2023.07.09. 07:00
Kijev elismerte a felelősséget a Krími-híd elleni támadásban
Nem szűnnek a véres harcok a szomszédunkban – 501. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A Bucsa orosz megszállásának idején elesett áldozatok emlékfala a Kijev közelében fekvő Bucsában 2023. július 7-én
Forrás: MTI
Fotó: Jae C. Hong
Lavrov: a Nyugat nem teljesíti a gabonaegyezmény megújításának feltételeit
A Nyugat nem teljesíti a fekete-tengeri gabonaszállításra vonatkozó, egy hét múlva lejáró egyezmény megújításának feltételeit – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával, Hakan Fidannal folytatott telefonbeszélgetése során.
A feltételek közé tartozik az orosz gabona- és műtrágyaexportot akadályozó szankciók eltörlése – emlékeztetett az orosz külügyminisztérium vasárnap.
A Törökország és az ENSZ közvetítésével 2022 nyarán létrejött megállapodás július 17-én jár le.
Az egyezmény véget vetett az ukrajnai fekete-tengeri kikötők hónapokig tartó orosz blokádjának.
Az ENSZ felszólította a feleket, hogy a globális élelmezésbiztonság biztosítása érdekében hosszabbítsák meg a megállapodást.
A török és az orosz külügyminiszter beszélt arról is, hogy Törökország – Moszkva által kifogásolt módon – hazaengedett olyan ukrán tiszteket, akik részt vettek a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében.
Orosz források szerint Ankara és Moszkva megerősítette a további szoros együttműködés szükségességét, annak ellenére, hogy az orosz kormány elégedetlenségének adott hangot az Azov ezred parancsnokainak hazatérése és az Ukrajnának szállított fegyverek miatt.
Joe Biden szerint Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra
Joe Biden szerint Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt a szövetség döntést hozna ebben a kérdésben – az amerikai elnök erről Európába utazása előtt beszélt egy vasárnap sugárzott televízióinterjúban.
Az elnök a CNN hírtelevíziónak kijelentette ugyanakkor, hogy miközben az ukrán NATO-tagságról szóló vita a szövetségen belül korai, az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is eljuttatják a biztonsági támogatást és fegyverzetet Volodimir Zelenszkij elnökhöz és haderejéhez, ami ahhoz szükséges, hogy az ország be tudja fejezni a háborút Oroszországgal.
„Nem gondolom, hogy egyhangú egyetértés van a NATO-n belül most arról, hogy befogadjuk-e Ukrajnát a NATO családjába, vagy nem” – fogalmazott, és hozzátette: a szövetség „határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy megvédje a NATO területének minden centiméterét”.
„Amennyiben egy jelenleg zajló háborúról van szó, akkor mindannyian háborúba lépünk, háborúba lépünk Oroszországgal, ha az volna a helyzet”, hogy Ukrajna a NATO tagja – hangsúlyozta Joe Biden.
Az amerikai elnök vasárnap Európába utazott, ahol hétfőn Londonban találkozik III. Károly királlyal és tárgyal Rishi Sunak miniszterelnökkel, majd Vilniusba megy a NATO csúcstalálkozójára, ahonnan Helsinkibe utazik, hogy csütörtökön részt vegyen az Egyesült Államok és az északi országok vezetőinek csúcstalálkozóján.
Német elnök: most nem szabad akadályozni, hogy Washington kazettás lőszereket szállítson Ukrajnának
Frank-Walter Steinmeier német elnök vasárnap kijelentette: a jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket szállítson az ukrán hadseregnek.
A német vezető a ZDF német tévécsatornának adott interjúban egyúttal védelmébe vette hazája hivatalos álláspontját, miszerint nem támogatja a szóban forgó fegyverek leszállítását.
Steinmeier leszögezte:
Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt abban, hogy megvédje magát, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti.
Az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, egyebek között kazettás bombákkal. A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket. Washington döntése heves nemzetközi vitát váltott ki.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, és a vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.
Steinmeier vasárnap emlékeztetett arra, hogy külügyminiszterként ő írta alá ezt a megállapodást Németország nevében. Ugyanakkor aláhúzta: „kétség sincs afelől (...), hogy ki az agresszor és ki az áldozat, és hogy ki kell állnunk az áldozatok mellett”.
Hatalmas robbanás történt Melitopolnál
Melitopol ukrán polgármestere arról számolt be, hogy a helyi lakosok vasárnap „hatalmas robbanást” hallottak a város északi részén.
Ivan Fedorov a Telegramon írta, hogy
„Melitopol régióban egy robbanással fejeződik be a hét”, úgy tűnik, „valami történt” a közeli Zaricsne faluban lévő orosz támaszponton.
Az ukrajnai Zaporizzsja régióban található Melitopol városa tavaly március óta orosz ellenőrzés alatt áll – írja a Sky News.
Orosz ágyúzás Herszonban
Egy 66 éves nő sérült meg orosz ágyúzásban Herszonban, a város egyik lakónegyedét délután 1 óra körül érte a találat – közölte Olekszandr Prokudin kormányzó.
Az asszonynál agyrázkódást és fejsérüléseket diagnosztizáltak, de a sérülései nem életveszélyesek – írja a Sky News.
Az orosz erők folyamatosan ágyúzzák Herszon városát azóta, hogy Ukrajna tavaly novemberben visszafoglalta azt.
Törökország a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbításán dolgozik
Erdogan török elnök további három hónappal megakarja hosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást.
A fekete-tengeri gabonamegállapodás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy az orosz–ukrán háború alatt továbbra is exportálhasson gabonaféléket a Fekete-tengeren.
Az egyezményt május 17-én hosszabbították meg legutóbb a felek és július 18-án jár le – írja a Kyiv Independent.
Cirkálórakétát semmisített meg az orosz légvédelem
Az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy cirkálórakétát Kercs város közelében – közölte Szergej Akszjonov, a Krím-félsziget Oroszország által kinevezett kormányzója.
Az incidens nem okozott károkat, személyi sérülés nem történt– tette hozzá.
Akszjonov nem részletezte, hogy honnan indították a rakétát, amit lelőtt az orosz légvédelem – írja a Sky News hírére hivatkozva az Origo.
Elismerte Kijev a krími híd felrobbantást
„273 nap telt el, amióta csapást mértek a krími hídra, hogy megzavarják az orosz logisztikát”
– írta Telegram-bejegyzésében Anna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese.
A politikus az orosz–ukrán háború 500. napja alkalmából osztotta meg a konfliktus főbb eseményeinek pillanatait, a krimi hídon történtek mellett az orosz szuperszonikus Kinzsal rakéta lelövését, a hágai nemzetközi büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs kiadását, az orosz Moszkva cirkáló elsüllyesztését, vagy éppen a kijevi régió felszabadítását – írja a Magyar Nemzet.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint ezzel Kijev beismerte, hogy ők rendelték meg a híd felrobbantását.
Mint ismert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a híd tavaly október 8-i részleges felrobbantását követően határozottan azt állította, hogy nincs közük a hídrobbantáshoz, és azt is felvetette, hogy robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat.
Ezzel szemben a Kreml az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé, sőt terrorcselekménynek minősítették az esetet.
A Magyar Nemzet teljes cikkét ITT tudja elolvasni.
Biden súlyos döntése bizonyítja, hogy rosszul halad az ukrán ellentámadás
A New York Times amerikai lap rovatvezetője reagált arra, hogy Joe Biden és kormányzata úgy döntött, hogy egy összesen mintegy 800 millió dolláros projekt keretében Bradley és Stryker harcjárműveket, légvédelmi rakétákat és aknaelhárító berendezéseket – valamint több százezer darab 155 mm-es, úgynevezett kazettás lőszert küld Ukrajnának. Mindezt annak ellenére, hogy az USA eddig határozottan ellenezte, hogy ilyen alattomos és rendkívül veszélyes fegyvert szállítson:
a világ nagy része, beleértve Amerika számos NATO-szövetségesét is, úgy véli, hogy a kazettás lőszerek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek a civil lakosság életére nézve. Egy közös egyezményben tiltották meg a használatukat, mert nemcsak a kilövésük során halhat meg rengeteg civil, hanem még azt követően is sokáig életveszélyesek maradnak.
A Biden-adminisztráció azon döntése, hogy kazettás lőszert küld Ukrajnába, azt jelzi, hogy nincs más lőszer, amit adhatnának, és hogy a katonai ellátási láncok rossz állapotban vannak
– jelentette ki David Brooks, a New York Times rovatvezetője a PBS NewsHour című műsorban. A neves újságíró úgy véli, hogy a kazettás lőszerek küldéséről szóló döntés annak is a jele, hogy az ukrajnai ellentámadás nagyon rosszul halad. Magyarázata közben azért óvatosan ügyelt arra, hogy megvédje Joe Bident.
Szerintem ez több dolgot is elmond: az egyik, hogy nyilvánvalóan nincs más lőszer, amit elküldhetnénk, és így egy háborúban szörnyű választási lehetőségek közül kell választani. Ezért megértem, hogy miért hozták meg ezt a döntést. De szerintem ez még néhány más kérdést is felvet: miért nem tudnak más lőszert küldeni? Mi volt a baj az ellátási láncainkkal, hogy nem tudnak normális tüzérségi lövedékeket küldeni?
– idézi David Brooks reagálását a Magyar Nemzet.
A teljes cikket ITT tudja elolvasni.
Orosz külügyi szóvivő: a vilniusi csúcstalálkozón vitassák meg a zaporizzsjai atomerőmű kérdését
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a jövő heti vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével.
A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban, Vilniusban találkoznak.
Az orosz szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta, hogy
a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek
Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne.
Vilnius mintegy ezer kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől.
Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.
Az amerikai pénzügyminiszter derűlátóan nyilatkozott pekingi látogatásának eredményéről
Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok most már "szilárdabb alapokon állnak" – jelentette ki vasárnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki derűlátó volt négynapos pekingi útja után, amelynek célja a világ két vezető hatalma közötti feszültség enyhítése volt.
A kínai fővárosba csütörtökön érkezett Yellent több magas rangú kormánytisztviselő, köztük Li Csiang miniszterelnök fogadta, a találkozókon a felek a két ország közötti nézeteltérések ellenére továbbra is több együttműködésre szólítottak fel.
Általánosságban úgy gondolom, hogy kétoldalú találkozóim - amelyek összesen mintegy 16 órán át tartottak - előrelépést jelentettek az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok szilárdabb alapokra helyezésére irányuló erőfeszítéseinkben
– mondta Yellen vasárnap az amerikai nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón.
Az amerikai pénzügyminiszter látogatását korábban megelőzte Antony Blinken külügyminiszter vizitje, amely a Joe Biden elnök vezette kormányzat azon törekvését jelzi, hogy kész stabilizálni a feszült kétoldalú kapcsolatokat.
Fotó: Mark Schiefelbein / Forrás: MTI/EPA/Pool/AP
Mindkét nemzetnek kötelessége felelősségteljesen kezelni ezt a kapcsolatot: megtalálni a módját annak, hogy együtt éljünk és osztozzunk a globális jólétben
– mondta a pénzügyminiszter, hangsúlyozva a magas szintű kapcsolatok "létfontosságát".
"Hisszük, hogy a világ elég nagy ahhoz, hogy a két ország együtt tudjon működni".
A hivatalos kínai hírügynökség hangsúlyozta, hogy Janet Yellen és Ho Li-feng miniszterelnök-helyettes szombati találkozóján megállapodás született "a kommunikáció és az együttműködés megerősítéséről a globális kihívások kezelése érdekében".
Bár az amerikai pénzügyminiszter vasárnap elismerte, hogy a két ország között "jelentős nézeteltérések" vannak, a pekingi megbeszéléseket közvetlennek, érdeminek és eredményesnek nevezte.
Így fest a parókás Prigozsin
Az orosz biztonsági szolgálatok „érdekes” dolgokra bukkant Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport főnökének szentpétervári villájában tartott razzia során – szúrta ki a The Guardian brit lap hírét a Magyar Nemzet.
A házkutatás során állítólag egy parókákkal teli szekrényre bukkantak, továbbá olyan fényképekre, amelyeken Prigozsin különböző álruhákban, parókákat viselve látható.
A Magyar Nemzet cikkért kattintson IDE.
Szubszonikus rakétát fogtak el az oroszok
Európa legfejlettebb fegyverét szerezték meg az oroszok. Egy angol–francia gyártmányú Storm Shadow cirkálórakétát fogtak el – nagyrészt sértetlenül – az orosz erők Ukrajnában a felvételek tanulsága szerint. A rakéta megszerzését pénteken az orosz állami média is megerősítette.
A levegőből indítható rakétákat az Egyesült Királyság májusban kezdte el Ukrajna rendelkezésére bocsátani, amelyet a háborúban álló ország szovjet gyártmányú Szu–24M vadászgép-állományába építették be, ezzel lehetővé téve az orosz vonalak mögötti mélységi csapásmérést is – írja a Military Watch Magazine katonai szakportál nyomán a Magyar Nemzet.
A katonai hírportál szerint a szubszonikus rakéta lopakodó képességei, pontos műholdas irányítása és precíziós csapásmérő képességei miatt kedvelt eszköznek minősül, éppen ezért a NATO-ban is előszeretettel használják.
Németország blokkolhatja az ukránok NATO-csatlakozását
Ukrán értesülések szerint Németország blokkolni készül a július 11–12-ei vilniusi NATO-csúcson, mert attól tart, hogy ezzel háborút generál a szövetség és Oroszország között – írja az Origo.
Magyarország segíti a háború elől menekülőket
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közölte, hogy Magyarország területére 2023. július 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7640 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7247 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. július 8-án nem érkeztek Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az ORFK.
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
