2024.01.25. 06:53
Moszkva nem adja fel a „különleges hadművelet” céljainak elérését (videó)
701. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció/ Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) frontszolgálatot teljesítő orosz katonákkal koccint a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2024. január elsején
Forrás: MTI/EPA/pool/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szputnyik
Fotó: Gavriil Grigorov
Súlyos börtönbüntetést kapott Darja Trepova, aki pokolgépet rejtő szobrot adott egy haditudósítónak
Huszonhét évi börtönbüntetésre és 600 ezer rubel (mintegy 2,4 millió forint) pénzbüntetésre ítélte terrorcselekmény elkövetése címén Szentpéterváron egy katonai bíróság csütörtökön Darja Trepovát, aki tavaly áprilisban egy pokolgépet tartalmazó szobrot adott át Vladlen Tatarszkij (valódi nevén: Makszim Fomin) bloggernek és haditudósítónak.
Tatarszkij a robbanás következtében életét vesztette, további 52 ember pedig megsebesült.
Ez a legsúlyosabb büntetés eddig, amelyet a szovjet idők óta Oroszországban nő kapott. Az eddigi rekord 25 év volt. Letöltendő életfogytiglani büntetés az országban a hatályos jogszabályok értelmében nőre nem szabható ki.
Az elítélt azt vallotta, hogy nem tudott a Tatarszkijt ábrázoló mellszoborba rejtett bombáról.
A 26 éves Trepova védelme közölte, hogy fellebbezni akar az ítélet ellen.
Az ügyészség szerint
a robbanószerkezetet Trepova élesítette be, a detonációt pedig távirányítással egy észt SIM-kártya segítségével hajtották végre.
A nyomozás megállapította, hogy Trepova április 2-án Ukrajna területén lévő személyek utasítására adott át egy robbanószerkezetet rejtő szobrocskát Tatarszkijnak egy Szentpétervár központjában lévő kávézóban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság szerint a Tatarszkij likvidálását célzó akciót az ukrán különleges szolgálatok tervelték ki, a végrehajtáshoz pedig a szabadságvesztésre ítélt Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvánnyal (FBK) együttműködő „ügynököket” vontak be. Trepova az alapítvány támogatója volt.
A bíróság csütörtökön Dmitrij Kaszincevet 1 év 9 hónap börtönbüntetésre ítélte, amiért a lakásán rejtegette Trepovát, aki a merényletet követően megpróbált külföldre szökni.
A pokolgépes terrortámadás 21 sebesültje január 19-én egy több mint 41 millió rubeles erkölcsi és vagyoni kártérítési igényt nyújtott be Trepova ellen a bíróságon. Tatarszkij anyja 15 millió rubelre tart igényt (rubel=3,98 forint).
A 40 évet élt Vladlen Tatarszkij a donyecki régióban, Makijivkában született. Ukrajnában fegyveres rablásért ítélték el. A Donyec-medencei harcok kezdete után megszökött az őrizetből, és a „Donyecki Népköztársaság” oldalán részt vett a harcokban, majd néhány évvel később Moszkvába távozott, ahonnan az Ukrajna elleni háború megindítása után haditudósítóként tért vissza. Telegram-csatornájának mintegy félmillió előfizetője volt. Az orosz elnök posztumusz Bátorságrenddel tüntette ki.
Orosz hatóság: Ukrajnából érte rakétatámadás az ukrán hadifoglyokat szállító repülőgépet
A nyomozás első eredményei azt mutatják, hogy az oroszországi Belgorodi területen lezuhant Il-76-os repülőgépet
Ukrajna területéről légvédelmi rakétatámadás érte
– közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtök este a Telegram-csatornáján.
Az SZK közölte, hogy az ügyben terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.
„Nyomozati eljárások együttese zajlik, amelyek célja azon személyek azonosítása az ukrán fegyveres alakulatokban, akik részesek voltak ennek a terrorcselekménynek az elkövetésében”
– áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az Izvesztyija című orosz lap híroldalán csütörtök este megjelent nyilatkozatában közölte, hogy Oroszország idejében tájékoztatta Ukrajnát az ukrán hadifoglyoknak az Il-76-os repülőgéppel történő szállításáról. Elmondta, hogy a lezuhant gép törzsének maradványain roncsoló elemek nyomait találták meg, a nyomozók pedig annak meghatározásán dolgoznak, hogy ezek milyen fegyverektől származnak. Hozzátette, hogy
a fekete dobozokat is megtalálták.
A RIA Novosztyi hírügynökség előzőleg a mentőszolgálatokra hivatkozva azt jelentette, hogy a lezuhant IL-76-os roncsain több száz, ukrán rakéta roncsoló elemeitől származó bemeneti lyukat találtak. A szilánkok egy része a géptörzs burkolatában rekedt, sok pedig áthatolt rajta.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy az ukrán fél a Belgorodi terület légterében lelőtt egy orosz Il-76-os katonai szállító repülőgépet, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított fogolycserére. A fedélzeten tartózkodott még a gép legénységének hat tagja és az orosz katonai rendészet három tisztje.
Az orosz légvédelem a repülő lezuhanása előtt két légvédelmi rakéta indítását észlelte az ukrajnai Harkiv megye területéről. Az incidenst a gépen senki sem élte túl.
Újabb Donyeck környéki előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi tárca
Az előző naphoz képest is kedvezőbb állásokat foglalt el csütörtökön Donyeck környékén az orosz haderő, miközben három frontszakaszon 9 ukrán rohamot vert vissza – közölte hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán támadások közül négyet Kupjanszk, hármat Donyeck, kettőt pedig Liman térségében hiúsítottak meg.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél vesztesége a frontszakaszokon mintegy 915 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett
egy amerikai M270-es MRLS és egy cseh Vampire sorozatvetőt, nyolc harckocsit – négyet Donyeck környékén lőttek ki –, 14 páncélozott harcjárművet – nyolcat Limannál tettek üzemképtelenné –, négy gyalogsági harcjárművet, három lengyel Krab önjáró, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, egy Tocska-U taktikai és négy HIMARS sorozatvető-rakétát, továbbá 91 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Kreml: nem a NATO-nak szánt üzenet Putyin kalinyingrádi látogatása
„Amikor az elnök az Oroszországi Föderáció régióiba látogat, az nem üzenet a NATO-országoknak. Ez (a régiók felkeresése) a fő dolog, amivel az elnök foglalkozik. Nem az üzenetküldés a fő dolog, hanem az, amit ő már évek óta tesz: országunk és régióink fejlődésén, a gazdaság fejlesztésén, a társadalmi-gazdasági fejlesztési projekteken dolgozik” – mondta.
Putyin a tervek szerint a diákok napja alkalmából beszélni fog a kalinyingrádi Kant Egyetem diákjaival, részt vesz a régió fejlesztéséről szóló tanácskozáson, valamint találkozik Anton Alihanov kormányzóval.
Peszkov szerint az egyetemi találkozó szabad formátumú lesz, a diákok bármilyen kérdést feltehetnek.
„Mindig különleges biztonsági intézkedéseket teszünk mindenütt, ahol az államfő tartózkodik. Természetesen ezúttal is történtek intézkedések. Vagyis mindent megteszünk, amit az államfő biztonsága érdekében meg kell tenni” –mondta a szóvivő.
Közölte, hogy Moszkva nem kért közvetlen légifolyosót Európán keresztül a kalinyingrádi exklávéba való átrepülés céljából.
Orosz kémfőnök: Moszkva nem adja fel a „különleges hadművelet” céljainak elérését
A Nyugat információs háborúval igyekszik igazolni „hibrid” agresszióját Moszkva ellen, „különleges hadművelete” céljainak feladására próbálja meg rákényszeríteni,
de ez nem fog sikerülni
– jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.
A Nyugat ebben az információs háborúban azzal riogat, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. „Ha úgy tetszik, ez egy arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországot megfélemlítsék a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. A nyugatiak a harciasságukat, a mozgósítási készségüket hangsúlyozzák abban a reményben, hogy befolyásolni tudják Oroszországot, hogy Oroszország, az Oroszországi Föderáció politikai vezetése feladja a különleges katonai hadműveletre vonatkozó terveit, terveit és céljait.
De sem Oroszország, sem az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait"
– mondta Nariskin.
„Ma, amikor a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén, nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon provokáljon. (...) Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen provokációk hatása kicsi és nagyon rövid ideig tart, különösen azért, mert
modern világunkban minden titkos információ, beleértve a hazugságot is, nagyon gyorsan kiderül”
– mondta az SZVR igazgatója.
Álláspontja szerint „a nyugati blokk által kiprovokált” ukrán válság „bőven szolgáltat példát arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik a legszörnyűbb provokációkra is képesek annak érdekében, hogy az események menetét a maguk javára fordítsák”.
Ezek közé sorolta a malajziai Boeing utasszállító 2014-ben történt lelövését, a bucsai „provokációt”, a kramatorszki vasútállomásra 2022 áprilisában mért ukrán rakétacsapást és a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzását.
Négy évre ítélték Moszkvában a donyecki szakadárok volt védelmi miniszterét
Négyévi szabadságvesztésre ítélte szélsőséges tevékenységre való felhívás címén Igor Sztrelkovot (Girkin), a donyecki milícia volt parancsnokát és a szakadárok volt védelmi miniszterét csütörtökön a moszkvai városi bíróság.
A bíróság emellett három évre eltiltotta Sztrelkovot internetes honlapok adminisztrálásától. Az időt, amelyet az elítélt előzetes letartóztatásban töltött el, beszámítják a szabadságvesztés időtartamába. Alekszandr Molohov ügyvéd, Sztrelkov védője elmondta, hogy
ügyfele ártatlannak vallja magát, és az ítélet ellen fellebbezni fog.
A Sztrelkov-ügy tárgyalása 2023. december 14. óta zárt ülésen zajlott. Az ügyészség négy év 11 hónap börtönbüntetés kiszabását kérte, a védelem pedig ragaszkodott a felmentéshez, arra hivatkozva, hogy a vádlott bűnössége nem bizonyított. Mint a nyomozás kezdetén kiderült, a vádak Sztrelkov Telegramon megosztott két bejegyzése miatt merültek fel.
Az egyik hazaárulásnak bélyegezte a Krím esetleges feladását, a másik a Donyec-medencei veteránok járandóságával foglalkozott.
Igor Sztrelkovot 2023. július 21-én vették őrizetbe, és bírósági végzéssel letartóztatásba helyezték, a moszkvai Lefortovo kerület előzetes letartóztatási központjában.
Az elítélt, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztje, a kelet-ukrajnai szakadár milíciák egyik korábbi vezetője, aki 2014-ben rövid ideig a „Donyecki Népköztársaság” védelmi minisztere volt. Miután lemondott a posztról, elhagyta az entitást.
A Wagner zsoldoscsoport őt tartotta felelősnek Szlovjanszk feladásáért.
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában elindított háborút támogatta ugyan, de bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz hadsereget a szerinte nem eléggé határozott katonai fellépés miatt.
A hágai kerületi bíróság 2022 novemberében távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Sztrelkovot a Malaysia Airlines egyik utasszállítójának – 2014-ben, a Donyec-medence fölött – történt lelövése ügyében. A tragédiában 298 ember veszett oda. Sztrelkov tagadja, hogy köze lett volna az incidenshez.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat büntetőeljárást indított az Oroszországban lezuhant gép ügyében
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) büntetőeljárást indított a szerdán Oroszországban lezuhant Il-76-os orosz katonai repülőgép katasztrófája körülményeinek felderítésére – közölte az SZBU sajtószolgálata csütörtökön az ukrán médiának kiadott nyilatkozatában.
A közlemény szerint
a vizsgálatot az ukrán büntető törvénykönyvnek a háborús törvények és szokások megsértésére vonatkozó vádpontja alapján indították.
A biztonsági szolgálat most egy sor intézkedést foganatosít a repülőgép-szerencsétlenség összes körülményének tisztázása érdekében.
Az előzetes vizsgálat folyamatban van
– tették hozzá.
Az Il-76-os gép az oroszországi Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hat fős személyzettel és három fogolykísérővel. Moszkva az ukrán hadsereget vádolja azzal, hogy rakétával lelőtte a gépet, ukrán részről azonban ezt
nem ismerték el, amint azt sem, hogy rakétatalálat okozta a gép lezuhanását.
Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta: a hírszerzés értesülései szerint orosz tisztségviselőknek kellett volna tartózkodniuk a katonai szállítógépen, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azonban az utolsó pillanatban megtiltotta nekik, hogy felszálljanak rá.
A gép lezuhanása után mindössze öt holttestet szállítottak a helyi hullaházba.
Elmondása szerint az ukrán hírszerzés a gép katasztrófája után szerzett tudomást erről. Hozzátette, hogy az orosz mentési szakembereknek nem engedték átvizsgálni a baleset helyszínét.
„Több hivatalos VIP-nek kellett volna a fedélzeten lennie az agresszor állam katonai-politikai vezetéséből, nevük ismert, és meg is lesznek nevezve, az anyagokat a nemzetközi nyomozás keretében fogjuk nyilvánosságra hozni” – ígérte a szóvivő.
„Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának az incidens helyszínére érkezett képviselőit az FSZB és a hadsereg képviselői gyakorlatilag elkergették, és a jegyzőkönyv szerint nem kaptak lehetőséget arra, hogy ellenőrzést végezzenek a baleset helyszínén” – fogalmazott. Juszov, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a becsapódás helyszínéről készült videón nem láthatók emberi testek maradványai.
„A mindössze öt, hullaházba szállított holttest pedig pont megfelel egy Il-76-os gép személyzete létszámának”
– mutatott rá a szóvivő.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa egy tévéműsorban úgyszintén kijelentette:
Ukrajna egyelőre nem látta jelét annak, hogy a Belgorodnál lezuhant Il-76-os katonai repülőgépen nagyszámú hadifogoly tartózkodott volna, miként azt az orosz védelmi minisztérium és Oroszország más képviselői állították.
Az ombudsman nemmel válaszolt arra a kérdésre, ismert-e már, ki tartózkodott a gépen.
„Információim szerint nem állíthatom, hogy valóban hadifoglyok voltak rajta. Ha az oroszoknak lenne néhány fotójuk vagy videójuk arról, hogy valóban a mi hadifoglyaink voltak rajta, akkor már felhasználták volna őket.
Semmi jelét nem láttuk azonban annak, hogy ennyi ember volt a gépen, akár ukrán, akár nem ukrán állampolgár”
– fejtette ki.
Hozzátette, hogy „térképeket és szakértői véleményeket látott az interneten arról, hogy ez a gép leszállt, megrakták valamivel és elrepült, vagyis visszafordult a repülőtérről. Véleményünk szerint nemzetközi szakértőknek kell kiderítenie egyértelműen, hogy mi történt ott” – mondta az ombudsman.
Lubinec kijelentette: Ukrajna nem tudja megjósolni, hogy Oroszország beleegyezik-e a hadifoglyok cseréjébe a szerencsétlenség után, de mindent megtesz annak érdekében, hogy továbbra is hazatérhessenek Oroszországból az ott fogva tartott ukrán állampolgárok.
Vészjelzést adott egy Ufából Omszkba felszálló repülőgép
Az Azimut Airlines Ufából Omszkba tartó gépe röviddel a felszállás után vészjelzést adott le, és visszafordult a felszálló állomás felé – derül ki a Flightradar24 portál adataiból.
Az omszki repülőtér honlapja szerint az Ufa - Omszk járat a menetrend szerint 09:50-kor érkezett volna Omszkba. A repülőtér sajtószolgálata a TASZSZ-nek elmondta, hogy a repülőgép személyzete műszaki okból úgy döntött, hogy visszatér Ufába.
Később az ufai repülőtér információs szolgálata közölte, hogy a repülőgép sikeresen leszállt.
Ukrajna Szlovákia segítségével védelmi vonalat épít
Ukrajna nagyszabású védelmi vonalat épít, amelyhez Szlovákia is segítséget nyújt – mondta Denisz Smihal miniszterelnök szlovák kollégájával, Robert Ficóval Ungváron tartott tájékoztatóján – írja az RBC.
Az ukrán kormány több tízmilliárd hrivnyát különített el a védelem kiépítésére – pontosította Smihal.
Szlovák magáncégek pedig páncélozott kotrógépeket és Bozena-4 aknamentesítő berendezéseket szállítanak le az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) számára.
Öt Furia drónt semmisítettek meg Kupjanszknál
A Nyugat orosz katonai csoport a nap folyamán öt ukrán Furia drónt, illetve egy Leleka és egy Valkűr drónt semmisített meg Kupjanszk térségében – számolt be róla Szergej Zybinszkij, a csoport sajtóközpontjának vezetője.
Leégett egy olajüzem a Fekete-tenger partján
A Krasznodar területén található Tuapsze-ban hatalmas tűz ütött ki egy olajfinomítóban. A tűz csütörtök éjjel keletkezett és péntek reggel 5 órára sikerült eloltani. A tűz miatt a szocsi repteret lezárták.
A Mash Telegram csatorna arról számolt be, hogy az olajfinomítót három ukrán Baber drón támadta meg. A légvédelmi rendszerek lelőtték a drónokat. A drónok közül kettő a tengerbe zuhant, a harmadik drón lehulló törmeléke becsapódott az üzembe.
Szergej Bojko, a Tuapszi kerület vezetője szerint egy vákuum egység gyulladt ki – írja a Lenta.
Megtalálták az Il-76-os repülőgép fekete dobozait
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a tegnap lezuhant orosz katonai repülőgép mindkét fekete doboza előkerült. A tájékoztatás szerint mind a repülési paramétereket rögzítő készülék, mind a hangrögzítő jó állapotban van.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők Harkov régiójában, Lipci településről elindított légvédelmi rakétákkal lőtték le szerdán az orosz katonai Il-76-ost, amelynek fedélzetén a személyzet hat tagja, 65 ukrán hadifogoly és három kísérő orosz katona tartózkodott. A repülőgép személyzete és valamennyi utasa meghalt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi vizsgálatot kért az ügyben.
Oroszország ismét Shahed drónokkal támadta Ukrajnát
Ukrajna január 25-én éjjel lelőtt 14 Shahed típusú drónból 11-et – közölte a légierő reggeli frissítésében. A drónokat a dél-oroszországi Primorszko-Ahtarszkból, és a Krímben lévő Csaudából indították - közölte a légierő.
NATO-orosz háborúról beszél egy brit elemző
A Sky News katonai elemzője szerint az Egyesült Királyságnak valószínűleg szüksége lesz egy önkéntes hadseregre a jövőben, mivel a NATO-t háború fenyegeti Oroszországgal – de a sorkatonaság bevezetése továbbra sem valószínű.
Michael Clarke professzor ezt azután tette közzé, hogy a brit hadsereg vezetője kijelentette, hogy az Egyesült Királyság állampolgárait „ki kell képezni és fel kell szerelni” a NATO és Vlagyimir Putyin erői közötti potenciális háborúban való harcra.
Tűz ütött ki az odesszai dróntámadás után
Oroszország drónokkal támadta meg Odesszát – közölte az ukrán régió kormányzója. Oleg Kiper a Telegramon azt közölte, hogy tűz ütött ki a becsapódás helyszínén, egy embert égési sérülésekkel vittek kórházba. Károk keletkeztek a lakossági infrastruktúrában.
Az ukránok előkészítették az orosz hadifoglyokat
Ukrajna felkészült a fogolycserére, olyannyira, hogy a megbeszélt helyszínre, egy Belgorodtól 100 kilométerre nyugatra fekvő határátkelőhöz vitték a foglyaikat, akik most is ott vannak biztonságban. Arról, hogy most hány hadifoglyot terveztek kicserélni, nem adtak ki információt.
A háború kezdete óta a legnagyobb fogolycserére a hónap elején került sor, amikor Ukrajna 248, Oroszország pedig 230 embert engedett szabadon az Egyesült Arab Emírségek által közvetített megállapodás keretében.
Egy másik orosz repülőgép is volt a levegőben
Andrej Kartapolov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke azt állította, hogy a Belgorodnál lelőtt orosz IL-76-ost ért rakétacsapás idején a levegőben volt egy második orosz repülőgép is, amely 80 ukrán foglyot szállított, de ez a gép az események után irányt változtatott, és már szó sem lehetett fogolycseréről.
Oroszország eltért a szokásos procedúrától
Az ukrán katonai hírszerzés azt állítja, hogy míg korábban minden esetben érkezett jelzés az oroszoktól, ha hadifoglyokat szállító repülőjük emelkedett a magasba, a szerdán lelőtt Il-76-os esetében nem kérték a légtér biztosítását.
Az ukrán vezérkar a gép megsemmisülése után azt közölte, hogy az az orosz S-300-as légvédelmi rendszerekhez szállított rakétákat. Hadifoglyokról nem tettek említést.
Ukrajna nemzetközi vizsgálatot kér
A Belgorod régióban szerdán lelőtt orosz Il-76-os repülőgép ügyében ragaszkodik a nemzetközi vizsgálathoz az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij erről a napi videójában beszélt, miután ukrán katonai vezetőktől kapott beszámolót a gép lelövésének körülményeiről. Arról nem tett említést, hogy az ukránok által megsemmisített repülőgépen a hatfős személyzet és a három fogolykísérő mellett 65 ukrán hadifogoly utazott.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. január 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 3931 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4604 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt