2023.02.04. 10:41
Hornung Ágnes: a legjobb befektetés a jövőbe a családokba helyezett bizalom
Hazánk nem engedi el a családok kezét – szögezte le Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkár, aki az új családtámogatási intézkedések mellett a falusi csok jelentőségéről és népességmegtartó erejéről, valamint az előttünk álló házasság hetének a fontosságáról is beszélt.
Én már tudom, hogy amint a baba megszületik a családba, az ember megérti, rájön, miért is érdemes élni – mondta Hornung Ágnes államtitkár
Fotó: Andras Eberling
– Az ellenzék és holdudvara évek óta gazdasági összeomlást vizionál, és a hazai családtámogatásokat is gyakran kritizálják. Ön szerint ezek a megmondóemberek miért nem akarják megérteni, hogy érdemes befektetni a magyar családokba?
– Én úgy látom, hogy az alapvető célokban nincs különbség, azonban hibás a megközelítésük.
Ahelyett, hogy a családtámogatási rendszer egészét néznék, az ellenzék valamiért mindig kiragad egy-egy elemet, és azt kritizálja. Az ellenzék nem támogatta sem a családi adókedvezményeket, sem az otthonteremtési támogatásokat, sem a rezsicsökkentést. A nemzet fönnmaradásának kulcsa azonban az, ha minél több gyermek születik, mi ezért támogatjuk a magyar családokat abban, hogy a vágyott gyermekek megszülethessenek.
Hiszen nem bevándorlókkal szeretnénk megoldani a demográfiai kérdéseket. Olyan komplex családtámogatási rendszert építettünk ki, amelyben minden család megtalálja a számára legmegfelelőbb segítséget. Ha azt nézzük, hogy a 2010-es családbarát fordulat óta ez a rendszer hová fejlődött, nem gondolom, hogy ez bármilyen kritikára alapot adhat. Csak hogy a legszembetűnőbb tényt említsem: évről évre nő az az összeg, amellyel a családokat segítjük.
– Idén több mint 3300 milliárd forintot szán a kormány családpolitikai célokra. Milyen támogatásokra számíthat 2023-ban egy magyar család?
– A legfontosabb leszögezni, hogy elsősorban békére, biztonságra és kiszámíthatóságra. A veszélyek korában, amikor a közelünkben háború dúl, és egész Európát szankciós válság sújtja, úgy gondolom, a magyar családpolitikai rendszer bizonyítja, hogy Magyarország számára ebben a nehéz helyzetben is a családok az elsők. Ezért is garantáljuk többrétű rendszerünk megőrzését, sőt lehetőség esetén a további bővítését.
Mostanra több mint harminc családtámogatási formát kínálunk a családok, a fiatalok és a családalapítást tervezők számára, közöttük például a babaváró támogatást, az otthonteremtési program valamennyi elemét, benne a falusi csokkal, vagy éppen a családbarát adórendszert. Januártól pedig új támogatásokkal bővítettük a rendszert, mert mi abban hiszünk, hogy a legjobb befektetés a jövőbe a családokba helyezett bizalom.
– Melyek ezek az új családi kedvezmények?
– Több fontos, új intézkedésről van szó: a 30 év alatti anyák személyijövedelemadó-mentessége, valamint az ilyen korú édesanyák diákhitelének elengedése, illetve a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők családi adókedvezményének többlete. Az első esetben azt az szja-mentességet, amelyet 2022-től a 25 év alattiak számára már bevezettünk, 2023. január 1-jétől kiterjesztettük azokra az édesanyákra, akik a 30. életévük előtt vállalnak gyermeket. Ez a kedvezmény az átlagbér szintjéig már a magzat 12 hetes korától igénybe vehető, annak az évnek a végéig, amelyben az anya betölti a 30. évét. Az szja-mentességet házasságban élő, elvált és egyedülálló édesanyák egyaránt igénybe vehetik, mind a vér szerinti gyermekük, mind az örökbe fogadott gyermekük után. Ezek az édesanyák ráadásul a családtámogatási ellátások esetében is érvényesíthetik az szja-mentességet. A diákhitelt illetően már korábban is volt gyermekvállaláshoz kapcsolódó könnyítés, most viszont, ha a 30. életév betöltése előtt megszületik a gyermek, akkor egyből elengedjük az addig felvett diákhitel teljes összegét. Azoknak is próbálunk segíteni, akiknek az élete nehezebb egy átlagos családénál, mert tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. Ők az eddigi kedvezményeken – például a magasabb összegű családi pótlékon, az utazási és étkezési kedvezményen, a közgyógyellátáson – túl havonta nettó plusz 10 ezer forint családi adókedvezményt vehetnek igénybe a már meglévő adókedvezményen felül.
A családtámogatások mellett negyedik támogatásként szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a kormány továbbra is fenntartja a rezsicsökkentett energiaárakat az átlagfogyasztás mértékéig, ami minden magyar családnak – nem csak a gyermekeseknek – havonta legalább 181 ezer forintos támogatást jelent.
Ennek érdekében megnégyszereztük az idei rezsivédelmi alapot is.
Fotós: Andras Eberling
– A határon túli nemzetrészek milyen magyarországi családtámogatásokkal számolhatnak?
– Nemcsak szimbolikus, hanem számottevő segítséget jelent a külhonban élők számára a Köldökzsinór program, amelynek köszönhetően a határon túli magyaroknak is biztosítjuk azokat a támogatásokat, amelyek az életkezdés elején a hazai családokat megilletik. Ide tartozik a fiatalok életkezdési támogatása és az anyasági támogatás. A külhoni segítség feltétele a külföldön született gyermek hazai anyakönyvezése vagy a magyarigazolvány megléte. Mindemellett határon túli bölcsődefejlesztési program is működik. A Miniszterelnökséggel, illetve Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárral együttműködve folyamatosan dolgozunk azon, hogyan lehetne további támogatást nyújtani a külhoni magyaroknak, hiszen ők ugyanolyan fontos részei a nemzetnek, mint az anyaországban élő családok.
– Több mint 300 ezer gyermeknek van már Babakötvénye. Miért éri meg egy családnak ez a támogatási forma, és milyen kritériumai vannak?
– A Babakötvény egy olyan, rendkívül kedvező megtakarítási forma, amellyel könnyebbé tehető a gyermek későbbi életkezdése. A lényege, hogy a magyar állam minden gyermek számára egy, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára életkezdési támogatást helyez el, ami alanyi jogon jár, ennek összege 42 500 forint. A Babakötvényhez ezután Start értékpapírszámlát kell nyitni a MÁK-nál, ami már önkéntes alapon történhet. Megnyitásakor az életkezdési támogatás átkerül erre a számlára, és akkortól már a Babakötvény kamatozását követi, plusz a számlatulajdonosnak a befizetések után jár az állami támogatás. Ez utóbbi tavaly óta a duplájára nőtt, évi maximum 12 ezer forint, illetve az összeg 10 százaléka. A számlán lévő összeg kamata az adott évi infláció plusz 3 százalék, tehát ez a befektetési forma a jelenlegi inflációs környezetben kiemelkedő hozamot biztosít.
A Babakötvényre bárki, bármikor, bármekkora összeget befizethet, amelyet a gyermek majd akkor tud felvenni, ha elmúlt 18 éves.
Addig minden befizetés az előbb említett módon kamatozik. Így mire a babából fiatal felnőtt lesz, az összeg már jelentős segítséget jelent az életkezdéshez.
– Mekkora pénzmennyiség van jelenleg Babakötvényben elhelyezve?
– Mintegy 300 ezer gyermeknek nyitottak már Start értékpapírszámlát, összesen több mint 200 milliárd forint értékben.
– Elképzelhető, hogy a térségünkben, illetve uniós szinten is mi nyújtjuk erőnkhöz mérten a legtöbbet a családoknak?
– Büszkén mondhatjuk, hogy ezen a téren Magyarország az élvonalba tartozik, nemcsak uniós, hanem összeurópai szinten is. Azt is látjuk, hogy a Nyugat jelentős lemaradásban van a kelet- és közép-európai országokhoz képest.
Hazánk ezzel a többrétű és átfogó családtámogatási rendszerével szinte egyedülálló Európában.
Családbarát szemléletünk eredménye látható abban is, hogy a teljes termékenységi arányszámot illetően 2021-ben csupán hat olyan európai ország volt, ahol ez a ráta növekedett, ám sehol sem olyan mértékben, mint hazánkban. Az is egyedülálló, hogy Magyarországon a döntési szabadságot biztosítva akár három évig is otthon lehetnek gyermekükkel az édesanyák. Ha pedig úgy döntenek, hogy szeretnének visszatérni a munka világába, akkor arra is lehetőségük van, és ebben az esetben a gyed extra révén a családtámogatásról sem kell lemondani.
– Külföldön felnéznek a magyar családtámogatási rendszerre. De van olyan ország, ahol már volt „bátorságuk” átvenni elemeket a magyar modellből?
– Már szinte a világ összes országából érdeklődnek a magyar családpolitika iránt Japántól kezdve, Ausztrálián át, Európa országain keresztül az Egyesült Államokig. Nem gondolom azonban, hogy bátorság kell bármilyen családpolitikai elem bevezetéséhez, inkább az a fontos, hogy az adott ország megfelelően mérje fel az igényeit és az adottságait ahhoz, hogy alkalmazni tudjon egy vagy akár több intézkedést.
A mi rendszerünk azért speciális, mert kisgyermekkortól kezdve a családalapításon és a gyermekvállaláson át az időskorig minden életszakaszban támogatást nyújt.
Ez olyan kiszámítható és összetett rendszer, amely megalapozza, hogy a családok biztonságban érezhessék magukat, és ha ez megvalósul, több gyermek születhet.
– Egyes nyugati országokban viszont úgy csűrik-csavarják a család fogalmát, mint a gyurmát.
– A hagyományos családfogalmat Európa egyes országaiban valóban kezdik máshogy értelmezni. Nyugaton „dinamikus”, egyre inkább képlékeny fogalommá vált a család. Azokban az országokban, ahol hazánkhoz hasonlóan gondolkodnak, vagyis a családokba helyezik a bizalmat, pozitív elmozdulás érezhető a gyermekvállalásban, míg ott, ahol a család fogalmát megpróbálják átértelmezni, ez a rendszer megborul.
– Sajátos családtámogatási forma Magyarországon a falusi csok is, amely megint csak jellegzetes magyar vívmány.
– A falusi csok bevezetését az a felismerés hívta életre, hogy a falvak elöregedése, elnéptelenedése olyan probléma, amelyet orvosolni kell, és segíteni kell a családokat, hogy ha kistelepülésen szeretnének élni vagy akár városból szeretnének vidékre költözni, ezt megtehessék. A vidéki lakosság csökkenése egyébként nem hungarikum, hanem európai, sőt globális jelenség.
A hazai támogatásban érintett magyar falvak közel felében sikerült megállítani a népességfogyást, sőt a települések döntő többségében már emelkedik a népességszám.
A 2019 júliusa óta élő támogatás során már több mint 35 ezer kérelmet fogadtak be a bankok, mintegy 191 milliárd forint összegben. A falusi csok esetében az egy családra jutó összeg átlagosan 5,4 millió forint, míg az általános csoknál csupán 2,8 millió. Ebből is látszik, hogy igen népszerű programról van szó, amelyet idén is folytatni fogunk.
– Hamarosan a házasság hetébe lépünk. Államtitkár asszony szerint miért fontos házasságot kötnie egy 21. századi fiatal párnak?
– Ha egy fiatal pár úgy dönt, hogy összeházasodik, az azt jelenti, hogy szeretnék még szorosabbra fűzni a kettőjük közötti köteléket. Bíznunk kell abban, hogy ez az elképzelés egyre több és több fiatalban tudatosul. Ráadásul számos kutatás bizonyítja, hogy a házasságban élők párkapcsolata tartósabb, és a gyermekvállalásra is pozitív hatással van.
Ha az a célunk, hogy minél több gyermek szülessen, egyértelmű, hogy a házasság intézményét támogatni kell. Magyarország ezen a téren abszolút éllovas.
Az elmúlt időszakban európai szinten nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma. Míg 2010-ben alig 36 ezer pár kötött házasságot, 2022-ben már 64 ezer, ami óriási ugrás. Az idén február 12–19. közöttre szervezett házasság hete olyan programsorozat, amely a házasság értékeit mutatja be. Országszerte lesznek események, amelyekről bővebb tájékoztatást a www.hazassaghete.hu honlapon kaphatnak az érdeklődők.
– Mire biztatná a fiatal házasokat, akik gyermekvállalás előtt állnak?
– Arra, hogy ha lehetőségük van, minél előbb alapítsanak családot és vállaljanak gyermeket, mert akkor sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy nagy családban élhessenek. Én már tudom, hogy amint a baba megszületik a családba, az ember megérti, rájön, miért is érdemes élni.
