Több mint 356 milliárd forintot gyűjtöttek Afganisztán részére

A felajánlásokat ugyanakkor hosszú távon az Afganisztánt uraló radikális iszlamista tálibokhoz címzett követelések teljesítéséhez fűzték, mindenekelőtt az emberi jogok tiszteletben tartásához.

Martin Griffiths, az ENSZ vészhelyzeti segélykoordinátora szerint a segélyeket részben a lakosság támogatására, illetve fejlesztési programokra fordítják, de részesülnek belőlük a menekülteket befogadó, Afganisztánnal határos államok is.

Ez volt az első donorkonferencia augusztus óta, amikor a radikálisok fegyveres erővel megragadták a hatalmat. Számos ország egyértelművé tette, hogy a rövid távú humanitárius segélyekhez nem fűznek feltételeket, de a távlati együttműködést a tálibok rezsimjének hozzáállásától teszik függővé, különös tekintettel a humanitárius alkalmazottak, nők, gyermekek és kisebbségek helyzetére az országban.

„Úgy vélem, ez nyomásgyakorlási eszközt biztosít a nemzetközi közösségnek” – vélekedett Guterres a konferencián, amelyen negyven miniszter vett részt személyesen és számos tárcavezető videóösszeköttetés útján.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete írásbeli garanciákat követelt a táliboktól a humanitárius segélyekért cserébe.

„A szavak önmagukban nem elegendőek. Tetteket kell látnunk”

- hangsúlyozta. Mint mondta, a segélyszervezetek, a nők és a kisebbségek jogai forognak kockán. „A humanitárius szervezetek nem tudják elvégezni feladataikat, ha a tálibok nem tartják be az alapvető követelményeket és a humanitárius alapelveket” – fűzte hozzá.

Thomas-Greenfield csaknem 64 millió dollár támogatást jelentett be.

Heiko Maas német külügyminiszter pedig további félmilliárd euró támogatást helyezett kilátásba Afganisztánnak és a környező országoknak. Ugyanakkor felszólította a tálibokat, hogy szavatolják a zavartalan humanitárius hozzáférést a rászorulók számára.

A világszervezet becslései szerint Afganisztánnak több mint 600 millió dollár támogatásra van szüksége csak az év végéig, hogy elkerülhessék a lakosság alultápláltságát és a közszolgáltatások összeomlását. Az élelmiszer-ellátás jelentősen romlott a tálibok hatalomra kerülése óta.

Az ENSZ főtitkára ugyanakkor nem árulta el, hogy a most felajánlott összegből mennyit fizetnek be a következő hónapokban a világszervezet vészhelyzeti költségvetésébe.

Zabihullah Mudzsáhid, a radikálisok szóvivője hétfőn együttműködésre szólította a nemzetközi közösséget a tálibok kormányával a lakosság segélyezése érdekében.

„A világnak együtt kellene működnie velünk” – közölte Mudzsáhid a dpa német hírügynökséggel. „Az ország biztonságát fenntartjuk, de a lakosság gazdasági nehézségekkel küzd, hiány van élelmiszerből és gyógyszerből” – tette hozzá.