Pegasus: a nyomozó ügyészek szerint sem történt törvénytelen lehallgatás

Immár a második vizsgálat zárult a baloldali zavarkeltők számára negatívan az úgynevezett Pegasus kémszoftver használatával kapcsolatban. Az adatvédelmi ombudsman után a nyomozó ügyészek is megállapították: nem használták törvénytelenül a Pegasust – írja a Magyar Nemzet.

Nem történt jogosulatlan megfigyelés az úgynevezett Pegasus-ügyben – közölte ma lapunkkal a Központi Nyomozó Főügyészség. (KNYF)

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A feljelentés lényege szerint egy – mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására alkalmas – kémprogram használatával jogellenesen figyelhettek meg számos magyar újságírót és ellenzéki közéleti személyt.

A KNYF felhívja a figyelmet arra, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz. Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak.

Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e.

A minősített iratokra is kiterjedő, széles körű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.

A sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést.

A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt.

Ombudsmani jelentés

Nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – közölte januárban Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője. Aki a hivatal tavaly augusztusban elindított eljárásáról elmondta: végeztek helyszíni vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, kértek szóbeli tájékoztatást, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel. Elmondta, hogy a sajtóban felmerült esetek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust. A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált, és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak.

Kitért arra is: bár összesen hatszor kérték az Amnesty Internationaltól – négyszer a magyar, kétszer a nemzetközi irodától –, továbbra sem kapták meg azt a telefonszámlistát, ami alapján Magyarországon a Direkt36 publikálta az oknyomozó cikkeit a megfigyeltekről. Az adatvédelmi biztos szerint az sem világos, hogy hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista, valamint mivel nincsen birtokukban, annak hitelességét sem tudják ellenőrizni.

Borítókép: a törvényes megfigyelésekből csinált cirkuszt a baloldal (Montázs: PestiSrácok)