Szanyi Tibor: a hatpárti ellenzéki ajánlat hiányos, és alkalmatlan a baloldali jelző használatára

Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) közleményben fejtette ki álláspontját a közös ellenzéki összefogásról.

Szanyi Tibor a közleményben megerősíti, hogy az előválasztási folyamattól való távolmaradásuk legfőbb oka, hogy abban

nem látszik a politikai programok valós versengésének valós lehetősége.

A korrupcióval kapcsolatban úgy fogalmaz, az a rendszerváltás szomorú hordaléka. „A ‘hat párt’ két összetett mondatánál mindenképpen többet érdemlő ügyről van szó” – fogalmaz.

Az alkotmányosság kérdése kapcsán kifejti: a maguk részéről ugyan kukába kívánják a jelenlegi Alaptörvényt, de nem feledkezhetnek meg arról, hogy a ‘hat párt’ képviselői, polgármesterei mind felesküdtek a NER eme alapdokumentumára, sőt, egyesek akár többször is.

A környezetbiztonság kérdését a párt nem csupán zöld, vagyis szakpolitikai ügynek, hanem a belátható jövőnk kulcskérdésének tekinti, – fogalmaz a párt vezetője – s ennek megfelelően a “de facto” bekövetkezett klíma-vészhelyzet okán alkotmányos szerepkörrel bíró klímavédelmi/környezetbiztonsági biztosi intézmény felállítását is szorgalmazza.

Szanyi kiemeli, a médiaügyekben sokkal világosabb álláspontokra törekednek, különösen a közszolgálati és a piaci média szigorú elkülönítésével. A ‘hat párt’ önkormányzatokról vallott nézeteinek zömét az ISZOMM helyénvalónak tartja, kivéve az önkormányzatok részéről az EU-forrásokhoz való közvetlen hozzáférés szorgalmazását. A társadalombiztosítás kapcsán Szanyi Tibor megerősíti, hogy azt alkotmányos kérdésnek tekintik, szemben a ‘hat párt’ szakmapolitikai megközelítésével.

„A ‘hat párt’ közoktatási koncepciója vonatkozásában az általános egyetértésünk mellett hibának tartjuk az egyházak mai szerepének tudomásul vételét. Nézeteink szerint modern közoktatás csak állami lehet. A papok tevékenysége máshova tartozik”

- emeli ki a mozgalom vezetője.

„A magunk részéről meglehetősen mást gondolunk a szociális ügyek tartalmáról, mint amit a ‘hat párt’ anyaga vázol, kiváltképp hogy ez utóbbiból hiányoljuk a szociális biztonság iránti, mindenek feletti elkötelezettséget. Az adókat a ‘hat párttól’ eltérően mi a jövedelmekhez kötjük, a kedvezményeket pedig természetbeni és pénzügyi szolgáltatások formájában kívánjuk biztosítani. Ennek megfelelően a ‘hat párt’ duplázási szándékához képest mi megnégyszereznénk a családi pótlékot” – ismerteti Szanyi.

„A ‘hat párt’ idősekkel kapcsolatos nézeteinek többségét támogatjuk, azonban sokkal erősebb garanciális vállalásokkal bírunk, például a legkisebb öregségi nyugdíjat a létminimum szintjén kívánjuk meghatározni. Számunkra ugyanakkor érthetetlen, hogy a 40 év utáni nyugdíjazás lehetőségét a ‘hat párt’ miért csak a nőkre értelmezi” – jegyzi meg.

A ‘hat párt’ gyermekvédelmi javaslatait üdvözlik, a fiatalok esetében helyesnek tartják az általános törekvéseiket, konkrétan viszont jóval többet gondolnak az új generációk számára biztosítani. „Ilyen például a szociális minimumjövedelem ernyőjének kiterjesztése az álláskereső ifjakra, továbbá a képzések megtoldását egy önkéntes társadalmi szolgálat lehetőségével” – fogalmaz Sanyi Tibor, hozzátéve: „Noha a ‘hat párt’ számos egyéb pontjával egyetértünk, az általuk vázolt puszta lehetőségen túl mi döntően állami kötelességnek tartjuk a bérlakásépítést, továbbá a ‘hat párt’ ködös megfogalmazásaitól eltérően mi gyökeresen rendezni akarjuk a devizahitelezés tragikus következményeit, éspedig ‘vissza a babaruhát!’ jeligére”.

„A társadalombiztosítás estéhez hasonlóan a környezetbiztonság legfontosabb tényezőit mi az alkotmányba illesztenénk, szemben a ‘hat párt’ szakpolitikai felfogásával” – olvasható a közleményben.

Szanyi Tibor kiemeli: a turizmus egykoron a legnagyobb luxusok egyike volt, mára viszont az egyik legnagyobb környezeti kártevő, relatíve gyenge hozzáadott érték mellett.

„E téren is gyökeresen új egyensúlyokra van szükség, megszüntetve a feltételek közösségi vállalása és a profitok magánosítása közötti ellentmondást.”

„A ‘hat párt’ koncepciójában azonban elképesztőnek tartjuk a talajvédelemről való megfeledkezést, továbbá az egyéb fejezetekben sem található mezőgazdasági- és vidékpolitikai elgondolások gyakorlatilag szinte teljes hiányát”

- hangsúlyozza, megjegyezve, hogy az ISZOMM programja ezeket azonban részletesen tárgyalja.

A kultúra kapcsán leszögezi: „a ‘hat párt’ programjában sorolt, sokat hallott frázisokon túl lényegesen több tartalom illene a kulturális kérdések világába, például a mecenatúra, avagy a környezeti kultúra dolgaiban, így a viselkedés, a képzőművészet, az építészet és megannyi egyéb területen. Komoly tévedésnek tekintjük viszont a nemzetpolitika összekeverését a magyarságpolitikával, akkor is ha a ‘hat párt’ programja minden közösséget egyébként államalkotónak tekint. Álláspontunk szerint a nemzetpolitika minden itt élő ember közös ügye. A nemzetünk méltó tagja az, aki Magyarország felemelkedésén (bárhol) fáradozik, tehát meglehetősen méltatlan a »befogadott népcsoportok« szóhasználat, már csak a lehetséges és kellemetlen viszonosságok okán is”.

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban úgy fogalmaz: „Igen távol érezzük a baloldali gondolkodástól az esélyegyenlőség tekintetében a ‘hat párt’ által megfogalmazottakat, különösen hogy azok leginkább a rokkantak és a nők helyzetére térnek ki, jóllehet rutinszerű felsorolásként említik a származást, a bőrszínt, a nemi identitást, a szexuális orientációt és a nemzetiségi hovatartozást, mint esélyegyenlőségi tényezőket. Elismerve ezek létét, mégis határozottan állítjuk, hogy a létező legnagyobb esélyegyenlőségi akadályok a szociális hátterekre vezethetők vissza, s ennek orvoslása nélkül szinte felesleges a többivel politizálni, bár a cigányok helyzetét tárgyaló fejezet szerencsére pótol valamit a fenti hiányosságból.”

Szanyi Tibor kiemeli:

a gazdasági fejezetben mutatkozik meg igazán a ‘hat párt’ és az ISZOMM politikái közötti szakadék.

„Míg a ‘hat párt’ csupán elérendő célnak tekinti a jóllétet, addig az ISZOMM erre alkotmányos garanciákat akar. Hasonlóképp, a ‘hat párt’ mindössze támogatandónak véli a szövetkezetek térnyerését, addig az ISZOMM legalább egyenlőségjelet akar húzni a szövetkezeti, az állami és a magántulajdon közé, megvonva ez utóbbi abszolút primátusát.„

Szanyi szerint a ‘hat párt’ bér- és munkaügyi politikája a ”klasszikus neoliberalizmus logikájára épít, némi szociális fröccsel lespriccelve„. Ezzel szemben az ISZOMM úgy véli, hogy ”az államnak a gazdaságmatematikai kuruzslás helyett a bérharc élére kell állni. Évszázados tapasztalat, hogy a munkabérek nagysága pont annyi, amennyit a dolgozók kivívnak. Ennek értelmében az ISZOMM minimálbér követelése azt fejezi ki, hogy az egy munkahelyen 35 órás munkahéttel szerezhető legkisebb jövedelem meghaladja a létminimum kétszeresét. Ma ez havi nettó 250.000 forint”.

„Ami a ‘hat párt’ innovációs politikáit illeti, sajnálattal állapítható meg, hogy az még a jelenlegi kormány gyakorlatához képest is visszalépést mutat. Egyszerűen figyelmen kívül hagyja az ‘adat’, mint új gazdasági tényező lényegét, továbbá teljesen érzéketlen a robotika és a mesterséges intelligencia kihívásaival szemben. Az ISZOMM ezzel szemben az innovációt kevésbé a tőkés verseny, sokkal inkább a jóllét szolgálatába akarja állítani. A közérthetőség végett csak egy szociális területet említünk, ahová az innovációs erőfeszítéseket koncentrálni érdemes: az egészségügy” – fogalmaz Szanyi.

Magyarország Európához tartozása földrajzi és történelmi tény, ennélfogva a ‘hat párt’ Nyugatra esküdözése és Keletre szitkozódása értelmetlen pótcselekvés

- szögezi le Szanyi, hozzátéve, hogy az ISZOMM a realitások talaján állva az európai szövetségi rendszereken belül kívánja az ország relatív befolyását érvényesíteni, például az elérhető regionális érdekszövetségek együttműködésének fokozása révén.

Az ISZOMM értelmetlennek találja az európaiság verbális bizonygatását, a nyugatiasság képmutatását, sokkal inkább a praktikus európai integrációra törekszik, megannyi más, kisebb országhoz hasonlóan.

Az ISZOMM egyszersmind végtelenül sajnálja a ‘hat párt’ migrációs szemléletét, amit röviden a »hajrá kifelé – ne nagyon befelé« kettős bizonytalansága jellemez. Ezzel szemben az ISZOMM a magyar dolgozók jövedelmi érdekeinek szigorú védelmében a leghatározottabban ellenzi a gazdasági bevándorlást, s egyáltalán nem csak az illegális migráció, hanem a legális munkaerő-import vonatkozásában is, ugyanakkor a politikai menedékjog kérdésében a nemzetközi megállapodásokat ismeri el irányadónak – tartalmazza a közlemény.

„A ‘hat párt’ programját összegezve megállapítható, hogy a Fidesz retorikájával szemben ez a törekvés-csokor a legkevésbé sem baloldali ihletettségű, sőt, leginkább a NER neoliberális irányú folytatását ígéri, a szolidaritási igények elől nagy ívben kitérve” – összegzi Szanyi.

Megjegyzi: hab a tortán, hogy a fentebb elemzett ‘hatpárti’ program logikájából kissé kiszakadva a budapesti főpolgármester egy külön, 2×9 tételből álló azonnali intézkedéscsomagot mutatott be miniszterelnök-jelölti igyekezetében. Kampányeszközként ennek nyilván lehet valamiféle szerepe, az viszont a jövő egyik kérdése, hogy vajon beleilleszthető-e a ‘hat párt’ még véglegesítendő programjába?