Választások Franciaországban

2024.07.07. 08:22

Az exit poll szerint a baloldali szövetség végzett az élen a második fordulóban

Ma tartották Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek tétje, hogy fennállása óta először a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés kormányzati szerephez juthat-e. A választásra jogosultak a kisebb településeken este 6-ig, nagyvárosokban este 8 óráig szavazhattak. Az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből kiderült, hogy egyik erő sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 helyet.

MW

Az Új Népi Front francia baloldali koalíció támogatói a francia parlamenti választások második fordulójának előzetes eredményeinek ismeretében ünnepelnek a párizsi Köztársaság terén 2024. július 7-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Yoan Valat

A baloldali szövetség végzett az élen

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, 

a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen

 vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége előtt, míg a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre szorult – derült ki az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből – közölte az MTI.

A francia parlamenti választások második fordulójának előzetes eredményeit figyelik az ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt támogatói Párizsban 2024. július 7-én
Fotó: Christophe Petit Tesson / Forrás:  MTI/EPA

A mandátumbecslések szerint egyik erő sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 helyet.

Az Új Népfront 172 és 215 közötti helyet ért el négy közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint. Az elnöki tábor - amely eddig 245 képviselővel a relatív többséget biztosította a parlament alsóházában - 150 és 180 közötti mandátummal fog rendelkezni, míg Marine Le Pen pártjának az eddigi 89 után 115 és 155 közötti képviselője lesz.

Elsőként a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon reagált az eredményekre. A baloldali szövetség tagja úgy vélte, hogy Gabriel Attal miniszterelnöknek távoznia kell, s a baloldali szövetségnek pedig szerinte át kell vennie a kormányzást. Hozzátette: „népünk egyértelműen elutasította a legrosszabb megoldást”, azaz az RN győzelmét. A múlt vasárnapi első fordulót ugyanis Marine Le Pen pártja nyerte meg a szavazatok 33,14 százalékával.  

Az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje Jordan Bardella elítélte a két forduló között a baloldal és az elnöki tábor között létrejött „becstelen szövetséget”, amely megfosztja a francia népet a "fellendülés kormányától". Kiemelte, hogy az RN "minden eddiginél jobban megtestesíti az egyetlen alternatívát".

Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője, korábbi és 2027-es elnökjelöltje azt hangsúlyozta, hogy a pártja lett a legerősebb politikai erő.

A dagály emelkedik. Ezúttal nem emelkedett elég magasra, de emelkedik tovább. És következésképpen a győzelmünk csak elhalasztódott

– mondta Le Pen a TF1 kereskedelmi televízióban. Hozzátette: 

Túl tapasztalt vagyok a csalódottsághoz egy olyan eredmény miatt, amellyel megdupláztuk a képviselőink számát.

Eközben a francia elnöki hivatal jelezte, hogy Emmanuel Macron megvárja, amíg megismerheti, hogyan alakul az új nemzetgyűlés összetétele, mielőtt eldönti, kit nevez ki miniszterelnöknek. 

Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk - az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség - jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzött meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indult a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben.

A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten.

A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.

A vasárnap este kialakult háromosztatú parlamenti alsóház teljes bizonytalanságot teremtett a francia politikai életben, miközben 67 százalékos volt a részvételi arány a választásokon, amire 1981 óta nem volt példa parlamenti választásokon. 

A jelenlegi helyzet alapján a három blokk közül egyik sem tud kormányt alakítani, s az sem egyértelmű, hogy melyik párt lehet egy esetleg koalíciós új kormány vezető ereje.

Kiszámíthatatlan ugyanis, hogy a baloldali pártok és az elnöki szövetség meg tudnak-e állapodni egy közös kormányban, miközben az elmúlt két évben ádáz politikai harcot folytattak egymás ellen. Az is kérdés, hogy a számos belső ellentéttel küzdő baloldali pártszövetség együttmarad-e a győzelem után, amelyet a négy párt egyébként nem is közösen, hanem négy különböző helyszínen ünnepelt.

Gérald Darmanin belügyminiszter kizárta annak lehetőségét, hogy az elnöki tábor akár a radikális baloldallal, akár a radikális jobboldallal együtt kormányozzon, utalva arra, hogy egy mérsékelt baloldali-centista-jobbközép koalíció elképzelhető lenne.

 Kérdés az, hogy bármilyen koalícióban hajlandók-e részt venni a jobbközép Köztársaságiak, akiknek a vezetője, Eric Ciotti a választások két fordulója között szövetséget között a Nemzeti Tömörüléssel, s emiatt a pártvezetőség kizárta őt. 

Bár Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn a szokásjognak megfelelően benyújtja a lemondását, de hozzátette, hogy kész a posztján maradni, "ameddig a kötelesség megkívánja", különös tekintettel arra, hogy július 26-án kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.

Lezárult a szavazás, megvannak az első exit poll eredmények

A második forduló során a kisebb településeken este 6 órakor, a nagyvárosokban pedig este 8 óráig lehetett leadni a szavazatokat.

Az első exit poll eredmények szerint az első helyet a baloldali Új Népfront szerezhette meg 172-205 mandátummal, utána Macron centrista szövetsége foglalhat helyet 150-175 mandátummal, utána pedig a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) kerülhet 115-150 mandátummal.

Mindez egyúttal azt is jelzi, egyik alakulatnak sincs többsége, a végleges eredményekre viszont holnap várni kell az előrejelzések szerint. Az adatok értelmében a két forduló között jelentős az eltérés, ugyanis a június 30-án megtartott első fordulóban a jobboldali pártok a voksok 33,14 százalékát szerezték meg, második helyen a baloldali Új Népfront nevű koalíció végzett 27,99 százalékkal, az elnök centrista, Együtt nevű szövetsége pedig alig ért el többet 20 százaléknál – írja tudósításában a Magyar Nemzet.

 

Magasabb a részvétel, mint az első fordulóban

A választásra jogosultak 26,63 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami csaknem egy százalékponttal magasabb az első fordulós részvételnél – közölte a francia belügyminisztérium.

Ilyen sokan 1981 óta nem vettek részt parlamenti választásokon a délelőtti órákban, akkor 28,3 százalékos volt a részvétel arány délig.

A száz megye ötödében délig meghaladta a 30 százalékot a részvételi arány, köztük a délkeleti Bouches-du-Rhone-ban is (34,59 százalék), ahol 13 választókörzetben élen végzett az első fordulóban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés. A részvételt illetően élen áll Correze megye is (33,88 százalék), ahol Francois Hollande volt szocialista államfő is indul a képviselői helyért.

A párizsi régióban volt délelőtt a legalacsonyabb a választási kedv; a fővárosban a választók 22,03 százaléka járult délig az urnákhoz, míg a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis-ben alig 12,77 százalék szavazott.

Az előrejelzések szerint estig a választóknak több mint kétharmada fogja leadni a voksát.

 
Megkezdődött a második forduló

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelynek tétje, hogy fennállása óta először a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés kormányzati szerephez juthat-e.

A múlt vasárnapi első fordulóban a szuverenista jobboldali párt minden idők legjobb eredményét érte el: a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg 10,6 millió vokssal. Az RN-nek 39 képviselői helyet már az első fordulóban sikerült elnyernie az 577-ből. 

Második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27,99 százalékos támogatottságot ért el, és 32 képviselői helyzet szerzett meg az első fordulóban, míg Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége megismételte az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereségét, és a harmadik helyre került a szavazatok mindössze 20,04 százalékával, a 6,57 százalékot elért jobbközép Köztársaságiak előtt. 

Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk - az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség - jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzik meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indul a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben.   

A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten.   

A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.   

Marine Le Pen élesen bírálta a pártja ellen létrejött "köztársasági frontot", mert szerinte ez egy olyan "egységpárt", amelybe olyanok tartoznak, "akik meg akarják tartani a hatalmat a nép akaratával szemben". 

Ugyanakkor ő és pártja elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella a pénteki kampányzárást megelőző órákban is annak a reményének adott hangot, hogy ilyen körülmények között is meg tudják szerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. Ebben az esetben fennállása óta először jutna kormányzati szerephez az RN, és úgynevezett politikai társbérlet alakulna ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen vezetné az országot. Marine Le Pen jelezte, hogy ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.   

A választás kimenetele azon múlik, hogy a baloldal és az elnöki szövetség választói hajlandók-e egymás jelöltjeire átszavazni a második fordulóban, vagy pedig inkább otthon maradnak.   

A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint - amelyek a visszalépések utáni választói magatartást is vizsgálták - a részvételi arány ismételten nagyon magas, 66-68 százalékos lesz, s bár az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Az elnöki tábor viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, s 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.   

Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége.   

Az elnöki hivatal az AFP hírügynökségnek jelezte: vizsgálják azokat a választás utáni lehetséges forgatókönyveket, amelyeket a bizonytalan helyzet teremhet technikailag és intézményileg.   

Gérald Darmanin belügyminiszter pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a "köztársasági szokásjog" alapján a parlamenti választásokat követően a kormánynak le kell mondania. A tárcavezető ugyanakkor jelezte, elképzelhető, hogy az elnök mindaddig megtartja a jelenlegi kormányt, amíg nem sikerül egy olyan új kormányt felállítania, amely a nemzetgyűlés többségének támogatását élvezi. Elemzők szerint ez lehet egy technokrata kormány, de egy olyan RN-nel szembeni nagykoalíció is, amelyben a jobbközép Köztársaságiak, az Együtt pártszövetség és a mérsékelt baloldali pártok kapnának szerepet. A radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal viszont nem kíván az államfő szövetséget kötni, s a párt is kizárta részvételét egy koalíciós kormányban.   

A politikai széttöredezettség nagyon erőszakossá tette a villámkampányt, rendszeresek voltak az aktivisták elleni fizikai támadások és szóbeli fenyegetések, rasszista és diszkriminatív megszólalások, valamint politikai leszámolások a jobb és baloldali táboron belül.   

A feszült légkör egyik jele az is, hogy rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a belügyminisztérium az esti urnazárásra: 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak "az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak" rendbontásának elkerülésére.   

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában