2024.07.11. 22:28
Igazi sikersztori az UniSpace program
Tovább dolgozunk a magyar űrkutatás és űrtevékenység felvirágoztatásán – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa csütörtökön Budapesten, azon az ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával 21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium.
Illusztráció/ Kapu Tibor kiválasztott kutatóûrhajós (j), Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós (b) a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztási ceremóniával egybekötött sajtótájékoztatóján
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Ferecz Orsolya felidézte, hogy 2018-ban elkezdték a munkát, megalkották Magyarország Űrstratégiáját, majd elindították a HUNOR programot, hogy ismét magyar űrhajós léphessen a világűrbe. A közvélemény újra elkezdett beszélni a világűrről, téma lett a leendő űrutazás és sikerült felhívni a figyelmet az űrtevékenység fontosságára.
A „Covid-világjárvány és az orosz–ukrán háború árnyéka ellenére” egyre aktívabban részt vesznek az Európai Űrügynökség munkájában, megtízszerezték a regisztrált magyar szereplők számát, a hazai űrszektor nemzetközi méretét, láthatóságát, ez egy igazi sikersztori – fogalmazott a miniszteri biztos.
Hozzátette: új szakpolitikát teremtettek, és akik először „megmosolyogták” a témát, ma már intenzíven érdeklődnek a szakterület iránt, és nő az űrszektorral foglalkozó cégek száma.
Felsőoktatási innováció az UniSpace program
A UniSpace programot Ferencz Orsolya jelentős felsőoktatási innovációnak nevezte, amelyben a legkiválóbb magyar egyetemek vesznek részt, előbb 17, mostantól pedig az Állatorvosi Egyetem, az Andrássy Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, valamint a Milton Friedman Egyetem csatlakozásával 21 intézmény, és ősztől már angol nyelven is elérhetőek a képzések négy szakirányon. Az oktatók részt vesznek a magyar űrhajósjelöltek kiképzésében is – jegyezte meg Ferencz Orsolya.
Tavasszal átvették okleveleiket az első évfolyam végzős hallgatói, akik közül sokan már el is helyezkedtek a szektorban, ami erős motivációt jelent a folytatásra és a program nemzetközi megerősítésére
– jelentette ki a miniszteri biztos, köszönetet mondva minden együttműködőnek.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára közölte, céljuk, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, ehhez kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között. Kitörési pontokat, a jövőben felértékelődő területeket kerestek a „kutatási ökoszisztémában”, és ilyen, a jövőben felértékelődő területként azonosították a digitális, valamint a zöld átállás, egészséges életmód, továbbá a biztonság és védelem ügyét, ennek keretében pedig az űripart – folytatta a helyettes államtitkár.
Közölte, „az űripar ökoszisztémája” elsődleges fontosságú biztonsági szempontból, de az onnan származó tudás megjelenik a civil felhasználású technológiákban is.
Az újabb négy intézmény csatlakozása az UniSpace-hez is azt szolgálja, hogy Magyarországon az űrtechnológiai szektor erősödjön és ott legyen Európa legjobbjai között
– jelentette ki Bódis László. Hozzáfűzte, ezen a speciális területen már az eddig elért hallgatói létszám is kiemelkedő, de remélhetőleg tovább nő a számuk.
Mintegy hetvenen szereztek diplomát a képzésen
Deli Gergely, a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora emlékeztetett arra, hogy Magyarország Űrstratégiáját 2021-ben fogadták el, a UniSpace Magyarország konzorciumot pedig 2022-ben alapították. Az eltelt évek szerinte bebizonyították annak sikerességét; az együttműködés gyümölcsöző volt, 2024 elején hetven diplomát adtak át a képzést sikeresen elvégzett szakembereknek, ősztől pedig már angol nyelven is indulnak a képzések.
KIM: újabb jelentős előrelépést értek el a magyar egyetemek az egyik vezető felsőoktatási rangsorbanNyolc egyetemünk is jelentőset lépett előre a Quacquarelli Symonds (QS) kedden nyilvánosságra hozott 2025. évi európai egyetemi rangsorában, amelyben 15 magyar egyetem is szerepel – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtökön az MTI-vel. Azt írták, ez újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar egyetemi modell a brüsszeli ellenszélben is működik, és a magyar felsőoktatás erősödik, egyre versenyképesebb. A közlemény szerint a legfrissebb európai egyetemi rangsor több mint 40 európai ország felsőoktatási intézményeit rangsorolta az oktatási és kutatási kiválóság, nemzetközisítés, piaci és akadémiai elismertség alapján. Tizenöt magyar egyetemből nyolc, köztük az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem jelentősen javított pozícióján, négy pedig az egyre erősödő világverseny, az értékelésre újonnan belépő intézmények számának növekedése és a HU-rizont, valamint Erasmus+ Programokból történő jogtalan kizárás ellenére megtartotta pozícióját. Az ELTE a 190., a Debreceni Egyetem a 222., a Szegedi Tudományegyetem a 228. helyen, a BME a 247. helyen szerepel, de a legjobb 500-ban van még a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a MATE, az Óbudai Egyetem, a Miskolci és a Pannon Egyetem is. A megújult magyar felsőoktatás érdeme, hogy a magyar diákok, kutatók, egyetemek egyre erősebbek, jobbak, versenyképesebbek – fogalmazott a tárca. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy öt éve hét egyetemünk volt a világ legjobb öt százalékában, mára ezt a számot 12-re növeltük. Európai viszonylatban pedig idén több egyetemünk is jelentőset erősödött a 2023-ban publikált európai egyetemi rangsorhoz képest – mutatott rá a minisztérium. A közleményben Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert idézve azt írták: „Versenyképes egyetemek, sikeres fiatalok, erős nemzet – de itt nem állhatunk meg egyetemeink élvonalba emelésében. Célunk, hogy 2030-ra legyen három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között, és legyen egy világ TOP 100-as egyetemünk is.” |
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrtechnológiai, a Debreceni Egyetem innovatív táplálkozási és űregészségügyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrtudományi, az NKE pedig világűrpolitikai tanácsadó képzést folytat – sorolta a rektor.
Úgy vélte, a részt vevő egyetemek tudásuk legjavából járulnak hozzá a 21. század követelményeinek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, a konzorcium pedig úttörő vállalkozásával példát adhat más szektoroknak is.
Bihari Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese arról beszélt, intézményük jelentős szerepet játszott az űrtechnológia fejlesztésében, és az űreszközök építése mellett az űrtechnológia mindennapi hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoznak.
A UniSpace program keretében 2022-ben indított, három szemeszteres képzést tizenöten végezték el, mostanra pedig felkészültek az angol nyelvű szak indítására – közölte. „Kívánom, hogy közösen érjük el a csillagokat” – fogalmazott Bihari Péter.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, a Földön is meghatározó előrelépésekhez vezet az űrtechnológia fejlődése, példaként a mobiltelefonokat említette.
A Debreceni Egyetem olyan szakembereket képez, akik az űrhajósok problémáival foglalkoznak, azonban itt, a Földön már most problémát jelentenek – így olyan növények termesztése, amelyek kevés vizet igényelnek, vagy az izomveszteség csökkentése, amely az idős emberek számára is nagyon fontos lehet – magyarázta Csernoch László.
Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese kijelentette, nagyon jól időzített állami beavatkozás volt az űrstratégia létrehozása és az ahhoz kapcsolódó innovációs ökoszisztéma építése „a felsőoktatás zászlóshajóinak” közreműködésével.
Ugyancsak kitért arra, hogy az űrtechnológiai kutatások eredményei a Földön is hasznosulnak. A UniSpace program a jövő szakemberbázisának bővítését célozza az új képzési programokkal – állapította meg Darázs Lénárd, és örömét fejezte ki a konzorcium bővülése miatt.
