A francia elnök nemzetközi koalíciót szeretne katonai kiképzők küldésére Ukrajnába

A francia elnök nemzetközi koalíciót szeretne katonai kiképzők küldésére Ukrajnába

Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket. 

 - mondta a francia államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján, "legitimnek" minősítve Ukrajna ez irányú kérését. 

Az ukránok "kifejezetten kifejezték ezen igényüket egy egyszerű okból: több tízezer katonát kell majd kiképezniük, ami sokkal praktikusabb Ukrajnában" - hangsúlyozta a francia elnök. 

Az ukrán elnök elmondta: "hálás a kezdeményezésért". "A hatékonyságra törekszünk, rövidebb és praktikusabb lesz" az ukrán katonák kiképzése - hangsúlyozta Zelenszkij. 

Emmanuel Macron válaszolt Oroszország azon kijelentésére is, amely szerint ezek a kiképzők "legitim célpontok" lesznek. 

- fogalmazott.

Az államfő felszólította Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon Laurent Vinatier-t, egy svájci civil szervezet francia alkalmazottját, akit pénteken Moszkvában előzetes letartóztatásba helyeztek azzal a váddal, hogy hírszerzési információkat gyűjtött az orosz hadseregről. 

"A propaganda, amit róla terjesztenek, nem felel meg a valóságnak" - mondta Macron. 

A Caesar tűzérségi eszközöket gyártó francia-német KNDS fegyvergyártó csoport eközben hivatalosan is bejelentette, hogy leányvállalatot hoz létre Ukrajnában. 

 Az átadandó repülőgépek számát Emmanuel Macron nem volt hajlandó elárulni, de a France2 közszolgálati televízió péntek esti híradójának értesülése szerint 26 repülőről van szó, amelyeket 2030-ban Rafale típusú vadászrepülőkkel váltanának fel. 

Emmanuel Macron arra is ígéretet tett, hogy 

 Azt is megígérte, hogy a következő NATO-csúcstalálkozón megerősíti, "ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan módon közeledjen" az atlanti szövetséghez. 

A francia elnök visszautasította, hogy a magukat békepártinak nevező politikai ellenfelei ostorozzák Ukrajnát érintő álláspontja miatt, "kapitulációpártinak" nevezve azokat. "Ismerjük a békepártiak táborát, az valójában a kapitulációpártiak tábora, az a vereség szellemisége" - mondta.
 

Putyin nukleáris fegyvereket vetne be az országa szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén

Az orosz nukleáris doktrína szerint a nukleáris fegyverek bevetése kivételes esetben lehetséges, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott panelbeszélgetésen.

„Abból indulok ki, hogy a világ soha nem fog odáig eljutni. És nincs is rájuk szükségünk” – mondta Putyin a beszélgetést moderáló Szergej Karaganov veterán politológusnak, aki tavaly a nukleáris eszkalációt és preventív csapást sürgető tanulmányával nemzetközi felzúdulást keltett.

„Mi nem csörtetünk atomfegyverekkel” – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy Oroszországnak van korai előrejelző rendszere a rakétatámadások esetére, az Egyesült Államoknak is, de Európának nincsen. Rámutatott, hogy

és Oroszországnak sokszor több van belőlük, mint amennyi az európai kontinensen rendelkezésre áll.

Hozzátette, hogy ha az amerikaiak át is hozzák a saját taktikai fegyvereiket az Egyesült Államokból, az európaiaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit tesznek. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak hadászati fegyverek szintjén is beszállnának egy ilyen csapásváltásba

Putyin ugyanakkor nem zárta ki, hogy a világban alakuló fejlemények hatására módosuljon az általa „élő eszközként” jellemzett orosz nukleáris doktrína, amely szerint a nukleáris fegyverek bevetése az az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén lehetséges.

– mondta.

„A döntéseknek, mind az enyémeknek, mind a kollégáiméinak, akikkel együtt dolgozom ezen a (nukleáris hadászati) területen, nincs közük semmilyen ingadozáshoz, nincs ingadozás, és nem is lehet. Minden döntésünknek a kialakuló helyzet valós, objektív elemzésén kell alapulnia. Így is teszünk” – válaszolta Putyin Karaganovnak a döntés felelősségére vonatkozó kérdésre.

Az ukrán alkotmányt és a hadiállapotra vonatkozó törvényt idézve de facto a hatalom bitorlásával vádolta meg a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Kijelentette, hogy Oroszországnak most nincs szüksége mozgósításra, mert a csapatok feltöltésének jelenlegi üteme elegendő a vezérkar által követett „kiszorítási taktikához”. Felidézte, amikor 2022 őszén a részleges mozgósítás keretében 300 ezer embert hívtak be. Tavaly, mint mondta, ennél is több önkéntest toboroztak, és idén már több mint 160 ezren jelentkeztek önkéntesnek. A hadműveletek Karaganov által lassúnak ítélt ütemét az orosz katonák élete megkímélésének szándékával indokolta.

Putyin szerint Ukrajna a maga részéről mindenképpen csökkenteni fogja a mozgósítási korhatárt, mert ez az Egyesült Államok feltétele a katonai segítségnyújtás folytatásához.

– mondta.

Azzal a saját korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy az Ukrajnába irányuló nagy hatótávolságú fegyverszállításokra válaszul Moszkva ugyanilyen eszközökkel fogja ellátni a baráti országokat, Putyin azt mondta: Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy ilyen intézkedéseket tegyen. Hozzátette, hogy ez eddig nem történt meg.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy vajon Oroszország a „Kelet felé fordulásával” nem veszíti-e el „az európai kultúra génjeit”, Putyin azt mondta, hogy a nyugat-európai országok veszítik el most identitásukat, mert „globális liberalisták” mérgezik őket. Oroszország ezzel szemben a hagyományos európai értékek központjává válik - hangsúlyozta.

Az elnök rámutatott, hogy Oroszország már jóval az ukrajnai események előtt elkezdett Kelet felé fordulni, mert ott gazdasági okokból egy új világközpont alakul ki.

„Ez az események elkerülhetetlen folyamata” – mondta, hozzátéve: ma már az Oroszországot, Kínát, Indiát és Brazíliát is magában foglaló BRICS-országok összesített GDP-je nagyobb a G7-országok együttes GDP-jénél.

A panelbeszélgetésen részt vett Bolívia és Zimbabwe elnöke is.

Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke

Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról.

A memorandum tartalmazza azt is, hogy az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.

A bank londoni központja a több mint 300 millió eurós új energiaipari finanszírozás pénteki bejelentésével egy időben közölte, hogy ezzel a programmal átlépte a 4,2 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.

Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.

A pénteki tájékoztatásban a pénzintézet felidézi, hogy a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótanács tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.

A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.

A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.

Az Egyesült Államok újabb fegyvercsomagot küld Ukrajna számára a katonai védelemhez

Az Egyesült Államok újabb 225 millió dolláros fegyvercsomagot küld Ukrajnának a hadszíntéren legszükségesebb eszközökkel – közölte az amerikai külügyminisztérium és a védelmi minisztérium pénteken. A segítségnyújtást Joe Biden elnök is bejelentette franciaországi látogatásán.

A külügyminisztérium közleménye szerint a Harkiv védelméhez sürgősen szükséges katonai eszközöket tartalmazza az amerikai hadsereg készleteiből azonnal lehívható csomag.

A védelmi minisztérium által közölt részletes lista alapján az Ukrajna katonai védelmére szánt fegyverek között szerepelnek HAWK légvédelmi rendszerekben használható rakéták, Stinger légelhárító rakéták, mobil rakétarendszerek (HIMARS) rakétái, valamint 80, 105 és 155 milliméteres aknák és tüzérségi lövedékek, és kisebb kézifegyver-lőszerek, gránátok.

A 225 millió dollár értékű csomag tartalmaz páncélozott csapatszállító járműveket, nehézfegyverzet szállítására alkalmas eszközöket, folyami és tengeri járőrhajókat, továbbá alkatrészeket.

Joe Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott franciaországi tárgyalása előtt jelentette be a 225 millió dolláros újabb segítséget, ugyanakkor a Fehér Ház által kiadott leirat szerint az amerikai elnök azt mondta, hogy a támogatás az ukrán elektromos hálózat felújítására szolgál.

Az amerikai elnök személyesen kért bocsánatot az ukrán államfőtől amiatt, hogy az Egyesült Államok hónapokon keresztül késlekedett az ukrajnai katonai segítség finanszírozását lehetővé tevő törvény elfogadásával, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna mellett áll, amit Amerikai kötelességének nevezett.

Ukrán hírszerzés: az orosz elnök Nyugatnak címzett fenyegetései újabb bizonyíték háborús bűntetteire

Vlagyimir Putyin orosz elnök vallomása arról, hogy „terrorcselekményeket” szándékozik végrehajtani a világ más országai ellen, bizonyítékok lesznek a háborús bűnei miatti perében – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy pénteki tévéműsorban.

Azt is mondta, hogy Oroszország eljuttathatja nagy hatótávolságú fegyvereit a világ régióiba, ahonnan az Ukrajnának fegyvert szállító országok „érzékeny” célpontjaira mérhet majd csapásokat.

„A terrorista állam és a Putyin-rezsim hisztérikus rohamában olyan dolgokat kezd nyilvánosan kimondani, amelyekről a Kreml irodáiban már régóta beszélnek, sőt már meg is tették, hiszen a világ különböző részeiben számos csapást és terrorcselekményt hajtottak végre orosz fegyverekkel, így pusztán ennek a gyakorlatnak a legalizálásáról van szó” – fejtette ki a szóvivő. Feltette a kérdést, vajon kinek készül Putyin orosz fegyvereket átadni?

– jelentette ki a szóvivő. A katonai hírszerzés tisztje szerint ezért az orosz elnök kijelentései „további érvekké válnak a nemzetközi törvényszéken”.

Az ukrán katonai hírszerzés sajtóosztálya pénteken kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok újabb információs és pszichológiai műveletet készítenek elő, amelynek célja az ukrán katonai vezetés lejáratása, különös tekintettel a katonai hírszerzésre.

– fejtette ki a hírszerzés.

Kombinált csapás érte Ukrajnát

Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy Oroszország péntekre virradó éjjel újabb kombinált csapást mért Ukrajna területére. Ennek nyomán nagy kiterjedésű tűz ütött ki egy Kijev környéki ipari vállalkozás területén. A légierő beszámolója szerint az orosz erők öt robotrepülőgéppel és 53 Sahid csapásmérő drónnal támadtak létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítményeket. A légvédelemnek sikerült mind az öt robotrepülőgépet és 48 drónt megsemmisítenie.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 516 ezret.

Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 40 drónt.

Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy napközben az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Nyikopol városra, aminek következtében egy 71 éves nő életét vesztette.

 – emelte ki a hivatal. Hozzátette, hogy a civil halálos áldozatok száma májusban áprilishoz képest 31 százalékkal emelkedett, ami a legmagasabb havi arány tavaly június óta.

Az ukrán kormányfő üdvözölte, hogy az Európai Bizottság támogatja a tárgyalások megkezdését Ukrajna EU-csatlakozásáról

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken üdvözölte, hogy az Európai Bizottság támogatja az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, amelyek Kijev reményei szerint már júniusban megindulnak.

– írta a kormányfő a Telegram közösségi oldalon.

Március 11-én Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Ukrajna befejezte az Európai Bizottságtól kapott valamennyi ajánlás végrehajtását a csatlakozás tárgyalások megkezdése érdekében. 

Hozzátette azonban, hogy nincs konszenzus mind a 27 tagország között a tárgyalások megkezdéséről, pontosabban „a konszenzus csak az egyik uniós ország javaslatait illetően hiányzik”, nem nevezte meg viszont ezt a tagországot.

Ukrán rakétacsapásban beomlott egy luhanszki lakóház lépcsőháza

Összeomlott egy négyemeletes lakóház lépcsőháza Luhanszkban pénteken egy ukrán rakétacsapás nyomán, amelynek következtében a helyi hatóságok szerint legkevesebb hárman életüket vesztették, 22-en megsebesültek, és többen a romok alatt rekedtek.

A városban a támadásnak összesen 35 sebesültje volt, köztük három gyerek. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg öt amerikai ATACMS rakétát lőtt ki a városra, ezekből négyet a légvédelem lelőtt. A megmaradt rakéta két többemeletes lakóházban okozott pusztítást. Károk keletkeztek még két iskolában, három óvodában és az egyetem egyik épületében is.

A Belgorod megyei Novopetrovka községben egy nő életét vesztette, két férfi pedig megsebesült dróntámadás következtében, Prileszje településen egy nőt sebesített meg ukrán belövés. A helyi hatóságok más orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiókból is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy június 1. és 7. között, válaszul az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra, az orosz hadsereg 27 csoportos csapást hajtott végre földi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal. A csapások az ukrán energiaszektor és hadiipari komplexum létesítményeire, fegyver- és lőszerraktárokra, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán katonai egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire irányultak, és Moszkva sikeresnek minősítette őket.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, elfoglalva a donyecki régióban lévő Umanszke és Paraszkovjivka települést, visszaverve 86 ukrán ellenrohamot. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A héten 27 ukrán katona adta meg magát.

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszert, két MiG-29-es és egy Szu-25-ös repülőgépet, 11 harckocsit, köztük egy amerikai Abramst, 68 páncélozott harcjárművet, két Tocska-U operatív-harcászati rakétát, két, földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, 17 francia HAMMER irányított légibombát, három Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 93 rakétáját, három Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 424 drónt.

Putyin: a fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára

A fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott beszédében.

Putyin hangot adott véleményének, miszerint valóságos verseny folyik az országok között a szuverenitásuk megerősítéséért. Azt hangoztatta, hogy az államok jövője és fejlettségi szintje közvetlenül attól függ, hogy hogyan lesznek képesek „válaszolni a globális kihívásokra”, és hogyan tudják „kihasználni versenyelőnyeiket”.

Az államfő szerint Oroszország minden akadály ellenére továbbra is a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplője, kereskedelmi forgalmának háromnegyedét a baráti országok adják. Beszámolója értelmében a gazdasági kapcsolatok Ázsiával 60 százalékkal, Afrikával 69 százalékkal, Latin-Amerikával pedig 42 százalékkal erősödtek.

Elmondta, hogy az orosz export „toxikus” valutákban történő elszámolásának aránya a felére csökkent, míg a rubel részesedése a tranzakciókban növekszik, megközelítve a 40 százalékot. Célként nevezte meg, hogy az import szintjét ne korlátozások, hanem a hazai termelés növekedése révén a GDP 17 százalékára csökkentsék.

A keleti térség vasútihálózat-fejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az új piacok kiépítése érdekében. Célul tűzte ki, hogy 2030-ra a térség szállítási kapacitása érje el a 210 millió tonnát.

Aktívnak nevezte a magánbefektetéseket az orosz gazdaságban. Elmondta, hogy közel 30 millió lakossági befektető van, és az összesített vagyonuk több mint 9 billió rubelt tesz ki.

Bejelentette, hogy a dolgozó nyugdíjasok esetében 2025-től újraindul a nyugdíjindexálás.

Elmondta egyebek között, hogy Oroszországban a munkanélküliség áprilisban 2,6 százalékra csökkent, és most már nem az a fő kérdés, hogy „hol találunk munkát”, hanem az, hogy „hol találunk munkaerőt”. Közölte, hogy az IT-cégek számára 2030-ig 5 százalékos kedvezményes nyereségadókulcsot vezetnek be.

Putyin a célok között nevezte meg, hogy Oroszország a tudományos kutatásban hat éven belül a világ tíz vezető országa közé kerüljön. Az állam ennek érdekében a tudományos kutatásra fordított kiadásokat a GDP legkevesebb 2 százalékára növeli – jelentette be.

Újabb segélycsomagot jelentett be Ukrajnának az amerikai elnök Párizsban

Újabb, 225 millió dolláros (80,6 milliárd forint) segélyt jelentette be Ukrajnának Joe Biden amerikai elnök pénteken Párizsban, ahol egyúttal nem szűnő támogatásáról biztosította ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt.

„Az Egyesült Államok nem hagyja magára Ukrajnát” – szögezte le Biden, valamint nyilvánosan is elnézést kért az ukrán néptől a hónapokon át tartó késlekedésért a Kijevnek szánt támogatásokkal kapcsolatban.

Zelenszkij köszönetét fejezte ki „a rendkívüli támogatásért”, hozzátéve: hazája továbbra is számít Washingtonra, példaként pedig a második világháborút említette, amikor az Egyesült Államok „segített emberi életeket megóvni, megóvni Európát”.

Az amerikai kongresszus április végén hagyta jóvá a kijevi vezetésnek szánt, 61 milliárd dollárnyi forrást, amelyet hónapokon át blokkolt a republikánus képviselőházi többség. Ezzel kapcsolatban Biden pénteken kiemelte: a késlekedést a kongresszus „néhány nagyon konzervatív tagja” okozta, s hozzátette, hogy az amerikai nép „teljes mértékben” Ukrajna mellett áll.

A két államfő a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából látogatott Franciaországba.

Stoltenberg: Ukrajnának jogában áll csapásokat mérni oroszországi célpontokra

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll önvédelmi okokból katonai célpontokat támadni Oroszországban – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség új tagállamában, Svédországban tett pénteki látogatása során.

„Ukrajnának joga van az önvédelemhez” – jelentette ki Stoltenberg Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján egy Stockholm melletti katonai bázison.

Elmondása szerint az önvédelemhez való jog magában foglalja azt is, hogy Ukrajna támadást intézhet az agresszor, a támadó fél területén, jelen esetben Oroszországban található katonai célpontok ellen.

– mondta a főtitkár.

A Kreml a héten válaszlépéseket helyezett kilátásba azon nyugati országokkal szemben, amelyek hozzájárulnak, hogy a tőlük kapott fegyverekkel Ukrajna orosz területeket támadjon. Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte a „Nyugat ellenségeinek” felfegyverzését.

Volodimir Zelenszkij: Európa ma már nem a béke kontinense

Európa ma már nem a béke kontinense, és Oroszország támadása nem fog megállni Ukrajna határainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban a francia Nemzetgyűlésben.

„Újra európai városok pusztulnak el, falvakat égetnek fel. Európában újra megjelentek a koncentrációs táborok, a deportálások, felütötte fejét a gyűlölet” – fogalmazott az ukrán államfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kontinens és Ukrajna közös ellenségének nevezte.

– mondta Zelenszkij utalva Moszkva szíriai katonai akcióira, illetve az egyre fokozódó orosz befolyásra a Száhel-övezetben.

Az ukrán elnök megköszönte Franciaország Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, és reményét fejezte ki, hogy mihamarabb megérkeznek a francia vadászgépek Ukrajnába.

Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés helyszínén nyilatkozva elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, és Párizs további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi.

„Most – csakúgy mint 80 évvel ezelőtt – megmutathatjuk az egységünk, a szövetségünk és a közös értékeink erejét. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mostani együttműködésünkre 80 év múlva győzedelmes küzdelemként tekintsenek majd vissza” – mondta Zelenszkij.

A több mint két éve tartó háború kimeneteléről szólva az ukrán elnök azt állította, az utóbbi hetek orosz előretörései ellenére Ukrajna még mindig képes lehet a győzelemre. „Ez a küzdelem válaszúthoz érkezett. Az igazságos béke érdekében még többet kell tenni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy „ezt nem szemrehányásnak szánja, de a gonosz legyőzéséhez ma többet kell tenni, mint tegnap”.

Svájci államfő: nem születik békemegállapodás a csúcson, Oroszországgal is tárgyalnának

– jelentette ki Viola Amherd svájci államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapban pénteken megjelent írásában.

„Oroszország részt vehetne majd egy következő konferencián” – vetette fel a svájci államfő.   

Viola Amherd arra is kitért, hogy a konferencián nem a szó szűkebb értelmében vett békéről lesz szó, hanem „csak” humanitárius kérdésekről, nukleáris biztonságról, a szabad hajózásról és az élelmiszerbiztonságról. Elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában.   

„A bizalomépítésre törekszünk, és megoldásokat próbálunk találni azokra a kérdésekre, amelyek fontosak a civil lakosság számára, illetve nagy jelentőségük lesz később a békekötésnél is0ö – írta a svájci államfő.

Újabb tüzérségi lövedékek

Németország több ezer 155 milliméteres tüzérségi lövedéket szerzett be Ukrajnának és saját készleteinek feltöltésére – jelentette be június 6-án az ország védelmi minisztériuma. Noha a nyilatkozat nem részletezte a beszerzett lövedékek számát, a Reuters arról számolt be, hogy Berlin 200 ezerrel kívánja növelni a Rheinmetall fegyvergyártó meglévő megrendelését.

A csaknem 880 millió eurós finanszírozási igényt a Bundeswehr speciális alapja, valamint a védelmi költségvetés fedezi.

Célkeresztben a nyugati megyék

Az orosz erők péntekre virradóra rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen, elsősorban az ország nyugati megyéit célozva. Légiriadót rendeltek el Ternopil, Hmelnickij és Lviv megyékben, valamint a kijevi régióban. A légierő orosz cirkáló- és ballisztikus rakéták, Tu-95MS bombázók és Shahed típusú drónok fenyegetésére hivatkozott.

Több robbanás is hallatszott Hmelnickij megyében helyi idő szerint hajnali 4 óra 15 perc körül, valamint a támadás következtében tűz ütött ki egy ipari létesítményben Kijev megyében.
A légiriadókat helyi idő szerint hajnali 5 órakor visszavonták.

Franciaország nem küld kiképzőket, de fogad katonákat

Franciaország vállalta egy 4500 fős ukrán dandár felszerelését és kiképzését – mondta Emmanuel Macron. A várakozásokkal ellentétben az elnök nem jelentette be francia kiképzők Ukrajnába küldését, helyette azt mondta, hogy Franciaország és szövetségesei összefognak és közösen döntenek, de hangsúlyozta, hogy nem hiszi, hogy Párizs ilyen irányú lépései „eszkalálódni fognak”.

– jelentette be a francia elnök. 
Az államfő szerint öt-hat hónapra van szükség a kiképzéshez, így az év végére lesznek bevethetőek – mondta Macron. A felkészítést Franciaországban végzik.

Bemutatták az oroszok elleni világháborús terveiket a németek

A német szövetségi kormány részletes tervet készített arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború elszabadulna – számol be róla a Magyar Nemzet.

A Bild című német bulvárlapban jelent meg először a német szövetségi kormány azon terve, amelyet arra az esetre készített, ha az orosz–ukrán háború tovább eszkalálódna, és világháború robbanna ki – hívta fel a figyelmet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. 

A kiadvány szerint a blokk csapatait Németországon keresztül a NATO keleti szárnyára telepítenék át. A terv egyenesen kimondja, hogy egy több helyen egyszerre bekövetkező támadás esetén az állam nem lesz képes mindenkinek segíteni, aki rászorul. Az embereknek ezért fel kell készülniük arra, hogy saját maguknak kell megbirkózniuk a nehézségekkel egy világháborúban.

Ezenkívül a pincéket, a föld alatti parkolóházakat és a metróállomásokat bombatámadás esetén óvóhelyként kell használni. A hatóságok pedig fenntartják a jogot az ország egyes részeinek evakuálására, de a családokat nem szabad szétválasztani. Emellett a kórházakat fel kell készíteni arra, hogy nagyszámú beteget tudjanak hosszú időre befogadni.

A további részletekről ITT olvashat.

Kártérítést követel az áramszolgáltató

Ukrajna legnagyobb vízenergia-vállalata azt közölte, hogy eljárást indított a Kahovka-gát és erőmű egy évvel ezelőtti lerombolása miatti károk megtérítése érdekében Oroszország ellen. Az állami tulajdonú Ukrhydroenergo becslése szerint a kár körülbelül 2,5 milliárd euróra tehető.

A vállalat úgy véli, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárás megindítása a legígéretesebb mód a veszteségek kompenzálására. 

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 6273 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5373 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön: