Harmadik napja biztonsági zárlat alatt van Kasmír indiai része

Szerdán immáron harmadik napja tartott a biztonsági zárlat Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részén, nem hivatalos jelentések szerint a térségben tüntetések és letartóztatások zajlanak, a kommunikációs csatornák pedig nem működnek.

A dpa német hírügynökség tudósítása szerint az utóbbi napokban félkatonai csapatok eddig példátlan mértékű beözönlését tapasztalták a hétmilliós, többségében muszlimok lakta térségben. Az indiai kormány a hét elején döntött arról, hogy visszavonja Kasmír különleges alkotmányos státusát.

A dpa tudósítása idézi egy helyi politikus, Sah Fejszál beszámolóját; egy általa közzétett Facebook-bejegyzésben Fejszál arról írt, hogy Kasmír „eddig példátlan” zár alatt áll, a térség egyes részein kijárási tilalom van érvényben. Bejegyzésében kormányzati forrásaira hivatkozva közli: egyelőre nincs hiány élelmiszerből vagy használati cikkekből, a tartalékok elosztását helyi tisztségviselők műholdas telefonok segítségével koordinálják, más kommunikációs eszközök ugyanis jelenleg nem használhatók.

A poszt szerint nincsenek hivatalos jelentések erőszakról vagy gyilkosságokról, ugyanakkor szórványos incidensek előfordulnak, e forrás említést tesz például kövekkel dobálózó tüntetőkről.

A dpa hírügynökség idézi a PTI indiai hírügynökség eddig meg nem erősített – egy neve elhallgatását kérő helyi tisztviselőre hivatkozó – értesülését, miszerint több mint 100 embert – köztük politikai vezetőket és aktivistákat – vettek őrizetbe.

A különleges alkotmányos státus lehetővé tette, hogy Dzsammu és Kasmírnak – az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak – saját alkotmánya és nemzeti zászlaja lehessen, törvényeket hozhasson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezhessen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

Újdelhi elképzelése szerint Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát, és kisebb hatáskörrel rendelkező – a központi vezetés által közvetlenül irányított, saját kormányzóval nem rendelkező – szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át.

A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

A 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben a nemzetközi sajtóban idézett adatok szerint mintegy 45 ezer ember halt meg.