Ukrán válság

2024.09.04. 07:35

Kormányválság Ukrajnában: több képviselő lemondott posztjáról

924. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Forrás: AFP

Fotó: Sergei Chuzavkov

NAÜ: instabil a helyzet a zaporizzsjai atomerőműnél

Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, miután szerdán felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
Elmondta, hogy a NAÜ-nek sikerült azonosítania az augusztus 11-én keletkezett tűz forrását, amely, mint mondta, nem a hűtőtorony aljánál keletkezett. A felelősöket Grossi nem nevezte meg. Beszámolója szerint láthatta az összes munkát, amelyet az állomás vízszivattyúrendszerén és az üzemanyagtárolón végeztek.

Elemezni és értékelni fogjuk a ma látottakat. Meggyőződésem, hogy további előrelépéseket fogunk tenni az erőmű biztonságának és stabilitásának biztosítása terén

– mondta újságíróknak Grossi, aki a háború kezdete óta ötödik alkalommal járt az erőműben.

A zaporizzsjai atomerőmű egyik épülete a délkelet-ukrajnai Enerhodarban
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója, augusztus 11-én arról számolt be, hogy ukrán dróncsapás következtében tűz ütött ki a zaporizzsjai üzemben, a hűtőtornyok területén. Elmondta ugyanakkor, hogy az atomerőmű és Enerhodar város körül a sugárzási háttér továbbra is normális.

Jurij Csernicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű igazgatója szerdán azt mondta Grossinak, hogy a létesítmény vezetősége elrendelte a hűtőtorony műszaki vizsgálatát az ukrán dróntámadás utáni működtetéséhez. Közölte, hogy csak felülről történt drónberepülést tudtak megállapítani a történtekkel kapcsolatban.

A főigazgató látogatása alkalmából váltás történt a zaporizzsjai erőműben szolgálatot teljesítő NAÜ-megfigyelőknél.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Vlagyivosztokban elmondta: a Roszatom és a NAÜ álláspontja eltér abban, hogy kik az elkövetői a kurszki és a zaporizzsjai atomerőművek elleni támadásoknak. Hozzátette: a NAÜ további információkat kér a fenyegetések forrásának egyértelmű azonosítása érdekében.

Úgy gondoljuk, hogy tovább kell lépni, nem szabad félni az igazságtól, hogy megállapítsuk, honnan származnak és kitől érkeznek a lövedékek, drónok, hogy csapást mérjenek a zaporizzsjai atomerőmű, a zaporizzsjai hőerőmű, Enerhodar város területére, a város infrastruktúrájára

– mondta Lihacsov.

Hozzátette: a Roszatom igyekszik majd elérni, hogy meghatározzák az atomenergetikai létesítmények elleni támadások okát és végrehajtóit.

Grossi legutóbb februárban járt az erőműben. Júniusban a főigazgató úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris biztonság mind a hét pillérét megsértették benne. Mint mondta, az atomerőművet először áprilisban érte közvetlen támadás, és továbbra is akadályozták az ellátási láncok működését és a vészhelyzeti intézkedések végrehajtását.

A NAÜ főigazgatója kedden Kijevben tárgyalt az ukrán vezetéssel az ukrán atomerőművek támogatásáról. A tervek szerint a héten Kalinyingrádban találkozik majd Lihacsovval.

A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat VVER-1000-es erőműblokkal rendelkezik. A létesítmény 2022. szeptember 11. óta nem termel áramot, mind a hat reaktora hideg leállítási üzemmódban van.

A német kormány újabb IRIS-T légvédelmi rendszereket rendelt Ukrajna számára

Olaf Scholz német kancellár megerősítette szerdán, hogy kormánya újabb 17 német gyártású IRIS-T légvédelmi rendszert rendelt Ukrajna számára.
A kancellár a német légierő Kiel városának közelében lévő támaszpontján elmondott beszédében jelentette be, hogy hat IRIS-T rendszer – amelyet a német szövetségi hadsereg, a Bundeswehr számára vásárol meg – kulcsszerepet játszik majd a 21 országot érintő, European Sky Shield Initiative (ESSI) elnevezésű légvédelmi kezdeményezés megerősítésében.

Emellett jelentette be a 17 IRIS-T rendszer megrendelését is Ukrajna számára, amelyekből nyolc közepes hatótávolságú (SLM), és kilenc rövid hatótávolságú rendszer (SLS).

Berlin eddig hét IRIS-T rendszert adott Ukrajnának. A német kancellár elmondta, hogy a rendszerek segítségével több mint 250 orosz rakétát és pilóta nélküli légi járművet lőttek le, és sok életet mentettek meg Ukrajnában. A rendszerek közül négyet – két közepes és két rövid hatótávolságút – még az idei év vége előtt, a többit pedig a jövő évtől küldik el Ukrajnának – ígérte. „Ez azt jelzi, hogy Németország folytatja Ukrajna támogatását” – hangsúlyozta Scholz.

A lengyel külügyminisztérium elítélte a Lemberg elleni orosz támadást

A lengyel külügyminisztérium szerdán nyilatkozatban ítélte el a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) civil lakosságát is érintő orosz rakétatámadást, együttérzését és szolidaritását fejezte ki az ukrán néppel, és Lengyelország további támogatásáról biztosította Ukrajnát az „orosz agresszió” elleni küzdelmében.

Donald Tusk miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy Lengyelország kész segíteni Ukrajnának a rakétacsapások által lerombolt házak újjáépítésében.

 „Lembergnek segítségre van szüksége! Az orosz támadás célja a városközpont volt. Sok történelmi műemlék épület kárt szenvedett” – írta Tusk az X-en.

Szerdára virradó éjjel orosz légitámadás érte a nyugat-ukrajnai Lemberg városát. Andrij Szadovij polgármester közlése szerint legalább hét ember életét vesztette, köztük három gyermek, és 35-en megsebesültek. Egy lakóházban a városközpontban, a pályaudvar közelében tűz ütött ki.

Lemberg csak 70 kilométerre fekszik Lengyelország határától. A városban sok kelet-ukrajnai menekült ott talált menedéket.

Kormányválság Ukrajnában: több képviselő lemondott posztjáról

Az ukrán parlament szerdai plenáris ülésén több kormánytag lemondását elfogadta, de volt olyan tisztségviselő is, akinek nem támogatta távozását a posztjáról.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a törvényhozás 241 szavazattal támogatta Olha Sztefanyisina lemondását az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztról. Zseleznyak hozzátette: Sztefanyisina továbbra is az európai integrációval foglakozik majd, de ő lesz az igazságügyi tárca új vezetője is.

A 450 tagú ukrán parlament jelen lévő képviselői közül 249-en jóváhagyták Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter lemondását. Zseleznyak ugyanakkor közölte, hogy a minisztert állva tapsolták meg kormánypárti képviselők is, amikor a szószékhez lépett, ezért megjegyezte, nem érti, miért volt szükség a leváltására.

Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős minisztert 243 képviselő támogató szavazatával mentették fel. A tárcavezető előző nap felfedte a Telegramon, hogy továbbra is Ukrajna védelmi szektorában fog dolgozni, de más szerepkörben, erről azonban többet nem árult el.

Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter lemondását a törvényhozás 244 tagja támogatta.

A parlament ugyanakkor nem támogatta Irina Verescsuk távozását miniszterelnök-helyettesi és a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszteri posztjáról, mivel ezt csupán 214 képviselő szavazta meg a szükséges 226 helyett. A törvényhozás ugyancsak nem szavazta meg szerdán Vitalij Koval, az ukrán állami vagyonkezelő alap elnökének távozását a posztjáról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Simon Harris ír miniszterelnökkel tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kabinetnek 

„új energiára van szüksége”. 

Köszönetet mondott a távozó minisztereknek és a kormány teljes csapatának, azért, hogy „Ukrajnáért, az ukránok érdekében négy és fél, egyesek pedig öt éven át dolgoztak”.

Ma új energiákra van szükségünk, és ezek a lépések államunk különböző irányú erősítéséhez kapcsolódnak. Ez alól a nemzetközi politika és a diplomácia sem kivétel. Ma nem tudom megjósolni, hogy ez vagy az a miniszter pontosan mit fognak csinálni. Akkor lesznek válaszok, amikor bizonyos pozíciókat felkínálnak nekik. Most még korai erről beszélni

 – szögezte le az elnök.

Orosz rakéta- és dróntámadás érte Lemberget és az ukrán fővárost, többen meghaltak

Légitámadást hajtott végre rakétákkal és drónokkal szerdára virradóra az orosz hadsereg Kijev és a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) ellen; a lengyel határtól nem messze fekvő város elleni csapásokban hét ember, köztük három gyermek vesztette életét, 35-en megsebesültek – jelentették regionális tisztviselők.

Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere a Telegramon közölte, hogy a halálos áldozatok között van egy szülésznő és egy férfi, míg 35 ember orvosi ellátásra szorult. Az üzenetküldő alkalmazáson közzétett felvételen egy épület romjai között látható városvezető elmondta továbbá, hogy a város központja elleni légitámadásban több mint 50 épület rongálódott meg, köztük iskolák, egészségügyi intézmények és lakóépületek.

Makszim Kozickij, Lemberg megye kormányzója korábban arról számolt be, hogy a halálos áldozatok egyike egy 14 éves lány, a sebesültek közül pedig öten gyerekek.

Volodimir Zelenszkij elnök fotókat tett közzé a Lemberg elleni orosz csapások következményeiről, egyúttal arra emlékeztette a partnerországokat, hogy Ukrajnának égető szüksége van további légvédelmi eszközökre. Emellett szükségesnek nevezte még több nagy hatótávolságú fegyver átadását országának és a Nyugat engedélyét arra, hogy mélyen Oroszországban lévő célpontokra mérhessenek csapásokat.

Megemlékezett az elnök a szülővárosa, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih elleni újabb, szerdán végrehajtott orosz rakétacsapásról, amelyben öt helybeli sebesült meg – köztük egy tízéves kislány –, valamint több mint tíz többszintes lakóház, egy szálloda és polgári infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg.

„Minden partnerünk a világon, aki segít Ukrajnának a légvédelemben, az élet igazi védelmezője, és mindenki, aki meggyőzi a partnereinket, hogy adjanak nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajnának, hogy tisztességesen választ adhasson a terrorra, konkrétan az ukrán városok elleni orosz terrortámadások megakadályozásáért cselekszik” – zárta szavait Zelenszkij.

A NATO-tag Lengyelország riadókészültségbe helyezte légierejének és szövetségeseinek az országban állomásozó vadászrepülőgépeit, hogy légterét biztonságban tartsa a támadások alatt, amire nyolc napon belül harmadszor került sor. „Ez egy újabb nagyon mozgalmas éjszaka volt a teljes lengyelországi légvédelmi rendszer számára” – közölte az X-en a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.

Oroszország szerdán Kijev és több ukrán régió ellen is rakétatámadást indított, károkról és áldozatokról eddig azonban csak Lembergből érkezett jelentés.

Az ukrán légierő közölte, hogy összesen 42 légi célpontot – 29 drónt és 13 rakétát – lokalizált a támadás során, a támadó eszközök közül négy H-101-es és három Iszkander-K manőverező robotrepülőgépet, valamint 22 drónt semmisített meg.

A szerdai légicsapásokra egy nappal a közép-ukrajnai Poltava városa ellen ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadás után került sor. Az ukrajnai háború eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő orosz légitámadásában az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat legutóbbi közlése szerint 53-an vesztették életület, és még öten lehetnek a romok alatt. A sebesültek száma 298-ra nőtt.

Hétfőn Kijev és más ukrán területek ellen hajtott végre átfogó légitámadást az orosz hadsereg drónokkal, ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel.

A vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentése szerint az elmúlt nap alatt az orosz csapatok tizenegy irányban támadtak a frontvonalakon, 207 katonai összecsapás történt, több mint a fele a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg összes embervesztesége meghaladta a 620 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, harminc tüzérségi rendszert és 43 drónt.

Az orosz szóvivő megfenyegette a Nyugatot

A NATO azonnali és fájdalmas választ kap Oroszországtól Kijev újabb terrorakciói esetén – idézi Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőt a Life.ru orosz hírportál. Zaharova szerint a nyugati politikusok elveszítik a realitásérzéküket.

Európában már nincs szó demokráciáról és emberi jogokról, csak Oroszország stratégiai vereségéről álmodnak – mutatott rá az orosz külügyi szóvivő.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Kuleba nem ment el a külügyi bizottságról szóló beszámolóra

Az ukrán Verhovna Rada lemondta a jövő heti üléseit. Erről Jaroszlav Zeleznyak ukrán parlamenti képviselő számolt be Telegram-csatornáján.

A lemondását benyújtó Dmitro Kuleba külügyminiszter nem jelent meg a külpolitikai és parlamentközi együttműködéssel foglalkozó bizottság ülésén, hogy beszámoljon munkájának eredményeiről, közölte Irina Gerascsenko, az „Európai szolidaritás” frakció képviselője, írta meg a zn.ua.

„Ez modortalanság! Kuleba nem jött el a külügyi bizottságról szóló beszámolóra” – mondta Gerascsenko, aki arról is beszámolt, hogy a Nép Szolgája Párt hét bizottsági tagja támogatta Kuleba távozását így elfogadták a külügyminiszter lemondását.

A hírek szerint Kulebát az az Andrij Szibiga váltja majd a külügyminiszteri poszton, aki jelenleg külügyminiszter-helyettesként dolgozik, korábban pedig az Andrij Jermak vezette elnöki hivatal helyettes vezetője volt – írja a Magyar Nemzet.

Szerbia nem ad vadászrepülőket Ukrajnának

Bratislav Gasics szerb védelmi miniszter cáfolta azokat a szerbiai és a regionális sajtó által közzétett információkat, miszerint a Dassault Aviation 12 új Rafale repülőgépének megvásárlására vonatkozó szerződés állítólag tartalmaz egy kitételt, amely szerint a szerb MiG–29-es repülőgépeket először Franciaországba, majd Ukrajnába kell szállítani.

Ez egy újabb a hazugságok és kitalációk sorozatában, amelyek egyetlen célja, hogy árnyékot vethessenek 12 vadonatúj, negyedik generációs Rafale többcélú vadászrepülőgép beszerzésére. A Szerbia tulajdonában lévő MiG-ek szerbek, és soha nem adjuk át senkinek

– mondta Gasics miniszter.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Zelenszkij: az ukrán győzelmi terv részeként tartják meg egyelőre az oroszországi területeket

Ukrajna arra készül, hogy „győzelmi terve” részeként meghatározatlan ideig ellenőrzése alatt tartja azokat a területeket, amelyeket Oroszországban foglaltak el az ukrán erők augusztusban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Mi nem akarjuk az ő területüket, a mi célunk az, hogy helyreállítsuk a saját területi integritásunkat. Azért ejtettünk orosz hadifoglyokat, hogy ukrán foglyokra tudjuk majd kicserélni őket

– mondta Zelenszkij az interjúban. 

Nem akarjuk az elfoglalt orosz térségekben elterjeszteni az ukrán életmódot. Azt a területet egyelőre tartani fogjuk a győzelmi tervünk részeként, hogy lezárjuk a háborút

– fogalmazott az NBC honlapján közölt leirat szerint, hozzátéve, hogy az erre vonatkozó javaslatot hamarosan ismertetik nemzetközi partnereikkel. A riporter kérdésére válaszolva leszögezte: nincs szükségük orosz területekre, azokat egyelőre „elméleti szinten” tartják ukrán ellenőrzés alatt. Ukrán csapatok augusztus elején meglepetésszerűen betörtek az oroszországi Kurszk megyébe. 

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Kijev azt állítja, hogy csaknem 500 négyzetkilométernyi orosz területet tart ellenőrzése alatt, és több száz orosz hadifoglyot ejtett. Zelenszkij azt mondta, a kurszki akció „megelőző csapás” volt annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország ütközőzónát alakíthasson ki az ukrán határ mentén. Az ukrán elnök szerint a washingtoni vezetésnek nem volt tudomása az oroszországi betörés tervéről, amelyet még Ukrajnán belül is gondosan titokban tartottak. 

Valóban nem tájékoztattunk senkit erről, és ez nem bizalmatlanság kérdése

– mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy a tavaly nyári ukrán ellentámadás sok tekintetben azért vallott kudarcot, mert olyan sokat reklámozták és beszéltek róla, és ezzel lehetőséget adtak az oroszoknak, hogy felkészüljenek. 

Ezúttal még az ukrán hírszerzés sem volt beavatva, csak a legszűkebb kör tudott róla, és azt hiszem, ez volt a siker egyik kulcsa

– jelentette ki az ukrán elnök. Az interjúban Zelenszkij azt is kijelentette, arról nem beszélhet, hogy Ukrajna készül-e további orosz területek megszerzésére.

Meghalt egy 14 éves lány a szerda hajnali orosz légitámadásban, 5 gyerek megsérült

Légitámadást hajtott végre rakétákkal és drónokkal szerdára virradóra az orosz hadsereg Kijev és a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) ellen; a lengyel határtól nem messze fekvő város elleni csapásokban hét ember, köztük három gyermek vesztette életét, 35-en megsebesültek – jelentették regionális tisztviselők.

Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere a Telegramon közölte, hogy 

a halálos áldozatok között van egy szülésznő és egy férfi, míg 35 ember orvosi ellátásra szorult. 

Ukrán mentők és rendőrök egy 2024. szeptember 4-i rakétatámadást követően megölt ember holttestét vitték magukkal
Fotó: YURIY DYACHYSHYN / Forrás: AFP

Az üzenetküldő alkalmazáson közzétett felvételen egy épület romjai között látható városvezető elmondta továbbá, hogy a város központja elleni légitámadásban több mint 50 épület rongálódott meg, köztük iskolák, egészségügyi intézmények és lakóépületek. Makszim Kozickij, Lemberg megye kormányzója korábban arról számolt be, hogy 

az áldozatok egyike egy 14 éves lány, a sebesültek közül pedig öten gyerekek. 

A NATO-tag Lengyelország riadókészültségbe helyezte légierejének és szövetségeseinek az országban állomásozó vadászrepülőgépeit, hogy légterét biztonságban tartsa a támadások alatt, amire nyolc napon belül harmadszor került sor. 

Ez egy újabb nagyon mozgalmas éjszaka volt a teljes lengyelországi légvédelmi rendszer számára

– közölte az X-en a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága. 

Oroszország szerdán Kijev és több ukrán régió ellen is rakétatámadást indított, károkról és áldozatokról eddig azonban csak Lembergből érkezett jelentés. Az ukrán légierő közölte, hogy összesen 42 légi célpontot – 29 drónt és 13 rakétát – lokalizált a támadás során, a támadó eszközök közül négy H-101-es és három Iszkander-K manőverező robotrepülőgépet, valamint 22 drónt semmisített meg. 

A szerdai légicsapásokra egy nappal a közép-ukrajnai Poltava városa elleni drónokkal és ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadás után került sor. Az ukrajnai háború eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő orosz légitámadásában a legutóbbi hivatalos ukrán közlés szerint több mint ötvenen vesztették életüket, 219-en pedig megsebesültek. Hétfőn Kijev és más ukrán területek ellen hajtott végre átfogó légitámadást az orosz hadsereg drónokkal, ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel.

Benyújtotta lemondását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter

Benyújtotta lemondását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – jelentette be szerdán a kijevi parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk.

Elmondása szerint a lemondási kérelmet a törvényhozók hamarosan megvitatják, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzőleg bejelentette, hogy a kormányban átalakítást hajtanak végre, hogy megerősítsék a kabinetet, és elérjék az Ukrajna számára szükséges eredményeket. 

NATO Summit In Washington DC Final Day
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter
Fotó: Jakub Porzycki / Forrás: AFP

Kedden már benyújtotta lemondását három másik miniszter a parlamentnek; Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter, Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős tárcavezető, valamint Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter. Ezt is Sztefancsuk házelnök hozta nyilvánosságra. 

A közlés szerint úgyszintén benyújtotta lemondását Vitalij Koval, az ukrán vagyonkezelő alap elnöke és Olha Sztefanyisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.

Zelenszkij eltávolította azokat a katonai vezetőket, akik veszélyt jelenthettek rá

Az MK arról ír, hogy az egykori ukrán képviselő, Oleg Carjov elmondta:

Volodimir Zelenszkijt nem lehet már megdönteni az ukrán oligarchák és üzletemberek magánhadseregeivel.

Szerinte az ukrán államfő eltávolította azokat a katonai vezetőket, akik veszélyt jelenthettek rá, és nincsenek olyan csoportok, akik leváltanák a kormányt és puccsot szervezhetnének.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: Sergei Chuzavkov / Forrás: AFP

Mint kiderült, azután nyilatkozott, hogy kiderült:

Julia Timosenko vezeti a Sámsonok nevű bűnözői csoportot, akik részt vesznek az ukrán civilek erőszakos besorozásában

– írja a Mandiner.

Csaknem tizennégyezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán–magyar határszakaszon 5945-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7796-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában