Még Ukrajna EU-tagjelöltsége is kérdéses

Franciaország, Németország, Hollandia, Dánia, Portugália, Ausztria – csak néhány uniós tagország, amely ellenzi, vagy legalábbis fenntartásokkal kezeli az EU-tagjelölti státus megadását Ukrajnának – írja a Magyar Nemzet. Márpedig az Európai Bizottság várhatóan pénteken javasolni fogja a tagjelölti státust Ukrajnának, amely nem sokkal a februári orosz támadást követően nyújtotta be tagfelvételi kérelmét az EU-hoz.

Remélem, húsz év múlva, amikor visszatekintünk, azt mondhatjuk, a helyes dolgot tettük

 – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, miután a hétvégén Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz, mivel túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, továbbá igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak a tagjelölti státuszra

 – közölte nemrég Mark Rutte holland miniszterelnök.

Ukrajnának csakis a többi jelentkezővel közösen lehet európai uniós tagjelölti státuszt biztosítani

 – jelentette ki a múlt héten Karl Nehammer osztrák kancellár is, utalva Moldovára, Grúziára és Bosznia-Hercegovinára.

Azt kockáztatjuk, hogy hamis illúziókba ringatjuk Ukrajnát, amelynek hatalmasat kell majd csalódnia

 – hangoztatta fenntartásait António Costa portugál miniszterelnök is a Financial Times napilapnak nyilatkozva.

Sajtóértesülések szerint az uniós tagállamok ettől függetlenül jövő heti csúcstalálkozójukon beleegyezhetnek a tagjelölti státus megadásába, hogy valamilyen pozitív politikai üzenetet tudjanak küldeni Ukrajnának. A tagállamok aggályaira válaszolva az Európai Bizottság ezért az ajánláshoz reformkötelezettségeket fog előírni Ukrajnának, egyebek között a jogállamiság javítása és a korrupció elleni küzdelem területén.

A Bloomberg hírügynökség szerint Dánia az egyik leghevesebb ellenzője a tagjelölti státus megadásának, Koppenhága szerint ugyanis Kijev távol van attól, hogy megfeleljen az EU elvárásainak a demokratikus intézményrendszer, a piacgazdaság, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségvédelem terén.

– Az ukrán nép már nagyon sokat tett a közös szabadság védelmében – hangsúlyozta a hétvégén Volodimir Zelenszkij, aki szerint a tagjelölti státus megajánlása Ukrajnának történelmi pillanat lenne Európa számára. Kijev azonban hiába reménykedik a gyors csatlakozásban, ugyanúgy ki kellene várnia a sorát, mint a többi tagjelölt országnak:

Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben lett tagjelölt ország, a csatlakozás azonban még mindegyikük esetében messzinek tűnik.

Ha Ukrajna meg is kapná a tagjelölti státust, évtizedek is eltelhetnek, mire tagországgá válik – erre figyelmeztetett nemrég Emmanuel Macron francia államfő, de Annalena Baerbock német külügyminiszter is úgy fogalmazott: Kijev nem reménykedhet gyorsított eljárásban.

– Ahhoz, hogy egy tagjelölt ország felvételt nyerjen az Európai Unióba, számos követelménynek kell megfelelnie, melyek megléte Ukrajna esetében erősen kérdéses. Az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott, az oktatásról szóló törvény jelentős mértékben sérti a csatlakozási kritériumokat azzal, hogy megvonja a nemzeti kisebbségek alapvető jogát – többek között a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbségét –, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban. Emellett pedig az országban burjánzó korrupció, illetve az ukrán piacgazdaság működési hiányosságai sem növelik Ukrajna csatlakozási esélyeit – nyilatkozta lapunknak ifjabb Lominici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.

Szerinte ha az Európai Bizottság Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét szorgalmazná, azzal az uniós alapszerződéseket venné semmibe.

– Amennyiben az EU megkerüli a saját maga által alkotott szabályokat, úgy nemcsak a jogbiztonság szempontjából, hanem a későbbi csatlakozási eljárásokkal összefüggésben is egy rendkívül veszélyes precedenst teremthet – közölte ifjabb Lominici Zoltán.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszélései után tartott sajtóértekezleten 2022. június 11-én (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)