő külföldi, valamint ukrán tisztek vesztették életüket egy Odesszára mért orosz rakétacsapásban, amely haditechnikai eszközöket is üzemképtelenné tett.
Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között nyolc lőszerraktárt, hat páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres vontatott és két másik vontatott tarackot, egy amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 25 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában az ukrán fél egyebek mellett nyolc páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők azóta több mint 22 950 embert, 157 harckocsit, 72 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 917 páncélozott harcjárművet, 630 gépkocsit, 189 tüzérségi löveget és 36 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Heves harcokról számolt be az ukrán elnök a fronton és Kurszk megyében
Heves harcokról számolt be az ukrajnai frontvonalakon hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, továbbá arról, hogy az orosz csapatok több napja próbálnak áttörni az ukrán védelmen az oroszországi Kurszk megyében.
Mint az államfő a Telegramon írta, Olekszandr Szirszkij főparancsnok a hétfői haditanácson tájékoztatást adott a legfrissebb harctéri helyzetről. Jelentése szerint a leghevesebb harcok változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove településeknél dúlnak. Szirszkij kiemelte, hogy az orosz csapatok ötödik napja próbálják áttörni az ukrán védelmet a kurszki régióban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ukrán katonák kitartanak, és ellentámadásba lendülnek.
Az elnök bejelentette, hogy ezen a héten nyilvánosan bemutatják az ukrán győzelmi tervet a partnerek által javasolt módosított változatában.
Pavlo Rozlacs, az ukrán 80. különálló deszantos rohamdandár parancsnoka a TSZN ukrán televíziónak hétfőn adott interjújában elmondta, hogy hogyan készítették elő az ukrán támadást az oroszországi Kurszk megye ellen. Két nappal a kurszki ukrán hadművelet augusztus 6-i kezdete előtt egységének egyik százada a különleges alakulatok katonáival együtt behatolt Oroszországba, ahol előkészítette az ottani orosz csapatok kommunikációs rendszerének megsemmisítését és az ellenséges egységek megzavarását.
Katonáink be tudtak menni az ellenséges vonalak mögé, ahol elfoglaltak egy orosz állást, majd egy másikat. Ezzel egy időben egy másik század tört át az aknamezőkön. Utána két zászlóalj haladt át egyszerre az aknamező egyetlen járatán. Megtisztítottuk a területet, és a mérnökök nyugodtan folytathatták a munkát
– fejtette ki.
Szavai szerint az orosz parancsnoki állásokra mért csapások megzavarták az orosz csapatok közötti kommunikációt, ami káoszt okozott soraikban. A rossz kommunikáció miatt az orosz katonák egymásra kezdtek lőni, ami további előnyhöz juttatta az ukrán alakulatokat – mondta.
Az ukrán vezérkar hétfőn a kora esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán 107 katonai összecsapás volt az ukrajnai frontvonalakon.
Az ukrán külügyminisztérium közleményében arról tájékoztatott, hogy hétfőn a tárca több osztálya és több mint hatvan ukrán külképviselet kapott névtelen bombafenyegetést. Napközben Ukrajna számos régiójában érkeztek oktatási intézményekhez és bíróságokhoz, valamint a kulturális minisztériumhoz és több más közigazgatási intézményhez is e-mailek arról, hogy robbanószerkezet van az épületükben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál is kapott bombafenyegetést. A fenyegetések hamisnak bizonyultak.
Ukrán haditengerészet: az orosz flotta már nem képes befolyásolni az ukrajnai harcok kimenetelét
Az orosz hadiflotta elvesztette azt a képességét, hogy befolyásolja a harcok kimenetét Ukrajnában – jelentette ki Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője egy hétfői tévéműsorban.
Erre a kérdésre szakszerűbben tudnak válaszolni a titkosszolgálati kollégák. Megjegyzem, bármilyen legyen is a felkészültségük és egységeik száma, valójában az orosz flotta már nincsen befolyással a harci cselekmények alakulására. Még annak ellenére sem, hogy egyes orosz egységeket belső vizeken keresztül irányíthatnának át, ám ezt nem teszik meg, mert még azok az egységek sem harcképesek, amelyeket a Fekete-tengeren hagytak
– fejtette ki. Szavai szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta gyakorlatilag megbénult az Azovi- és a Fekete-tengeren. „Más vizeken, például a Földközi-tengeren keresztül sem tudnak eljutni ide” – tette még hozzá.
Fotó: Szergej Szavosztyanov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat
Az ukrán katonai hírszerzés azt közölte a Telegramon hétfőn, hogy leégett egy Tu-134 típusú katonai szállító repülőgép a hétvégén az oroszországi Orenburg-2 katonai repülőtéren. Az ilyen típusú repülőgépeket egyebek mellett az orosz védelmi minisztérium vezetőinek szállítására használják – fűzte hozzá a hírszerzés.
Oleh Kiper, a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz erők ballisztikus rakétával támadták meg Odessza város kikötői infrastruktúráját. A támadásban egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsérült, mindannyian a kikötői infrastruktúra dolgozói – tette hozzá a kormányzó.
A déli Herszon megyében az orosz erők drónnal eltaláltak egy civil gépjárművet, egy 72 és egy 56 éves nő életét vesztette a támadásban, az autót vezető 46 éves férfi pedig megsebesült - hozta nyilvánosságra Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója.
Vadim Filaskin, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója arról adott hírt hétfőn, hogy az elmúlt egy nap alatt orosz ágyúzások következtében négyen haltak meg, és hárman szenvedtek sérüléseket a régió lakosai közül.
Az ukrán légierő közölte, hogy hétfőre virradó éjjel Oroszország egyetlen Sahíd csapásmérő drónt sem vetett be Ukrajna ellen. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője kiemelte, hogy az elmúlt 48 nap óta először telt el az éjszaka Ukrajnában Sahíd drónok csapásai nélkül.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 670 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett négy orosz harckocsit, 11 tüzérségi fegyvert és 17 drónt.
Az ukrán főügyészség közölte, hogy a rendfenntartók újabb két orvost lepleztek le a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyében, akik rokkantságot igazoló hamis iratokat gyártó hálózatot működtettek hadkötelezettséget megkerülő férfiak számára. A házkutatások során nyolcmillió hrivnyát (75 millió forint) találtak az elkövetőknél – tette hozzá az ügyészi hivatal.
Három év fegyházra ítéltek Oroszországban egy katonai információk gyűjtésével vádolt francia állampolgárt
Három év fegyházra ítéltek hétfőn Oroszországban egy katonai információk gyűjtésével vádolt francia állampolgárt.
Laurent Vinatier politikai szakértőt, a posztszovjet térség kutatóját június elején vették őrizetbe Moszkvában.
Az orosz vádhatóság eredetileg három év és három hónap fegyház kiszabását kérte az ügyben. A védelem emberséges ítélet kért a bíróságtól, mindössze pénzbírságot szorgalmazva. Az ítélet nem jogerős.
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA
A vádlott kijelentette, hogy 20 éve ismeri Oroszországot, amelybe „beleszeretett”.
Bocsánatot kérek Oroszországtól, hogy nem vettem figyelembe az Oroszországi Föderáció törvényeit
– mondta Vinatier, akit az Interfax helyi hírügynökség idézett. A francia állampolgár ugyanis nem regisztráltatta magát külföldi ügynökként, ami miatt az orosz büntetőtörvények értelmében öt évig terjedő szabadságvesztés vagy kényszermunka-büntetés fenyegette.
Vinatier a svájci Humanitárius Párbeszéd Központja (HD Centre) nevű civil szervezetnek dolgozott. A HD Centre saját közlése szerint függetlenül működik, és világszerte folytat párbeszédet különböző tisztségviselőkkel, szakértőkkel és más szereplőkkel fegyveres konfliktusok megoldása végett.
A francia állampolgár az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint elismerte, hogy olyan információkat is gyűjtött, amelyeket külföldi hírszerző szolgálatok is felhasználhatnak, ártva ezzel Oroszország biztonsági érdekeinek.
Cseh államfő: az Ukrajna elleni orosz agresszió ösztönözte az emberi jogokat nem tisztelő országokat
Az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében nőtt az emberi jogok megsértését jelentő esetek száma más országokban is, a támadás ösztönzőleg hatott azokra, akik nem tartják tiszteletben mások jogait – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök hétfőn Prágában, amikor megnyitotta a Forum 2000 elnevezésű nemzetközi biztonsági konferenciát.
Petr Pavel szerint a globális erőknek, elsősorban Kínának, ki kellene használnia nemzetközi helyzetét a béke és a nemzetközi együttműködés megerősítésére.
A cseh elnök azt mondta: számára nem meglepetés, hogy Észak-Korea, Irán, Nigéria vagy Venezuela Oroszország legközelebbi partnereinek számítanak. Ezen országok némelyikének az Ukrajna elleni orosz támadás ösztönzést jelentett. „Ezeket az államokat felelősség terheli azért, hogy csökkent a nemzetközi biztonság szintje” – vélte Petr Pavel.
Fotó: Sarah Yenesel / Forrás: MTI/EPA
Az autoriter rendszereket jelenleg az is közelebb hozza egymáshoz, hogy mindegyiküknek érdeke a közös szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásása, az ellenzék és a polgári társadalom elnyomása – mutatott rá az elnök. Sajnálatosnak nevezte, hogy a 21. században is léteznek olyan rendszerek, amelyek nem ódzkodnak megmérgezni vagy meggyilkolni a polgáraikat. Példaként Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai ellenfeleinek – Anna Politkovszkaja, Borisz Nyemcov, Alekszej Navalnij – sorsát hozta fel. „Ők azok közé tartoznak, akik a legmagasabb árral, életükkel fizettek a demokráciáról és az emberi jogokról szőtt álmukért” – jegyezte meg a cseh politikus.
Petr Pavel szintén sajnálatosnak minősítette, hogy több országban szörnyű körülmények között élnek a politikai foglyok, embertelenül és kegyetlenül bánik velük a rendszer. „Ezen személyek egyetlen fegyvere a szólásszabadság volt, illetve szilárd meggyőződésük, hogy a demokratikus kormányzat a legjobb a fennálló lehetőségek közül” – jelentette ki az elnök.
Szerinte a demokráciákat jelenleg elsősorban a hibrid háborús fenyegetések, a dezinformációs- és gyűlöletkampányok fenyegetik, teszik törékenyebbé. „E támadásokkal szemben még a hagyományos és legerősebb demokráciák sincsenek biztonságban” – hangsúlyozta a cseh köztársasági elnök.
A Forum 2000 nemzetközi biztonsági konferencia megalapítása Václav Havel volt cseh köztársasági elnök nevéhez fűződik, és évente rendezik meg.
Szkripal-ügy - Vizsgálat indult Nagy-Britanniában a mérgezés brit áldozatának halála ügyében - FRISSÍTETT (Új: Szkripal-nyilatkozat) Az idegméreggel Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt próbálták megölni 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisbury városában. A vizsgálat hétfői nyitónapján felolvasták Szkripal írásos nyilatkozatát, amelyben a volt ügynök kifejti azt a nézetét, hogy az ellene megkísérelt merénylethez szükség volt Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyére. Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében, elnöki kegyelemmel 2010-ben elhagyhatta Oroszországot és letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A novicsokkal elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit kormány titokban tartja. A brit hatóságok a GRU három ügynökét gyanúsítják a merényletkísérlet elkövetésével. Oroszország ugyanakkor folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz. Néhány héttel a merényletkísérlet után két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó parfümösfiolát, amelyet a nyomozás adatai szerint a Szkripalék elleni támadás elkövetői közterületen elhajítottak. Rowley-t - aki saját elmondása szerint egy bolti hulladéktárolóban találta a Nina Ricci márkanevet viselő fiolát - hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából, Dawn Sturgess azonban 2018 júliusában ugyanebben a kórházban meghalt. Az ő halálának ügyében kezdődött hétfőn nyilvános vizsgálat Salisburyben a brit legfelsőbb bíróság egyik nyugalmazott bírája, Anthony Hughes vezetésével. A vizsgálóbizottság jogi főtanácsosa, Andrew O'Connor nyitóbeszédében elmondta: Dawn Sturgess szíve a mérgezés miatt leállt, és bár a kiérkező mentők a nőt újraélesztették és kórházba szállították, a szívleállás okozta agyi károsodás és a mérgezés egyéb hatásai miatt meghalt. O'Connor szerint a fiolában olyan mennyiségű novicsok idegméreg volt, amely több ezer ember halálát okozhatta volna. Az Oroszország felelősségét tagadó moszkvai nyilatkozatokra rátérve a főtanácsos a vizsgálóbizottság elé tárt egy levelet, amelyben a brit kormány nemzetbiztonsági tanácsának akkori elnöke, Sir Mark Sedwill néhány héttel a merényletkísérlet után azt írta: ilyen jellegű merénylet elkövetéséhez "csak Oroszországnak voltak technikai eszközei, műveleti tapasztalatai és indítékai". Oroszország londoni nagykövetsége ugyanakkor hétfői nyilatkozatában "cirkusznak" minősítette a brit vizsgálatot. Szkripalékat biztonsági okokból a vizsgálóbizottság nem idézte be személyes meghallgatásra. A volt orosz kettősügynök azonban a bizottságnak írásos nyilatkozatot küldött, amelyben úgy fogalmaz: véleménye szerint Putyin az összes fontos döntést személyesen hozza meg, így "legalábbis engedélyeznie kellett" a novicsokkal megkísérelt merényletet. Szkripal szerint súlyos büntetéssel kellene szembesülnie bármelyik GRU-parancsnoknak, aki ilyen döntést az orosz elnök engedélye nélkül meghoz. A volt kettősügynök hangsúlyozza ugyanakkor: jóllehet az ő személyes véleménye az, hogy az ellene megkísérelt merényletet Putyin rendelte el, konkrét bizonyítéka erre nincs. Szkripal a hétfői meghallgatáson felolvasott nyilatkozatában felfedi: soha nem gondolta volna, hogy Nagy-Britanniában kísérelnek meg merényletet ellene, hiszen ha meg akarták volna ölni, azt a börtönben is megtehették volna. A meghallgatások várhatóan december elejéig tartanak, a bizottság jövőre teszi közzé vizsgálati jelentését. |
Az EU iráni személyek és szervezetek ellen vezet be szankciókat
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el hét iráni állampolgár és hét szervezet ellen, amiért rakétákat és drónokat szállítottak Oroszországnak – közölte a testület hétfőn.
A szankciós listán három iráni légitársaság – a Saha Airlines, Mahan Air és Iran Air – valamint két beszerző cég szerepel. Ezek a cégek felelősek az Iránban gyártott drónok és a kapcsolódó alkatrészek technológiák Oroszországnak történő, transznacionális beszerzési hálózatokon keresztül történő átadásáért és szállításáért, amelyeket Moszkva Ukrajna elleni háborújában használnak. A listán szerepel továbbá két olyan vállalat is, amely rakéták és rakéták indításához használt hajtóanyag gyártásával foglalkozik.
A tanács továbbá úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket rendel el Szejid Hamza Galandari, Irán védelmiminiszter-helyettese, a Forradalmi Gárda neves tisztviselői, valamint két iráni katonai repülőgépeket gyártó nagyvállalat ügyvezető igazgatói ellen is.
A célszemélyekre vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom vonatkozik.
Ezen túlmenően tilos a felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára javára közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat biztosítani.
Tíz év börtönre ítéltek Németországban egy gyilkosság vádjával elmarasztalt volt Stasi-alkalmazottatTíz év börtönre ítélték hétfőn Berlinben az egykori keletnémet kommunista politikai rendőrség, Stasi egy ügynökét, aki a Friedrichstrasse nevű hajdani határátkelőhelyen 50 évvel ezelőtt hátba lőtt és ezzel halálosan megsebesített egy lengyel állampolgárt. Az ítélet nem jogerős. Manfred Nauman 80 éves lipcsei lakost aljas indokból elkövetett emberölésben találták bűnösnek. „Ez nem egy magánszemély személyes indokból elkövetett cselekménye volt, hanem olyasmi, amit a Stasi tervezett és kegyetlenül végre is hajtott” – hangsúlyozta Bernd Miczajka bíró az ítélethirdetésen. Mint mondta, ez a férfi volt az, aki „egy parancslánc végén” leadta a halálos lövést, amiért aztán ki is tüntették. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy az akkori főhadnagy 1974. március 29-én lesből, s a keletnémet kommunista állam, az NDK titkosszolgálatának megbízásából lelőtte a 38 éves Czeslaw Kukuczka lengyel állampolgárt. Kukuczka egy pokolgép-utánzattal akarta kikényszeríteni kiutazását Nyugatra a berlini lengyel nagykövetségen. Az ügybe ekkor kapcsolódott be a rettegett keletnémet titkosszolgálat, a Stasi, amely egy hamis kiutazási engedéllyel csalta tőbe a lengyel férfit. A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor az NDK állambiztonsági minisztériumának egyik operatív csoportjához tartozott, és azzal bízták meg, hogy „semlegesítse” a lengyel férfit, amikor az áthalad az utolsó ellenőrzőponton. A halálos lövésnek tanúja volt egy nyugatnémet diákcsoport is, amely Kelet-Berlinben tett látogatást és éppen visszatért volna a megosztott város nyugati részébe. A 80 éves volt Stasi-tisztnek az ítélet jogerőre emelkedéséig nem kell börtönbe vonulnia. A vádlott a tárgyalás során nem nyilatkozott. Ügyvédje a tárgyalások megkezdésekor közölte, hogy védence tagadja a vádakat. Az ügyben folytatott nyomozás évekig nem haladt előre. A berlini ügyészség elmondása szerint először csak 2016-ban sikerült döntő nyomot szerezni a Stasi archívumából a lövöldöző személyazonosságára vonatkozóan. A berlini Stasi-archívum illetékese, Daniela Münkel szerint ez az első eset, hogy az egykori keletnémet titkosrendőrség egy ügynökét gyilkosságban találták bűnösnek. A német fővárost egykor megosztó berlini falnál legalább 140 embert lőttek agyon 1961 és 1989 között. |
Ferenc pápa békekövete Moszkvába utazott
Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa békekövete Moszkvába utazott újabb misszióra – közölte az Ansa olasz hírügynökség vatikáni forrásokra hivatkozva.
Zuppi bíboros a következő órákban érkezik meg az orosz fővárosba. Az Ansa információ szerint látogatása humanitárius kérdéseket érint.
Ferenc pápa pénteken fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Vatikánban. A témák között szerepelt az Oroszországba vitt ukrán civilek, felnőttek és gyermekek sorsa.
A szentszék több mint egy éve közvetít a fogolycserékben, valamint az ukrajnai gyermekek hazatérésében is segítséget igyekszik nyújtani.
Matteo Zuppi bolognai érseket, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét a katolikus egyházfő 2023 májusában nevezte ki közvetítőnek.
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Fokozott orosz kémtevékenységre figyelmeztettek a német hírszerző szolgálatok
Az oroszországi titkosszolgálatok „agresszív tevékenységére” hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson.
Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke a parlamenti ellenőrző testület (PKGr) ülésén elmondta, hogy
„mennyiségileg és minőségileg” is nőtt az orosz szereplők által Németországban elkövetett kémtevékenység és a szabotázsok száma is.
„A Kreml ellenségként tekint a Nyugatra, és így Németországra is” – hangsúlyozta Bruno Kahl, német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.
Martina Rosenberg, a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) elnöke pedig a német hadsereg elleni kémtevékenységekről tájékoztatta a testületet. Mint mondta:
a külföldi hírszerző szolgálatok az az Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokról, a kiképzéssel vagy fegyverkezéssel kapcsolatos projektekről is igyekeznek információkat szerezni, illetve szabotázsakciókat is terveznek, hogy a bizonytalanság érzetét keltsék.
A Bundestag bizottsága általában zárt ajtók mögött ülésezik, azt ott elhangzottak titkosak, a hivatalok vezetői azonban évente egyszer nyilvánosan válaszolnak a képviselők kérdéseire.
Hatalmas evakuáció a Szumi területről
Összesen közel 37 ezer lakost evakuáltak a Szumi területéről, köztük több mint 6400 gyermeket – közölte a Szumi terület katonai közigazgatása október 13-án, írja az Origo.
Az Ukrajna és Oroszország északkeleti határán fekvő Szumi területet napi szinten támadják az oroszok, a Kurszki területtel szemben fekszik, ami az orosz offenzíva egyik fő iránya.
Az evakuálást az is indokolta, hogy az oroszok rengeteg légibombát vetnek be a területen.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5268-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5592-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
