Közel-keleti konfliktus

2024.08.30. 08:51

Izraeli rakétatámadásban halt meg egy népszerű tiktoker

Az izraeli–palesztin háború 329. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonák Tulkarmban

Forrás: AFP

Fotó: Jaafar Ashtiyen

Izraeli rakétatámadásban halt meg egy népszerű tiktoker

Izraeli rakéta által okozott robbanás repeszdarabjai találták el a 20 éves Mohammad „Medo” Halimyt Khan Younisban. A Tamer Institute for Community Education – ahol korábban dolgozott – azt mondta a BBC-nek, hogy Halimy a tengerparthoz közeli területen tartózkodott, ahol a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekkel beszélgetett, amikor becsapódott a rakéta.

Az izraeli hadsereg nem kívánta megerősíteni, hogy akkor lecsaptak Khan Younisban, csak annyit nyilatkoztak: „továbbra is ellensúlyozzák a fenyegetéseket”, eközben pedig próbálják enyhíteni a civileket ért károkat Gázában.

Halimy azután építette ki magát a közösségi médiában, hogy családja kénytelen volt elhagyni otthonát, amikor Izrael megkezdte katonai hadműveletét Gázában az október 7-i támadások után.

Több mint 250 ezer ember követte őt az Instagramon és a TikTokon, miután elkezdett olyan videókat közzétenni, amelyek részletezik, milyen az élet Gázában. Hétfőn, órákkal a meggyilkolása előtt tette közzé utolsó videóját, amelyben megmutatta a sátrat, amelyben lakott, és részletesen bemutatta, mit csinált aznap.

@medohalimy

Back on the “tent life” videos!

♬ original sound - Medo Halimy

Az izraeli biztonságpolitikai kabinet megszavazta, hogy a hadsereg maradjon a gázai-egyiptomi határövezetben

Az izraeli biztonságpolitikai kabinet Joáv Galant védelmi miniszter ellenében megszavazta, hogy az izraeli hadsereg továbbra is jelen legyen a palesztin lakosságú Gázai övezet és Egyiptom határánál fekvő, úgynevezett Philadelphi tengelyen.

Nyolc miniszter, köztük a miniszterelnök igennel szavazott, Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter tartózkodott, a védelmi miniszter pedig ellenezte a döntést. A tengelyen, a határsávban maradó erők elhelyezkedésének térképét a hadsereg készítette el, és az Egyesült Államok beépítette az elhurcolt izraeliek visszatérését célzó túszalkutervezetbe, melyet a palesztin iszlamista Hamász szervezet elutasított.

Galant és a védelmi szervezetek képviselői a kormányülésen közölték, hogy biztonsági szempontból nincs szükség arra, hogy az izraeli hadsereg a Philadelphi sáv körzetében maradjon, szerintük enélkül is lehetséges a válaszadás a biztonsági kihívásokra, lehetséges az erők kivonása a túszalku részeként.

A maradás mellett szavazó miniszterek úgy vélték a megbeszélésen, hogy „ez a döntés közelebb hozza a megállapodást”, jóllehet ez az egyik legvitatottabb, a megállapodást akadályozó izraeli követelés a Hamásszal és Egyiptommal szemben. A miniszterek szerint a határozat világossá teszi a Hamász számára, hogy kompromisszumot kell kötnie ebben a kérdésben, „mint ahogyan a háború befejezésére vonatkozó követelése kapcsán is belement az alkuba”.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a vitában kijelentette: a tavaly október 7-i „katasztrófát” – a Hamász fegyvereseinek izraeli területen végrehajtott terrortámadását – az okozta, hogy a tengely nem volt Izrael kezében. Szerinte hatalmas mennyiségű fegyvert juttattak át ezen a helyen a gázai terrorszervezetekhez. Bejelentette, hogy ez a helyzet „nem fog megismétlődni”, és ezúttal Izrael eltökélt szándéka, hogy a kezében tartsa ezt a határszakaszt.

Egy hete azt jelentették be, hogy a miniszterelnök beleegyezett abba, hogy a hadsereg vonuljon vissza több száz méterre a Philadelphi tengelynél; de ez az engedmény nem vezetett áttöréshez a túsztárgyalásokon.

Joe Biden amerikai elnök a múlt héten telefonon tárgyalt Netanjahuval, és „nagyobb rugalmasságra”" kérte a Gázai övezet déli része és az egyiptomi fennhatóság alatti Sínai-félsziget közötti határszakasz ügyében.

Az izraeli és egyiptomi katonai szakemberek az elmúlt hónapokban alternatív, kompromisszumos megoldási javaslatokról tárgyaltak, például föld alatti sorompóról, érzékelőkről és kamerák vagy megfigyelőtornyok építéséről a fegyvercsempészet megakadályozására. Felmerült nemzetközi erők esetleges bevonása is.

Az egyiptomi közvetítők ellenezték Izrael katonai jelenlétének a fenntartását ezen a részen, de beleegyeztek abba, hogy a kormányfő kérésére hozzáadják a Hamászhoz eljuttatott módosított túszalku javaslathoz a Philadelphi és az övezet közepén lévő Necer tengelyen maradó izraeli katonai jelenlét követelését, mely nem szerepelt a Hamász által elfogadott korábbi, Joe Biden által májusban bejelentett tűzszüneti és túszalkutervezetben.

Josep Borrell: az EU elkezdte egyes izraeli miniszterek elleni szankciók kidolgozását

Az EU elkezdte egyes izraeli miniszterek elleni szankciók technikai kidolgozását, annak ellenére, hogy a javaslat nem kapott egyhangú támogatást – közölte Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek informális találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Borrell augusztus közepén szankciókat javasolt két izraeli miniszter ellen, aki a gázai palesztinok kiéheztetését szorgalmazta. A főképviselő szerint Izrael nemzetbiztonsági minisztere, Itamár Bengvír háborús bűnök elkövetésére buzdít azzal, hogy a palesztin civileknek szánt üzemanyag- és segélyszállítmányok leállítására szólított fel. Úgy véli, hogy „Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter baljós kijelentéseihez hasonlóan ez is háborús bűnökre való felbujtás”.

Borrell korábban bírálta Szmotrics kijelentését, miszerint „indokolt lenne erkölcsileg” kétmillió gázai lakos halálra éheztetése annak érdekében, hogy elérjék a Hamász által fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátását.

„Elindult egy folyamat. Egy munkacsoport meg fogja vizsgálni az izraeli miniszterek kijelentéseit, és végül az uniós tagállamok külügyminiszterei eldöntik, hogy támogatják-e, ez rajtuk múlik, mint mindig” – mondta csütörtökön újságíróknak.

Hozzátette, hogy a javaslatot az uniós szerződések által felhatalmazva saját maga nyújtotta be az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács technikai szerveihez tanulmányozásra. Borrell úgy véli, hogy az izraeli miniszterek által tett kijelentések egy része „egyértelműen ellenkezik a nemzetközi joggal, és háborús bűnök elkövetésére buzdít”.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában