2023.02.05. 08:49
Kritikák sorozata zúdul az ENSZ-re
A 193 országot magába foglaló Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) már nem csak azért bírálják, mert nem tud hatékonyan fellépni az ukrajnai háború ellen. A szervezetet legutóbb az izraeli–palesztin konfliktus miatt került a kritikusok célkeresztjébe. A bírálók szerint a szervezet megreformálására van szükség, de az átalakítás mikéntjében nincs egyetértés.
Antonió Guterres ENSZ-fõtitkár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog közös sajtóértekezletükön, Kijevben 2022. április 28-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Az orosz csapatok ukrajnai bevonulását követően Volodimir Zelenszkij elnök vonta kérdőre az ENSZ-t, amiért nem lép fel hatékonyan a háború megállításáért. Az ukrán elnök február 6-án már azonnali cselekvésre szólította fel a szervezetet, és azt is sérelmezte, hogy Oroszország tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT), amely a szervezet döntéshozó és végrehajtó szerveként kötelező erejű határozatokat adhat ki a tagállamokra vonatkozóan, továbbá állandó tagjainak – beleértve Oroszországot is – vétójoga van – írja a Magyar Nemzet.
Szakértők szerint Zelenszkij tavalyi kijelentése, miszerint"olyan országgal van dolgunk, amely az ENSZ BT-ben a vétójogot a halálhoz való joggá alakítja" a szervezet megreformálásra vonatkozó súlyos üzenet.
Az ENSZ átalakításában nincs egyetértés, vannak, akik szerint még nagyobb befolyást kellene kapnia, mások szerint csak a humanitárius segítségnyújtásra kellene korlátozni a feladatkörét. Az ukrajnai háború miatt az ENSZ BT reformáját is többen látják időszerűnek.
Bill Richardson, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete szerint azonban aligha van arra esély, hogy az 945-ben, az alapokmány 23. cikke alapján létrehozott BT-t is átalakítsák, ugyanis nem valószínű, hogy bármely állam önként feladná vétójogát.
Legutóbb az izraeli–palesztin konfliktus miatt is bírálatok sora zúdult a ENSZ-re. Jordánia szenátusának elnöke, Fejszál el-Fajez azt mondta a szervezetről, hogy képtelen betölteni szerepét a világ konfliktusainak és válságainak lezárásában, álláspontja szerint ez különösen igaz az izraeli–palesztin konfliktusra. Ugyanakkor az izraeli külügyminisztérium is felháborodását fejezte ki, hogy amíg a szervezet elítéli Izrael múlt heti terrortámadásokra adott válaszát, szemet huny a palesztinok folyamatos uszítása, támadásai felett.
Az eredeti cikket ITT lehet elolvasni.
