2022.10.05. 11:00
Kártyavárként omlana össze az élet egy hosszabb áramkimaradás alatt
Évtizedek óta nem volt olyan bizonytalan Európa energiaellátása, mint most. Vannak olyan országok, amelyeket jobban sújt ez a probléma, így például Németországban könnyen előfordulhatnak akár nagyobb áramkimaradások is, ami káoszt okozhat és emberéleteket is követelhet a szakértői csoportok szerint – írja a V4NA hírügynökség.
Áramszünet idején készült kép Caracas belvárosáról 2019. július 22-én. Venezuela 24 szövetségi államából 19-ben szünetelt az áramszolgáltatás ezen a napon.
Forrás: MTI/EPA-EFE
Fotó: Miguel Gutiérrez
Arról, hogy mi történne egy ilyen helyzetben, már több tanulmány is született – írja a V4NA. A Sweco európai mérnöki tanácsadó cég által összegyűjtött szakértők úgy vélik, hogy a háztartásokban jelentkeznének az első nagyobb gondok. A lakásokba és házakba vizet szállító szivattyúk az elektromosságtól függenek.
Ez azt jelenti, hogy áramszünet esetén a víz elakadna a magas épületekben. Az alacsonyabb emeletek ugyan tovább húznák, de rövid időn belül ott is egyre kevesebb vizet tudnának vételezni, mert a víztornyokból előbb-utóbb kifogy a víz.
– vélekednek a szakértők, akik hozzáteszik azt is, hogy a fűtési rendszerek szintén az áramtól függenek, ami már akkor is nagyon komoly veszéllyel járna a fagyos téli hónapokban, ha csak egy-két napra szűnne meg az áramellátás.
Az idősebbeknél ugyanis a hideg légzési elégtelenséget, agyvérzést és szívinfarktust válthat ki, 16 fok alatt romlik a légzésfunkció, 12 foknál hidegebb környezet pedig már a keringést is megterheli, 6 fok alatt pedig fennáll a kihűlés veszélye. De azokban a háztartásokban sem könnyebb a helyzet, ahol csecsemő is van, hiszen áram nélkül még a tápszert sem lehet elkészíteni.
A hűtőszekrények és a fagyasztók is leállnak elektromos áram nélkül, ami a háztartásokban még nem is okozna akkora gondot, de az élelmiszerellátást szinte teljesen megbénítaná egy hosszabb áramszünet. Ha csak egyetlen városban van áramszünet, akkor is több tonna élelmiszer mehet tönkre, mind a háztartásokban, mind a boltokban és áruházakban – olvasható az állásfoglalásban.
Áramszünet esetén a közlekedés is pillanatok alatt összeomlik, maximum gyalog lehetne eljutni egyik helyről a másikra, hiszen az üzemanyag-elosztó hálózatok nem működnének, éjszaka azonban közvilágítás hiányában értelmetlen bárhová is elindulni
– erről már a Német Biztosítók Szövetsége (GDV) közölt egy hosszabb tanulmányt. Mivel az üzletek és boltok biztonságtechnikai rendszerei sem működnének, az embereknek lehetősége nyílik betörni és kifosztani a boltokat. A rendőrség ebben az esetben szinte tehetetlen lenne, hiszen az áramszünet miatt a telekommunikációs eszközök is használhatatlanok, így mire tudomást szereznének egy fosztogatásról, addigra az elkövetők már rég elmenekülnének.
A kommunikációs eszközök hiányában egyébként a mentőket sem lehetne riasztani, így egy rosszullét, egy szívinfarktus is végzetes lehet valaki számára. Ha nincs áram, akkor sokan gyertyákat használnak otthon, ami gyakran jár tűzesettel, csakhogy a tűzoltókat sem tudják riasztani időben – igaz, ehhez többnapos áramszünetre van szükség.
A szövetség szerint az áramszünetek a kórházakat érintik a legsúlyosabban, az energiaellátás megszűnése ugyanis százak halálát okozhatja. Áramszünet esetén veszélybe kerülnek a műtétek, a lélegeztetőgépek leállnak, a gyógyszeres raktárakhoz lehetetlen hozzáférni. Igaz, a kórházakban vannak vészhelyzeti generátorok, de idő kérdése és azok is leállnának.
Nem is olyan régen volt erre példa – igaz, nem Európában, de a 2019-es venezuelai tragédia jól szemlélteti, hogy mi történne egy krízishelyzetben – emlékeztet cikkében a V4NA. Az ország egész területén napokig nem volt áramellátás. Egyes kórházak tartalék generátorai meghibásodtak, míg másoknak csak néhány legfontosabb osztályának működéséhez volt elegendő energiájuk – egy időre. Az utcákon eluralkodott a káosz és egyre több erőszakos bűncselekményt követtek el a frusztrált lakosok.
Egyes európai országokat kevésbé fenyegeti a hosszabb áramkimaradás, vannak azonban olyan országok, ahol sokkal bizonytalanabb az energiaellátás. Németországban már hetek óta arról panaszkodnak a kórházak és klinikák, hogy az életmentő berendezések csak nagyon rövid ideig tudnának működni, ezért sürgősen ki kell dolgozni egy vészhelyzeti tervet.
Sajnos Németországban nem vagyunk eléggé felkészülve egy országos áramkimaradás következményeire
– figyelmeztetett a Német Biztosítók Szövetségének vezérigazgatója. Jörg Asmussen a közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány után most az energiaválság okozhat komolyabb fennakadásokat, akár még az ország működését is veszélybe sodorhatja. A biztosítók számára pedig túl nagy lenne a kár ahhoz, hogy egyedül kezeljék a következményeket.
A korábbi atomenergia-hatalom Németország néhány éve döntött arról, hogy fokozatosan elhagyja az atomenergia felhasználását. A jelenlegi kormány megalakulása előtt a Zöldek nevű párt a koalíciós tárgyalásokon kierőszakolta, hogy ez a folyamat még gyorsabb legyen, így ma már úgy áll a helyzet, hogy csak kettő atomerőmű marad tartalékként jövő tavaszig. A kormány kénytelen nagyrészt a földgázra támaszkodni – annak hiányában azonban néhány nap alatt kártyavárként omolhat össze az élet.
Az Európai Bizottság is egyre biztosabb abban, hogy szükség lesz a vészforgatókönyvekre.
Könnyen lehet, hogy az EU-n belül is szükség lesz katasztrófaelhárításra
– mondta Janez Lenarcic, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos kedden a német sajtónak. A biztos szerint fontos, hogy az európaiak már most felkészüljenek erre a helyzetre.
