2024.05.12. 22:35
Deutsch Tamás: soha nem volt még akkora tétje EP-választásnak, mint 2024-ben
Nem volt még akkora tétje sem az erdélyi magyarság, sem az anyaország magyarsága sorsát illetően európai parlamenti választásnak, mint most, 2024-ben – jelentette ki Deutsch Tamás vasárnap este Csíkszeredában, ahol az RMDSZ elnökével együtt vett részt pódiumbeszélgetésen.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetõje
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, EP-listavezetője Kelemen Hunor „megmondóest-sorozatának” meghívottjaként számos kérdésben bírálta az Európai Unió jelenlegi vezetését, de az uniós tagság nagyon értékes lehetőségeként emelte ki, hogy utat nyitott a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése előtt.
Megállapította: „érthetetlen süketség” jellemzi a brüsszeli bürokráciát az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, pedig az EU alapjogi chartájának egyértelmű rendelkezése európai alapjogként definiálja egyéni és közösségi jogaikat, tehát „lenne mire odafigyelni”.
Ha már Brüsszel így jár el, ne kövessünk el olyan hibát, hogy nem hallatjuk a hangunkat! Ha egyszer megkérdeznek minket, hát mondjuk el a véleményünket. Van szavazati jogunk, Erdélyből is tudunk magyar képviselőket választani az EP-be, éljünk már ezzel a lehetőséggel!
– biztatta a június 9-i választáson való részvételre az erdélyi magyarokat Deutsch Tamás.
A közösségi oldalán élőben közvetített pódiumbeszélgetésen Kelemen Hunor rámutatott:
Románia 2007-es csatlakozásakor az RMDSZ az őshonos kisebbségek európai szintű védelmét tűzte ki célul, de tudta, hogy amerre indul, ott nincs út, ezért útépítésbe kezdett, ezt akarja folytatni.
Helyzetelemzésében kifejtette: Romániában is nagy reményeket fűztek az uniós csatlakozáshoz, de más területeken is csalódás érte az embereket: elúszott a gyors gazdasági felzárkózás álma, előbb a gazdasági válságba „csöppent bele” az ország, most pedig háború van, energetikai válság, infláció, Brüsszel pedig rossz válaszokat adott az európai polgárokat foglalkoztató kérdésekre.
Az RMDSZ elnöke szerint 2024-ben úgy kell nekifutni az EP-választásoknak, hogy az európai polgárok 63-64 százaléka elégedetlen az Európai Bizottsággal, és az erdélyi magyarok is tudják, hogy változásra van szükség Brüsszelben.
Kelemen Hunor szerint jót tehet a választási részvételnek az, hogy Romániában is egy napon rendezik az EP-választást az – embereket mindig jobban foglalkoztató – önkormányzati választással. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-nek azokon a településeken is mozgósítania kell a választóit, ahol a magyar polgármesternek nincs ellenjelöltje, mert az EP-választásnak mindenütt nagy a tétje.
Deutsch Tamás Magyarország két évtizedes uniós tapasztalatait úgy értékelte:
Az európai együttműködést most az hátráltatja leginkább, hogy a nyugat-európai elitek felsőbbrendűnek képzelik magukat, szinte kötelességüknek tartják, hogy kioktassák a később csatlakozott országokat, és még a döntések előkészületi szakaszaiban is megtorlást követelő sértésként értelmeznek minden ellenvéleményt.
Felidézte: az európai építkezést elindító Schumann-nyilatkozat valójában egy „szuverenitási nyilatkozat” volt a felerészt szovjet, felerészt amerikai megszállás alatt álló, a második világháborúban porig bombázott Európa részéről.
Megállapította: az Európai Unió néhány évtized alatt valóban a „nagyok dolgaiba beleszólni képes” gazdasági és politikai szereplővé tudott fejlődni, mára azonban mind gazdasági súlyát, mind a legalapvetőbb problémákkal való szembenézés képességét elvesztette. Megjegyezte: Brüsszel oda jutott, hogy a ketreces csirketartást szabályozza, és abban leli létezése értelmét, hogy humanizálja a tenyészállatokat.
Kelemen Hunor felvetésére, miszerint a következő választási ciklus egyik legfontosabb kihívása egy közös európai haderő felállítása, egy védelmi biztosi poszt létrehozása lehet, Deutsch Tamás leszögezte:
egyértelmű, hogy a francia elnök által emlegetett „európai stratégiai autonómia” alfája és ómegája az európai önálló védelmi képesség megteremtése. Szerinte ez a legfontosabb kihívások egyike, amiről 15-20 éve folyik a szócséplés, érdemi előrelépés azonban nem történt.
Úgy értékelte: előbb-utóbb véget ér az orosz–ukrán háború, és az azt követő béketárgyalások újra fogják alakítani Európa biztonsági architektúráját, de ha az EU nem lesz biztonsági tényező, akkor nem is fogják figyelembe venni.
Rámutatott:
most már 800 ezerre becsülik a háború katonai és civil áldoztainak számát.
A konfliktusra nincs katonai megoldás, ezért azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség – hangsúlyozta a csíkszeredai választási pódiumbeszélgetésen a Fidesz–KDNP EP-listavezetője.
