2024.08.29. 07:08
Ukrajna bevetheti a holland F–16-osokat Oroszországban
918. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció: Amerikai F–6-os harci gépek a németországi Spangdahlem légi támaszpontja fölött 2023. június 14-én, az Air Defender 2023 hadgyakorlat harmadik napján
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Ronald Wittek
Szergej Lavrov: Moszkva a kurszki ukrán betörésig kész lett volna tárgyalni
Oroszország a Kurszk megyébe történt ukrán "kalandig" komolyan készen állt a tárgyalásra, de a téma ezt követően lekerült a napirendről - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután csütörtökön Moszkvában fogadta szenegáli hivatali partnerét.
"Emlékszünk arra, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) júniusban ismét békekezdeményezést tett, miután az összes korábbi kezdeményezést és megállapodást lerombolt és szabotált a kijevi rezsim és nyugati pártfogói.
Tárgyalási készségünket senki sem vonhatta kétségbe, de természetesen a kurszki régióbeli kaland után minden erre vonatkozó beszéd tárgytalanná vált"
- mondta Lavrov a Yassin Fall szenegáli külügyminiszerrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtöki közlése szerint
az ukrán fél csak az elmúlt 24 óra alatt több mint négyszáz katonát és 29 páncélozott harcjárművet veszített Kurszk irányában.
A tárca az ukrán félnek a régióba augusztus 6-án megkezdett betörését követően elszenvedett veszteségét 7450 főben, és egyebek között 74 harckocsiban, 36 gyalogsági harcjárműben, 64 páncélozott szállítójárműben, 486 páncélozott harcjárműben, 227 gépkocsiban, 52 tüzérségi lövegben és 15 sorozatvetőben nevezte meg.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy
az ukrán csapatok Kurszk megyében több helyen is védelmi vonalak kiépítésébe kezdtek.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak "a kijevi rezsim bűncselekményei" ügyében illetékes nagykövete újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők civileket rabolnak el a régióban, ahonnan ismeretlen helyre viszik őket. Mirosnyik szerint ukrán "zsoldosok" polgári lakosokat erőszakolnak meg.
A moszkvai katonai tárca csütörtöki hadijelentése szerint egyébként az orosz haderő elfoglalta a luhanszki Sztelmahivka és a donyecki Mikolajivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon nyomult előre Ukrajnában, és visszavert 18 ellenrohamot. A közlemény szerint
az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a "különleges hadművelet" övezetében.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy brit Storm Shadow manőverező repülőgépeket tároló raktárt, négy lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott és egy önjáró tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, egy amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 36 légi és három tengeri drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Harkiv megyei Oleskiben öt pilóta nélküli repülőszerkezet támadott meg egy kórházat, egy nővér megsebesült.
Kijev további támogatásának fontosságát hangoztatta a belga miniszter az EU-külügyminiszteri ülés előtt
Hazájának Ukrajna katonai támogatása iránti elkötelezettségét hangoztatta a csütörtökön a belga külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Brüsszelben, valamint a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítását sürgette.
Érkezésekor a sajtónak adott interjújában Hadja Lahbib annak az ötmilliárd eurós alapnak a felszabadítására szólított fel, amelyből katonai segítséget nyújtanának Kijevnek. Mint mondta, az ukrán népnek sürgős szüksége van erre a támogatásra, és cinikusnak nevezte, hogy Magyarország akadályozza az összeg átadását.
Egyúttal „párhuzamos diplomáciával” vádolta meg Magyarországot, kiemelve, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamnak „erősítenie és mélyítenie kellene a közös uniós álláspontot”.
Kiemelte: támogatja Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő döntését, amely szerint a mostani találkozót a soros elnökséget betöltő Budapest helyett Brüsszelben tartják.
A gázai izraeli palesztin fegyveres konfliktussal kapcsolatban a tárcavezető a harci cselekmények leállítására, valamint a Gázában fogva tartott izraeli túszok azonnali szabadon bocsátására szólított fel, valamint a kétállami megoldás szükségességét hangoztatta.
Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a találkozón részt vesz Hakan Fidan török külügyminiszter is, egyúttal méltatta a közvetítői szerepet, amelyet az ankarai kormány több fontos konfliktusban vállal, példaként említve a fekete-tengeri gabonaegyezményben vállalt szerepét, illetve az izraeli–palesztin rendezésre irányuló erőfeszítéseit.
A találkozó előtt adott rövid interjújában Baiba Braze lett külügyminiszter sajnálatát fejezte ki, amiért, mint mondta, Georgia tervezett uniós csatlakozása „nem úgy halad, amire számítottak”, a gázai helyzetre kitérve pedig szintén tűzszünetet sürgetett, kiemelve, hogy teljes mértékben támogatják az amerikai és az egyiptomi fél közvetítői erőfeszítéseit.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: minden erőfeszítésnek arra kell összpontosítania, hogy végre béke születhessen.
„Senki sem akar jobban békét, mint maguk az ukránok, és senki sem tesz többet a béke érdekében, mint az európaiak, partnereikkel közösen világszerte” – fogalmazott. A német külügyi tárcavezető fontosnak nevezte Ukrajna védelmének támogatását, különösen az ország légvédelmének erősítését az emberéletek megmentése érdekében, miközben – vélte – Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is akadályozza a béketeremtést.
Baerbock szerint Oroszország célja nem csak Ukrajna lerombolása, hanem minden európai ország destabilizálása. Szavai szerint ezt Moszkva hamis hírek terjesztésével, kibertámadások útján, valamint európai területen működő ügynökein keresztül kívánja elérni, amellyel szemben – mint kiemelte – minden uniós tagországnak felkészültnek kell lennie. Ezért is fontos egyedi vízumok kiadásával biztosítani, hogy veszélyt jelentő oroszok ne tudjanak beutazni az unió területére – tette hozzá érkezési nyilatkozatában a német külügyminiszter.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a tanácskozást megelőzően azt mondta, hogy az európai országok nem értenek egyet a magyar politikával, különösen a magyar nemzetközi politikai iránnyal akkor sem, ha azt béketeremtő álláspontnak nevezik is. Az európai országok továbbá azzal sem értenek egyet, hogy Magyarország ezt az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként teszi – mondta.
„Úgy gondolom, hogy ma a tanácsteremben lesz egy oroszpárti álláspont, amely Putyint fogja védelmezni, nem pedig Európát vagy Ukrajnát” – tette hozzá a litván diplomácia vezetője.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter az olasz fegyverek ukrajnai használatával kapcsolatban azt mondta: a vonatkozó korlátozások csak Ukrajna területén maradnak érvényben.
„Minden ország maga dönt, de a mi szempontunkból az olasz fegyverek használata csak Ukrajnán belül történhet” – fogalmazott.
Az izraeli–palesztin konfliktussal összefüggésben Tajani irreálisnak nevezte az Európai Unió azon elképzelését, hogy szankciót vezessen be „egyes keményvonalas izraeli miniszterekkel szemben a palesztinok elleni állítólagos gyűlöletből meghozott intézkedés miatt”.
Hangsúlyozta: az ilyen szankciók „irreálisak”, ugyanis – mint kiemelte – nem így lehet meggyőzni Izraelt a gázai békemegállapodás elfogadásáról Kairóban.
Kérdésre válaszolva kijelentette továbbá: ellenezte Borrell azon döntését, mely szerint a mostani informális külügyminiszteri ülést Budapest helyett Brüsszelben tartják.
Az érkezők között volt Sigrid Kaag, az ENSZ Gázai övezetért felelős humanitárius segélyezési és újjáépítési koordinátora is, aki az övezetben élőket sújtó, „példa nélküli” humanitárius tragédiára hívta fel a figyelmet, kiemelve a víz-és élelmiszerhiányt, illetve a belső menekültek óriási számát. Emellett az övezetbe hurcolt izraeli túszok azonnali és feltétel nélküli elengedésére szólított fel, illetve kitért az övezet jövőbeni újjépítésének a fontosságára, „a politikai és biztonsági helyzettől függően”.
Holland vezérkari főnök: Ukrajna bevetheti a holland F–16-osokat Oroszországban
Ukrajna bevetheti a holland F–16-os vadászrepülőgépeket orosz területen, „nem szabtunk meg semmilyen korlátozást ezek használatára és hatótávolságára vonatkozóan”, feltéve, hogy betartják a nemzetközi háborús szabályokat – jelentette ki Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka csütörtökön a holland sajtónak nyilatkozva.
Hozzátette, hogy ezzel amerikai kollégái is egyetértenek.
Nekik másféle korlátozásaik vannak, de más fegyverrendszereket is szállítottak. (...) Egy oldalon állunk, és azt támogatjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Úgy gondolom, minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy ez megtörténjen
– jelentette ki.
Hollandia már 24 F–16-os repülőgépet bocsátott Ukrajna rendelkezésére.
Eichelsheim hangot adott annak a véleményének is, hogy Ukrajna jelenlegi támadása egy orosz terület ellen „gyakorlatilag zseniális”. „Az ukrán erők nagy területet foglaltak el, új technikákkal, elég gyorsan. Ezzel dilemmát teremtettek (Vlagyimir) Putyin elnök számára” – fogalmazott.
Az oroszországi kurszki régióban folytatott hadművelet augusztus 6-i kezdete óta az ukrán erők több mint száz települést vontak ellenőrzésük alá. Eichelsheim szerint most az a kérdés, hogy Ukrajna hogyan használja ki pozícióját Kurszkban.
Használhatja alku tárgyaként, a béketárgyalásokon, vagy arra használja, hogy az orosz erőket kikényszerítse a donbászi régióból? Nem számítunk arra, hogy ez utóbbi megtörténjen, így az idő majd eldönti, hogy a hadműveletnek milyen mértékű stratégiai hatása van
– jelentette ki.
Josep Borrell: az EU-tagállamoknak fel kell oldaniuk az ukrán fegyverhasználati korlátozásokat
Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és az országba küldött katonai felszereléseket teljes mértékben ki kell használni, hogy Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország csapást mér rájuk – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Josep Borell kül-és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő.
Az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális találkozójára érkezve Borrell úgy nyilatkozott: az oroszországi kurszki régióban folytatott ukrán hadművelettel csapást mértek Vlagyimir Putyin orosz elnök „háborús narratívájára”, ami fontos stratégiai siker, ugyanakkor Oroszország továbbra is támadja az ukrajnai a civileket és infrastruktúrát.
„Oroszországnak az a szándéka, hogy teljesen tönkretegye Ukrajna villamosenergia-rendszerét, és a télre sötétbe és hidegbe taszítsa az országot” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget már továbbították Ukrajnának és azoknak a tagállamoknak, amelyek ebből a pénzből további katonai felszerelést biztosítanak Kijevnek. Emlékeztetett arra, hogy az alapból még mindig megvan több mint 6 milliárd euró, de azt egy EU-tagállam vétója miatt nem tudták kifizetni. Mint mondta, találni kell valamilyen módot arra, hogy ezt a vétót megkerüljék, „mert ez nem fogadható el”. Kiemelte továbbá az ukrán védelmi ipar támogatásának fontosságát, amelyhez az EU 1,4 milliárd euróval járult hozzá.
Az informális tanácskozáson személyesen részt vevő ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint Ukrajna bebizonyította, hogy hamis az az érvelés, miszerint a háborúban „patthelyzet alakult ki, és végül Oroszország jár majd sikerrel, ezért az ukrajnai stratégiát újra kell gondolni”. „Ismét bebizonyítottuk, hogy akik az eszkalációtól való félelemről beszélnek, többnyire arra használják fel ezt az érvelést, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyekre Ukrajnának szüksége van” – fogalmazott.
Kuleba szerint a csütörtöki tanácskozás fontos kérdése lesz az orosz területre irányuló fegyverhasználat engedélyezése, ami legitim katonai célpontokat fog érinteni.
Főleg azokról a repülőterekről van szó, amelyeket az orosz erők a bombázók indítására használnak az ukrán erők és az ukrán állampolgárok valamint az infrastruktúra megtámadására. Ha elegendő mennyiségű rakétával látnak el minket, és ha engedélyezik nekünk a légicsapást, jelentősen csökkentjük Oroszország képességét, hogy kárt okozzon létfontosságú infrastruktúránkban, és javítunk a helyzeten
– tette hozzá.
Az ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy nagy problémát jelent a katonai támogatás késlekedése. A támogatás bejelentése és tényleges átadása közötti időszakok túl hosszúra nyúlnak, így nem lehet folytatni a katonai tervezést – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy legolcsóbb és leghatékonyabb módja annak, hogy Ukrajnát lőszerrel és fegyverekkel láthassák el, ha azok ukrajnai gyártására ruháznak be.
Orosz drónokat semmisítettek meg a Kijev elleni támadás során
Az ukrán légvédelem mintegy 15 drónt semmisített meg, amelyeket Oroszország indított az ukrán főváros elleni harmadik támadásában négy nap alatt – közölte csütörtökön Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.
Tájékoztatása szerint a drónok törmelékei megrongálták egy lakóház ablakait és ajtóit, továbbá egy nem lakáscélú épületben tűz keletkezett, amelyet eloltottak.
Ruszlan Kravcsenko kijevi regionális kormányzó szerint nem keletkezett kár a létfontosságú infrastruktúrában Kijev régióban, és a városi és regionális hatóságok sem számoltak be áldozatokról.
A lezuhanó törmelék tüzet okozott egy magánvállalkozás területén a közép-ukrajnai Cserkaszi régióban, a mentőszolgálat küzd a lángokkal – közölte a regionális kormányzó.
Oroszország hétfőn Ukrajna-szerte energetikai létesítményekre mért légicsapásokat, amelyek során ukrán tisztviselők szerint több mint 200 rakétát és drónt vetettek be.
Az elektromos hálózat elleni újabb támadás miatt Kijev kénytelen volt a héten vészhelyzeti és tervezett áramkimaradásokra támaszkodni, hogy megpróbálja stabilizálni a rendszer működését.
Ukrán elnök: újabb ukrán területfoglalás történt Kurszk megyében
További területet vontak ellenőrzésük alá a dél-oroszországi Kurszk megyében az ukrán fegyveres erők – közölte szerda esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrajnával határos területről van szó - tette hozzá, anélkül, hogy további részletekre tért volna ki. Csak annyit mondott, hogy orosz hadifoglyokat is ejtettek, ami jól fog jönni egy esetleges következő fogolycserénél.
„Köszönjük katonák! Ez az, ami segít nekünk abban, hogy embereinket visszahozzuk az orosz fogságból” – mondta.
Legutóbb a múlt héten került sor hadifogolycserére Oroszország és Ukrajna között.
Közben Oroszország mozgásszabadságot korlátozó intézkedéseket vezetett be a kurszki régióban fekvő Kurcsatov városában, ahol az atomerőmű üzemel, és ellenőrző pontokat állított fel az utcákon. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője az erőműben tett keddi látogatása során aggodalmát fejezte ki a közelben zajló harcok miatt, és egy nukleáris baleset veszélyére figyelmeztetett.
Ukrajnában csütörtökre virradóra az ország kiterjedt területein légiriadó volt érvényben. Az ukrán légierő egy nagyobb orosz dróntámadás veszélyére figyelmeztetett. Aktív volt a légvédelem egyebek között Kijevben is.
Bizonyítékok vannak arra, hogy szexuális erőszakot követtek el civilek ellen a kurszki régióban állítják az oroszok
Olyan információk láttak napvilágot, hogy az ukrán hadsereg civileket rabol el a Kurszki területen. Erről az orosz külügyminisztériumnak a kijevi rezsim bűneivel foglalkozó nagykövete, Rodion Mirosznyik számolt be.
Vannak olyan adatok, amelyek szerint az ukrán fegyveresek emberrablási akciókat hajtanak végre
– mondta Miroshnik a RIA Novosztyinak. Hozzátette, hogy vannak előzetes listák az elraboltakról, de ezek nem véglegesek. Elmondta, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy az invázióban résztvevők szexuális erőszakot követtek el civilek ellen a kurszki régióban – mondta Mirosnyik a RIA Novosztyinak.
A nagykövet azt is megjegyezte, hogy az ukrán egységek terroristaként viselkedtek, nem tartották be a normákat és nem tájékoztatták a hozzátartozókat az elraboltak sorsáról. Az orosz védelmi minisztérium és Tatjana Moszkalkova emberi jogi biztos most foglalkozik az üggyel – erről már az ura.news tájékoztatott.
A kommunikáció egyre nehezebb a civilekkel Kurszki területen, ahol az ukrán haderő katonai betörést hajtott végre – mondta Mirosnyik orosz külügyminisztériumi nagykövete.
Megjegyezte, hogy már több mint 3,5 ezer ember fordult az orosz Vöröskereszthez, hogy segítsen megtalálni szeretteit, az elmúlt héten több mint 350 embert találtak meg.
Csaknem húszezren érkeztek szerdán Magyarországra
Az ukrán–magyar határszakaszon 6915-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 774-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút