Boross Péter: kell, hogy erőt adjon az emlékezés

A volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a Parlament előtt tartott megemlékezésen azt mondta:

azokra gondolva, „akiket itt orvul és ocsmány módon” megöltek, csak arra a következtetésre lehet jutni: „nehogy ismét visszajöjjenek, nehogy ismét közöttünk legyenek”.

Boross Péter szólt a nyugati bírálatokról, a baloldali politikai megnyilvánulásokról is. Kiemelte: most van esély arra, hogy minden ellenhatással szemben továbbra is az a nemzeti szellem éltesse az országot, aminek jelei most október 23-án is láthatók voltak.

A volt kormányfő elmondta: az október 23-ai eseményeket tévén követte. Utalva a Békemenetre hangsúlyozta, hogy a nagy „embertömegben” nagyon sok olyan arcot látott, akik még nem éltek 1956-ban. Ez a demonstráció, hogy több százezren jelentek meg „a nemzet hívó szavára”, erőt és megnyugtatást ad jövő áprilisig – szögezte le.

A volt miniszterelnök beszédében kitért arra is, hogy pár évvel ezelőtt milyen „heves viták”, „harcos hangok” voltak a Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelye kapcsán. Azt mondta: mindenki, aki megélte 1956-ot, köszönetet mondhat és hálás lehet a kormány döntéséért, hogy ilyen méltó emlékhelyet állított az október 25-ei áldozatok emlékére.

„Emlékezzünk a hősi halottakra” – szólított fel a volt miniszterelnök, aki kötelességnek nevezte, hogy „gondoljunk az itt agyonlőtt áldozatokra és a harcban elesettekre”.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy nem mindig elég „figyelmesek” a hősökre. Azt mondta ugyanis, hogy van két ember, akik 1956-ban ellenállási bázisokat teremtettek, mégis elfeledettek: Iván Kovács László, a Corvin közi ellenállók vezetője és a Széna téri ellenállókat vezető Szabó bácsi (Szabó János), akiknek az életét 1957-ben elsők között vették el a Kisfogházban.

Iván Kovács Lászlónak és Szabó bácsinak szobrot kell kapnia – jelentette ki Boross Péter, hozzátéve: „nagy bűnt követünk el, ha nem éltetjük újra az igazán megérdemeltek emlékét”.

Boross Péter személyes emlékeit is felidézte a 65 évvel ezelőtti forradalomról. Elmondta, hogy október 23-án megélhette azt a „mámoros állapotot”, amely akkor a Parlament előtti Kossuth tér hangulatát jellemezte.

A koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett – mások mellett – Hende Csaba (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint közjogi méltóságok és társadalmi szervezetek képviselői.

1956. október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren – valószínűleg szovjet harckocsik és ÁVH-sok (Államvédelmi Hatóság) a teret övező épületekből – tüzet nyitottak a tüntető tömegre. A halottak száma pontosan nem ismert, de több százra tehető.