Tömegek búcsúztak Navalnijtól (videó)

Moszkva magyarázatot vár Berlintől német tiszteknek a krími híd felrobbantásával kapcsolatos beszélgetésére

Moszkva magyarázatot követel a német hatóságoktól német tisztek beszélgetése kapcsán, akik a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd felrobbantásáról tárgyaltak. A magyarázat megtagadása egyenlő a beismeréssel – jelentette ki pénteken Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Előzőleg az RT orosz televízió főszerkesztője, Margarita Szimonján jelentette ki, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, magas rangú német tisztek azt vitatták meg, hogyan lehetne Taurus rakétákkal felrobbantani a krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Kremlnek eddig nem áll a rendelkezésére információ a krími híd elleni támadás részleteiről folytatott beszélgetés tartalmáról.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy a kérdésről meghallgatást tartanak a duma következő ülésén.

Ukrán kormányzó: az orosz erők hevesen ágyúzták a zaporizzsjai régiót

Az orosz erők kétszáz alkalommal nyitottak tüzet a zaporizzsjai régióra az elmúlt nap során, a támadásokban egy helyi lakos életét vesztette, egy másik pedig megsebesült – közölte Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai megye kormányzója pénteken a Facebookon.

Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője az ukrán Szabadság Rádió műsorában arról beszélt, hogy Oroszország most Kelet-Ukrajnában erősít, és komoly nagyságú haderőt csoportosított át a Donyeck megyei Csasziv Jar irányában. Szavai szerint Csasziv Jar bevételével megnyílna előttük az út Kosztyantinyivka felé. Megjegyezte, hogy a donyecki régió fő célpontja változatlanul Kramatorszk és Szlovjanszk városok peremvidéke.

Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata pénteken arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg sikeres támadást hajtott végre előző nap egy Pancir-Sz1 típusú orosz légvédelmi rakétarendszer ellen, amelyet Oroszország a belgorodi régióba, az ukrán határtól mintegy tíz kilométerre lévő Golovcsino falu közelébe telepített. A találatot követően a légvédelmi rakétarendszer működésképtelenné vált, két orosz katona megsérült. A titkosszolgálat emlékeztett arra, hogy a Pancir-Sz1 katonai és hadiipari létesítmények fedezésére szolgál, és egy ilyen rendszer körülbelül 15 millió dollárba kerül.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 414 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett három orosz repülőgépet, 17 harckocsit, 36 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 26 drónt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Ukrajna már hat állammal kötött kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást: Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal, Dániával, Kanadával és Olaszországgal.

Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy Kijev tudomása szerint a Kreml által szervezett, „Majdan-3” fedőnevű, Ukrajna elleni felforgató kampányba bevont személyek listáján szerepel Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese, és Vlagyiszlav Szurkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója.

– tette hozzá. Szavai szerint a listán vannak olyanok is, akik most Ukrajna területén tartózkodnak.

„Ez nem jelenti azt, hogy már mind beleegyeztek a részvételbe. Ezeknek az információknak az ellenőrzése és pontosítása folyamatban van” – mondta Juszov.

Ukrajna öt országba, köztük Magyarországra tervez villamos energiát exportálni

Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra – számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.

A közleményben a tárca rámutatott arra, hogy a többlet oka főként az utóbbi napok napsütéses időjárása, ami a naperőművek termelésének növekedését eredményezte. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy az Ukrenerho ukrán állami áramszolgáltató vállalat kérésére előző nap villamos energiát szállítottak Lengyelországba 1343 megawattóra összértékben.

„Jelenleg 19 hőtermelő blokk van tartalékban. A tervekben egyaránt szerepel a villamos energia kereskedelmi importja és exportja is. A villamosenergia-importra az előrejelzés 465 megawattóra, a Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába, Moldovába és Magyarországra irányuló exporté pedig  9389 megawattóra” – közölte a szaktárca.

Húsznál több csoportos csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Huszonhárom csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel, sorozatvetőkkel és drónokkal az orosz fegyveres erők ukrán katonai célpontokra a február 24. és március 1. közötti időszakban – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint támadások csapásmérő drónokat gyártó létesítmények, arzenálok és katonai üzemanyag-előállító bázisok, valamint ukrán katonai alegységek és külföldi „zsoldosok" telepítési pontjai ellen irányultak, és az összes kijelölt létesítményt találat érte.

A moszkvai katonai tárca azt állította, hogy az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén csaknem 7400 katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint több mint 2865-en a Donyeck, további több mint 2600-an pedig az Avgyijivka (oroszul Avgyejevka) körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sz-300PSZ típusú légvédelmi rendszert, egy norvég NASAMS légvédelmi rakétarendszer indítóállását, egy Szu-25-ös és egy MiG-29-es repülőgépet, 39 harckocsit – közülük 23-at Avgyijivka környékén löttek ki –, 77 páncélozott harcjárművet – közülük 45 szintén Avgyijivkánál vált üzemképtelenné –, két Storm Shadow manőverező repülőgépet, négy JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 35 rakétáját, valamint 639 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Moszkva kész átadni Kijevnek a repülőkatasztrófában elhunyt ukrán foglyok holttesteit

Oroszország készen áll Kijevnek átadni azoknak az ukrán katonáknak a holttestét, akik állítólag azon az Il-76-os orosz repülőgépen utaztak, amely az ukrán határhoz közeli Belgorod régióban zuhant le január 24-én – mondta Tatyjana Moszkalkova, az Oroszországi Föderáció emberi jogi biztosa a RIA Novosztyi orosz hírportálnak.

„Igen, készen állunk, minden rendelkezésre áll, ami ehhez eljárási szempontból szükséges. A holttestek a meglévő eljárások szerint szállíthatók” – idézte a hírportál az ombudsmant.

Moszkva szerint az ukrán erők lőtték le a gépet, ezt Kijev nem erősítette meg, és azt is kétségbe vonja, hogy valóban voltak ukrán hadifoglyok a gép fedélzetén. Moszkalkova hozzátette, hogy Oroszország képes azonosítani az áldozatok kilétét, mert megvan az összes áldozat DNS-mintája.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos közölte az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy eddig nem kapott hivatalos adatokat Oroszországtól azokról az ukrán hadifoglyokról, akik a gép lezuhanásakor halhattak meg, de az orosz ombudsman kijelentése után ismét az orosz félhez fordul. 

„Álláspontom a lehető legkövetkezetesebb: továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy az Oroszországi Föderáció ismét spekulál a január 24-én lezuhant Il-76 ügyében. Hivatalosan is meg tudom erősíteni azt a tényt, hogy egyelőre nem kaptam sem hivatalos listát a gépen tartózkodókról, sem egyéb információkat” – szögezte le az ombudsman. Hangsúlyozta, hogy a gép katasztrófáját követő napon már minden lehetséges kommunikációs csatornát felhasznált, hogy hivatalos információkat kapjon az orosz féltől, de semmit sem kapott.

„Az orosz fél közlése után mindent megteszünk azért, hogy soha senki ne vádolhasson minket azzal, hogy nem akarjuk átvenni hőseink holttesteit. Ugyanakkor még nem nyert megerősítést az a tény, hogy ukrán foglyok valóban voltak a lezuhant gép fedélzetén” – emelte ki. Hozzátette: ha Oroszország valóban átadja Ukrajnának a holttesteket, akkor minden szükséges vizsgálatot elvégeznek, és utána a hozzátartozók méltósággal eltemethetik a katonákat.

A moldovai elnök propagandariogatásnak nevezte a Dnyeszter melléki szakadár terület segítségkérését

Az orosz propaganda riogatásának nevezte Maia Sandu moldovai elnök a Dnyeszter melléki szakadár terület képviselőinek kongresszusát, amelyen segítséget kértek Oroszországtól és a nemzetközi közösségtől a moldovai hatóságok részéről gyakorolt nyomással szemben.

„Tiraszpol pénzt kér. Láttam, hogy Moszkvához, illetve nemzetközi szervezekhez és intézményekhez fordult. Az orosz propaganda pedig terjesztette ezt a riogatást” – jelentette ki Maia Sandu a moldovai Jurnal TV-ben.  Szerinte a Kreml ezzel a moldovai állampolgárokat akarja megijeszteni, „annál is inkább, mert idén nálunk választási év van”. 

Hozzátette, hogy 

„Semmi bajunk az oroszokkal, mi az orosz harckocsik ellen vagyunk. Csak azt szeretnénk, hogy mint a többi állam, Oroszország is tartsa tiszteletben Moldovát, állampolgárainak választását” – hangsúlyozta Maia Sandu.

Szerdán a nemzetközi közösség által el nem ismert Dnyeszter melléki terület képviselői kongresszust tartottak, amelyen segítséget kértek Moszkvától a moldovai nyomásgyakorlással szemben, és kérték a nemzetközi közösséget, járjon közbe a Chisinauval való teljes körű párbeszéd felújítása érdekében.

A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szeparatista terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona tartózkodik a területen békefenntartó feladatokat ellátva.

Tömegek búcsúztak Navalnijtól (videó)

Végső búcsút vettek a 47 éves korában, múlt hónapban elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki orosz politikustól pénteken Moszkvában, a temetés és az azt megelőző gyászszertás helyszínén fokozott biztonsági intézkedések mellett több ezren gyűltek össze – közölték Navalnij szövetségesei és a családja.

A némi késéssel kezdődő délutáni gyásszertartást az orosz főváros Marjino nevű külvárosának ortodox templomában tartották meg szűk körben, a helyszínén összegyűlt emberek kizárásával.

Hírügynökségi beszámolók, illetve az interneten közzétett élő videófelvételek tanúsága szerint a tömeg Navalnij nevét skandálta, néhányan az ukrajnai háború befejezését és Vlagyimir Putyin orosz elnök távozását követelték. A rendőrség nem avatkozott közbe.

Anton Gerascsenkó, ukrán elnöki tanácsadó arról számolt X-közösségi oldalán, hogy az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij búcsúztatására körülbelül egy kilométeres sor áll Moszkva Marjino kerületében, amit egy videóval is alátámasztott:

A RIA Novosztyi hírportál beszámolója szerint a helyszínen több külföldi – köztük az amerikai, a francia és a német – nagykövet is jelen volt.

Navalnij nyitott koporsóját a szertartás után a közeli Boriszovszkij temetőbe kísérték, ahol szintén egy rövid és szűk körben zajló szertatás keretében eltemették a politikust. Az elhunytat szülei búcsúztatták, özvegye és két gyermeke nem tartózkodnak Oroszországban.

Navalnij szövetségesei szerint az orosz hatóságok megfosztották az embereket attól, hogy egy nagyobb, nyílt polgári megemlékezés keretében róják le kegyeletüket a néhai politikus iránt. A Kreml azt közölte, hogy semmi köze Navalnij temetésének megszervezéséhez, és tagadta a vádakat, miszerint az államnak, illetve Putyin elnöknek bármi köze volna az ellenzéki politikus halálához. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője korábban kijelentette, hogy Navalnij vérrög következtében, valóban természetes halállal halt meg, ahogy az a halotti bizonyítványában is áll.

Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, több nyugati vezetőnél.

Az orosz ellenzéki politikus búcsúztatóját itt tekintheti meg:

A gyászmise alatt a templom előtt több kilométer hosszan álltak az emberek, hogy elbúcsúzzanak az egykori politikustól. A szertartáson részt vett az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselője is. A tömeg olyan nagy volt, hogy rendőri biztosítás mellett történt a koporsó szállítása – írja a Magyar Nemzet.
Navalnij özvegye az Instagramra posztolt egy videót a férjéről, és azt a szöveget írta hozzá: „Lyosha, köszönöm a 26 év abszolút boldogságot. Igen, még a boldogság elmúlt három évében is boldogok voltunk. Hálás vagyok a szerelemért, azért, amiért mindig támogattál, amiért még a börtönből is megnevettettél, és amiért mindig gondoltál rám. Nem tudom, hogyan éljek nélküled, de igyekszem boldog lenni, és büszkévé tenni téged, ha rám nézel fentről. Nem tudom, hogy bírni fogom-e vagy sem, de megpróbálom. Egy napon biztosan találkozunk. Örökké szeretlek. Nyugodj békében” −írta.

Finnország engedélyezi, hogy a fegyvereit Oroszországban vessék be az ukránok

Újabb lépés a világháború felé? A finn tisztviselők közölték, hogy ezentúl Ukrajna használhatja az általuk biztosított fegyvereket arra, hogy oroszországi célpontokat támadjanak – adta hírül a Magyar Nemzet.

Antti Häkkänen finn védelmi miniszter azt mondta, hogy országa nem szabott semmilyen korlátozást arra vonatkozóan, hogy Ukrajna mit tehet az általa biztosított fegyverekkel – írja a Politico a finn médiára hivatkozva. Häkkänen hozzátette, hogy a fegyverek használatának korlátozását elsősorban azok az országok szabták meg, amelyek nagy hatótávolságú fegyverrendszereket szállítottak Ukrajnának.

– mondta Jukka Kopra, a finn parlament védelmi bizottságának elnöke.

A cikk ITT FOLYTATÓDIK!

Magyarország megszállásáról értekeztek Ukrajnában (videó)

Sok érdekes témát boncolgattak az Espreso nevű hírportál YouTube-csatornáján. Jevhen Dikij, az Ajdar nevű félkatonai szervezet volt zászlóaljparancsnoka hosszabb ideig Magyarországról beszélt – szúrta ki a Magyar Nemzet.

Dikij egy ponton arra a megállapításra jutott, hogy szerinte „minden megye az Oroszországi Föderáció ellenőrzése alá kell, hogy kerüljön, amennyiben elveszítjük a háborút”.

– mondta a most már civilnek számító Jevhen Dikij.

„És akkor megnézném, hogy mit csinálna Orbán harmincezres serege, mely nem harcolt egy napot sem az életben, mit fog csinálni? Az észak-atlanti szerződés ötödik cikkelye pedig nem működik, maguk írták meg úgy, hogy csak konzultálniuk kell támadás esetén. Nekünk meg a megszálláshoz harminc óra elegendő. Ezért Orbán helyében átgondolnám, hogy jó-e az neki, ha mi elveszítjük a háborút? – mondta Jevhen Dikij.

A felvételt itt tudja megtekinteni:

Ekkor vetheti be Putyin a taktikai atomfegyvereket

A lengyel hadsereg vezérkari főnökének egykori helyettese, Leon Komornicki szerint ha a NATO-hadsereg bevonulna Ukrajnába, akkor Vlagyimir Putyin azt hadüzenetnek tekintené, és bevetné a taktikai atomfegyvereket. A tábornok azt is elmondta, hogy véleménye szerint az orosz elnök csökkentette az ilyen fegyverek használatának küszöbét. Az egykori magas rangú tábornok szerint az Emmanuel Macron-féle nyugati kijelentések alátámasztják Putyin narratíváját, és minden érvet megadnak ahhoz, hogy az oroszok bevessék a taktikai atomfegyvereket.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Amerikai védelmi miniszter: ha Ukrajna elesik, NATO-orosz háború jön

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter csütörtökön arra figyelmeztetett a fegyveres szolgálatok bizottságának meghallgatásán, hogy a NATO háborúba keveredhet, ha az ukrán erőket legyőzik az oroszok – írja a Mandiner a Newsweekre hivatkozva.

Austin azt jósolta,

A tárcavezető szerint ez más diktátorokat is arra bátoríthat, hogy hávorús cselekményeket hajtsanak végre.

A Pentagon vezetője kritizálta az amerikai törvényhozást is amiatt, hogy

„A szövetségeseinket aggasztja ez az üzenet. Már most is hatással van mindez az ukrán katonák moráljára. Ha így folytatjuk, ajándékot adunk Putyinnak, ezt pedig igazán nem szeretnénk” – jelentette ki Austin.

Sorozóközpontban halt meg egy ukrán katona

A ternopili Speciális Ügyészség vizsgálja egy 49 éves férfi halálát, aki a Ternopili katonai sorozási központban halt meg. A jelentések szerint az illető február 25-én érkezett a toborzóközpontba, hogy ellenőrizze a katonai regisztrációs dokumentumokat és orvosi vizsgálaton vegyen részt.  Mivel a férfi azt megelőzően alkoholt fogyasztott, nem ment át az orvosi vizsgálaton.

Két nappal később a férfi egészségi állapota romlott, görcsrohama volt, a földre esett, beverte a fejét. A halál hivatalos okaként koponya-agyi sérülést tüntettek fel, a jelentések szerint epilepsziás volt. A ternopili Speciális Ügyészség mindezekkel együtt vizsgálja a központ alkalmazottainak magatartását, mivel azok esetleg túllépték hivatali hatáskörüket.

Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 4990-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5348-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

   A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: