2024.04.07. 07:10
Zelenszkij: Ukrajna vereséget fog szenvedni az amerikai támogatás nélkül
774. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Egy lakóház betört ablakai Harkivban 2024. április 6-án, miután Oroszország dróntámadást intézett a kelet-ukrajnai város ellen
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Kozlov
Ukrán hírszerzés: Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben történt incidensekhez
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez - jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
A nap folyamán a két éve orosz ellenőrzés alá került nukleáris létesítmény vezetése közölte, hogy drónnal támadták az ukrán fegyveres erők az atomerőmű hatodik blokkjának kupoláját.
"Ukrajnának semmiféle fegyveres provokációhoz nincs köze az Oroszország által illegálisan megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén" - hangoztatta Juszov, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
"Az ukrán atomerőmű területén elkövetett orosz támadások, ideértve az utánzott támadások (...) a megszállók jól ismert törvényszegő gyakorlatai" - állította Juszov.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az X-en arról írt, hogy a vasárnapi dróntámadás károkat okozott az egyik reaktort rejtő épületben, de a létesítmény nukleáris biztonsága nem sérült.
"Egy áldozatot jelentettek. A hatos blokk nukleáris biztonsága nem sérült, ez azonban komoly incidens, amely alááshatja a reaktor szigetelő rendszerének épségét" - írta Grossi hozzátéve, hogy a NAÜ helyi stábja szerint három "közvetlen találatra" volt példa ilyen épületekben.
Grossi nyomatékosan felszólította a katonai döntéshozókat, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amellyel veszélyeztetnék a nukleáris létesítmények védelmét szolgáló alapelveket. Hangsúlyozta: az ilyen jellegű meggondolatlan támadások jelentősen növelik egy nagyszabású nukleáris baleset kockázatát.
Zaporizzsjai atomerőmű: ukrán dróntámadás érte a hatodik blokk kupoláját
Drónnal támadták az ukrán fegyveres erők a zaporizzsjai atomerőmű hatodik blokkjának kupoláját - közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került nukleáris létesítmény vasárnap a Telegram-csatornáján.
Az atomerőmű által kiadott tájékoztatás szerint kritikus károk nem keletkeztek, áldozatok nem voltak. A közlemény értelmében "a biztonsági határértékek megsértésével kapcsolatos fenyegetéseket nem jegyeztek fel", a környéken a sugárzási háttér nem változott, nem haladja meg a természetes háttérértékeket, és megfelel az erőműegységek normális működésének.
Vasárnap ez már a második támadás volt az erőmű területe ellen, az első az étkezde környékét (ott egy teherautó megrongálódott) és a teherkikötő területét érte. Ezt megelőzően pénteken történt dróntámadás, akkor a teherkikötő és a nitrogén-oxigén állomás ellen.
A Roszatom a történtek után közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű három alkalmazottja megsebesült az étkezde környékét ért dróncsapás következtében, az egyikük súlyosan.
Az orosz állami atomenergetikai vállalat példátlannak nevezte a támadást, és felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), személyesen az ügynökség főigazgatóját, Rafael Grossit, valamint az uniós országok kormányait, hogy reagáljanak az atomerőmű biztonságát közvetlenül fenyegető veszélyre, és ítéljék el a helyzet eszkalálására tett kísérletet Európa legnagyobb atomerőműve körül.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sarapovka községben egy, az orosz légvédelem által lelőtt ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet szilánkjai eltaláltak egy személyautót, amelyben egy hattagú család utazott; egy fiatal nő életét vesztette, a többi öt utas pedig megsebesült.
Az orosz védelmi minisztérium által vasárnap kiadott napi hadijelentés szerint egyébként az orosz hadsereg 23 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük 11-et Avgyijivkánál. A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 920 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 375-en az Avgyijivka és mintegy 370-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy NATO-országok által szállított tengeri drónokat tároló raktárt, két, Sz-300-as légvédelmi rendszerekhez tartozó indítóállást, két harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy német gyártmányú Panzerhaubitze-2000-es típusú önjáró, valamit öt amerikai M777-es és két M-119-es vontatott tarackot, egy Uragan és egy Grad sorozatvetőt, HIMARS és Uragan sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 293 drónt.
Volodimir Zelenszkij: Ukrajna vereséget fog szenvedni az amerikai támogatás nélkül
Ukrajna vereséget fog szenvedni, ha az amerikai kongresszus nem szavazza meg a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros katonai támogatást - jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
"Világosan meg kell mondani a kongresszusnak: ha nem segít Ukrajnának, akkor Ukrajna el fogja veszíteni a háborút" - mondta az ukrán államfő a kijevi vezetést támogató külföldi zenészekkel, színészekkel, tudósokkal, illetve üzletemberekkel folytatott online beszélgetésben.
A videót az ukrán elnök Telegram-oldalán tették közzé.
Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg kénytelen lesz visszavonulni, amennyiben Washington nem biztosítja Kijev számára a szükséges támogatást.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy kritikus jelentőségű az ukrán vezetés szempontjából a segélyek halogatása, mivel nem tudják ellensúlyozni az amerikai támogatást. Mint fogalmazott, a kongresszusban folyó viták ártanak Washington nemzetközi megítélésének és demoralizálólag hatnak a partnereire is.
Az ukrán hírszerzés vezetője ismét Taurus rakétákat kér Berlintől
Az ukrán hírszerzés vezetője újfent reményét fejezte ki, hogy Németország végül mégis Ukrajna rendelkezésére bocsát Taurus manőverező robotrepülőgépeket.
"A Taurusok minden bizonnyal megkönnyítenék az életünket" - mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) vezetője az ARD német tévécsatornának vasárnap adott interjújában, amelyben kifejtette, hogy a rakéta kiváló fegyver parancsnoki központok és más fontos célpontok ellen. Ilyen célpontnak nevezte a Krímet Oroszországgal összekötő hidat is.
Budanov az interjúban megerősítette, hogy Ukrajna tavasszal vagy nyáron újabb orosz offenzívára számít, főként a keleti régióban.
Olaf Scholz német kancellár továbbra is határozottan ellenzi a Taurusok Ukrajnába küldését, attól tartva, hogy Kijev a német rakétákkal a frontvonalaktól távoli orosz célpontokra is csapást mérhet, és ezzel belesodorhatja Németországot a háborúba.
Budanov az interjú során nem kívánt nyilatkozni a háború konkrét kilátásairól, de szavai szerint a helyzetet "ellenőrzés alatt tartják". Hozzátette, hogy
még ebben az évben sor kerülhet egy ukrán ellentámadásra, de az "katasztrofálisan nehéz" feladatot jelentene Ukrajna számára a Nyugat folyamatos támogatása nélkül.
Peter Pellegrini: tragédia olyan katonai konfliktust támogatni, amely nem hozott eredményt
Tragédia olyan katonai konfliktust támogatni, amely nem hozott eredményt az utóbbi két évben - jelentette ki vasárnap Peter Pellegrini megválasztott szlovák elnök a TA3 helyi televízió vitaműsorában az ukrajnai háborúra utalva.
Úgy vélem haladéktalanul meg kell fékeznünk az öldöklést, és csak aztán kell majd cselekednünk. Abszolúte tragédia önmagában egy olyan katonai konfliktust támogatni, amely emberek tízezreinek életét követelte, de semmiféle eredménnyel nem járt az utóbbi két évben
- hangsúlyozta Pellegrini.
Leszögezte egyben: nem vitatja, hogy Oroszország volt az agresszor az ukrajnai háborúban.
"A Szlovák Köztársaság sosem fogja elismerni területek erővel történő leválasztását, vagy a Krím elcsatolását" - mondta.
A szlovák rádió és televíziónak (RTVS) nyilatkozva kiemelte, hogy a békéről, illetve az öldöklés megfékezésével kapcsolatos felvetésével a gyerekes családok megnyugtatása volt célja Szlovákiában, nem pedig a félelemkeltés.
Pellegrini, aki az elnökválasztás szombati második fordulóján a voksok 53,12 százalékát kapta, a kampány során kijelentette, hogy ellenfele, Ivan Korcok megválasztása esetén belerángatná a háborúba Szlovákiát.
Szeretném szavatolni, hogy Szlovákia az Európai Unió és a NATO szerves része. Ezekben az intézményekben a korábbinál szuverénebben kell fellépnünk és hallatnunk kell a hangunkat. Minden irányba körbe kell néznünk a világban
- mondta Pellegrini.
A TA3 műsorában beszélt arról is, hogy építő jellegű együttműködést kíván az elnöki hivatal és a kormányzat között. "Ahol a kormány segít az embereken, teljesítve politikai ígéreteit az emberek életének méltóbbá, biztonságosabbá és jobbá tételében Szlovákiában, ott számíthat az elnöki palota támogatására. Ahol a kormány eltér ezektől a dolgoktól, vagy olyasmit tenne, ami ellentmond az alkotmánynak, ott elnökként kötelességem lesz szót emelni" - húzta alá Pellegrini.
Mindemellett elutasította, hogy az elnökség egyfajta "ellenállási, vagy ellenzéki központként, illetve ellensúlyként működjön" a kormánnyal szemben.
Beszélt arról is, hogy a hagyományokkal összhangban le fog mondani jelenlegi házelnöki tisztségéről, valamint tagságáról a második legnagyobb kormánypártban, a Hangban (Hlas-SD), amelynek társalapítója és elnöke.
Pellegrini június 15-én lép hivatalba államfőként.
NATO-főtitkár: Ukrajna feladata lesz eldönteni, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Jens Stoltenberg a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, hogy az orosz fegyveres erők győzelmet arathatnak az ukrajnai hadszíntéren, és éppen ezért el kell juttatni hozzá azt az üzenetet, hogy Oroszország nem fog győzni.
Minél világosabban üzenjük ezt meg szavakban és cselekedetekkel, annál nagyobb valószínűséggel jön rá Putyin elnök is arra, hogy nem győzhet, és tárgyalnia kell egy olyan békéről, amely biztosítja Ukrajna fennmaradását szuverén, független országként
– fogalmazott a vasárnapi BBC-interjúban a NATO-főtitkár.
Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlegi álláspontja szerint Ukrajna egy centiméternyi területet sem adhat fel, Stoltenberg hangsúlyozta: a legtöbb háború tárgyalóasztalnál ér véget, de az, hogy a tárgyalóasztalnál mi történik, nagyon szoros összefüggésben van a hadszíntéri helyzettel.
Végső soron Ukrajna feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó, de hozzá kell segíteni ahhoz, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben lehetségessé válik számára, hogy elfogadható eredményeket érjen el a tárgyalóasztalnál – mondta a NATO főtitkára.
Hozzátette: Oroszországot Ukrajna katonai segélyezésével lehet rábírni arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz és fogadjon el egy olyan megoldást, amelynek alapján Ukrajna független, demokratikus európai ország marad.
A szélesebb értelemben vett biztonsági kihívásokról szólva Stoltenberg elmondta: a NATO továbbra is regionális védelmi szerveződés, amely azonban most már globális kiterjedésű fenyegetésekkel kénytelen szembesülni, és ezt az ukrajnai háború is egyértelműen demonstrálja.
Kína például segítséget nyújt az orosz hadigazdaság működtetéséhez, és ennek fejében „Oroszország zálogba adja saját jövőjét Pekingnek” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Mindemellett igen jelentős haditechnológia-csere zajlik Oroszország és Irán, illetve Oroszország és Észak-Korea között is, jelezve, hogy mind szorosabb szövetség formálódik önkényuralmi hatalmak között – mondta Jens Stoltenberg a vasárnapi BBC-interjúban.
Orosz tüzérségi támadás érte a frontvonalon fekvő Huljapolét, többen meghaltak
Orosz tüzérségi támadás érte a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régió frontvonalában lévő Huljapole települést vasárnapra virradóra, három civil meghalt – jelentették helyi hivatalos források.
Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon azt közölte, az orosz erők rakétasorozatvetővel lőtték a települést.
Támadást jelentettek a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből is, melynek kormányzója, Oleh Szinyehubov azt közölte, az orosz fél drónokkal támadta a megye székhelyét. A támadásban 10 lakóház és egy óvoda is megrongálódott – tette hozzá.
Az Ukrajna második legnagyobb városának számító Harkivot előző nap is orosz támadás érte, melyben egy ember életét vesztette, a sebesültek között pedig gyerek is van.
Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett, hogy az orosz támadások nyomán Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, hozzátéve, hogy a hadseregnek elsősorban amerikai Patriot légvédelmi rendszerekre van továbbra is szüksége.
Az orosz belgorodi régiót támadták az ukránok
Több települést drónokkal támadtak az ukránok – írta az orosz állami média Vjacseszlav Gladkov kormányzó tájékoztatása alapján. Gladkov a Telegramon azt írta,
Leninszkij faluban egy ház kigyulladt, de a tüzet hamar eloltották.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6256-an léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6655-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Ez a város lehet az orosz offenzíva célpontja
Zelenszkij szerint Harkov felkészült egy esetleges orosz offenzívára. Volodimir Zelenszkij elnök egy április 6-i interjúban kijelentette, hogy a város védve van arra az esetre, ha Oroszország megpróbálna offenzívát indítani. Több médium is arról számolt be, hogy
az oroszok még az idén szárazföldi offenzívát indíthatnak Ukrajna második legnagyobb városa ellen.
Túlterhelt az orosz légvédelem
A brit katonai hírszerzés szerint az ukrán támadások növelték az orosz légvédelmi rendszerekre nehezedő nyomást, ami ahhoz vezetett, hogy Oroszország valószínűleg saját repülőgépeit lőtte le.
Ez történt szombaton:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
