Verhofstadt eurómilliókért lobbizott kétes cégeknek

Újabb vezető brüsszeli liberális politikusról derült ki, hogy kétes hírű cégek fizetett lobbistája, aki a legsúlyosabb gazdasági válság közepette is egy magáncég kijáró embereként ordítozott az Európai Parlamentben. Guy Verhofstadtról, Soros György egyik legfőbb szövetségeséről van szó, aki a görög adósságprogram vitájában egy energetikai cég és egy nyugdíjpénztár érdekében zsarolta a görög miniszterelnököt. Verhofstadt tagja volt egy offshore cég igazgatóságának, és több más cégnek is dolgozott – valószínűleg még dolgozik is.

A megdöbbentően felületes brüsszeli jövedelembevallások miatt pénzügyi helyzete teljesen átláthatatlan, de az biztos, hogy az elmúlt ciklusban eurómilliókat keresett. Az európai liberálisok az utóbbi időben több korrupciós botrányba keveredtek, kiderült, hogy a pártot, az ALDE-t is multik pénzelik (köztük EU-n kívüli cégek). Ahogy a V4NA nemzetközi hírügynökség megírta, svéd listavezetőjüket, Cecilia Wikströmöt le kellett venni a svéd liberális EP-lista éléről, miután adócsalási botrányba keveredett.

Verhofstadtról egészen megdöbbentő dolgok derültek ki. A volt belga miniszterelnök, jelenlegi liberális frakcióvezető 2010 és 2016 között egy offshore céget is működtető cégcsoport, az Exmar-csoport igazgatóságában ült, és mindezért évi 60 ezer eurót (nagyjából 20 millió forintot) kapott.

Minderre akkor derült fény, amikor napvilágra kerültek az úgynevezett Paradise-iratok. A 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázis 2017. november 5-én jelent meg. A Paradise-iratokat a német Süddeutsche Zeitung napilapnak szivárogtatták ki, majd egy nemzetközi újságíró-közösség dolgozta fel.

A Paradise-iratok a szingapúri Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságról és a bermudai Appleby ügyvédi irodáról, továbbá 19 adóparadicsom cégnyilvántartásáról tartalmaznak adatokat, benne gazdag vállalkozók, politikusok, sportolók offshore ügyeivel. Az offshore vállalatok mögé rejtett gazdasági tevékenység önmagában nem illegális, de gyakran az adóelkerülést vagy a pénzmosást szolgálja.

A Paradise-iratokból derült ki, hogy az Exmar-csoporton belül működött egy bermudai cég is, nagyon limitált tevékenységgel. Verhofstadtnak igazgatósági tagként tudnia kellett a cégcsoport offshore tevékenységeiről is. Amikor a botrány kirobbant, akkor Verhofstadt szóvivője egy gyenge kabaréba illő szánalmas magyarázattal állt elő: mivel az Exmar a tengerpart melletti olajszállítással is foglalkozik, ezért köthették össze az offshore szót a céggel (az offshore szó szerinti jelentése: parton túli).

A liberális politikus azonban nemcsak különféle cégekkel, hanem oligarchákkal is kapcsolatot tart, sőt, lobbizik is nekik. Ezek közül az egyik a belga Boël család. Verhofstadt különösen Nicolas Boëllel áll szoros kapcsolatban. Az oligarcha birtokolja a Sofina holdingot, amelynek az érdekeltségébe tartozik a GDF Suez is.

A GDF Suez még 2014-ben akarta megszerezni a görögországi Thesszaloniki vízművét. 2015 júliusában Verhofstadt már az Európai Parlamentben követelte Aléxisz Ciprasz görög miniszterelnöktől a privatizációs csomagot. A liberális politikus ezzel a GDF Suez pozícióit erősítette.

Az értékesítés előtt egy népszavazást is tartottak a városban. A voksoláson 200 ezren mondtak nemet a privatizációra, azonban, mivel Brüsszelt általában nem érdekli, hogy mit akarnak az emberek, beleírta a Görögországgal kötött hitelmegállapodásba, hogy a vízművet el kell adni.

Verhofstadt ugyanekkor az APG nyugdíjalap igazgatóságának is tagja volt, a Cipraszt és Görögországot támadó beszéde után fél év alatt három görög miniszter is találkozott az APG vezetőivel.

Verhofstadt saját bevallása szerint a képviselői fizetésén túl még három vállalattól (Sofina, Exmar, APG) és az EIPA (European Institute of Public Administration) nevezetű intézettől tett szert jövedelemre. Bár az Európai Parlament szóban mindig érzékeny az átláthatóságra, az európai parlamenti jövedelemnyilatkozatokban nem kell pontos összegeket feltüntetni, ezért csak megbecsülni lehet, hogy mennyi Verhofstadt teljes jövedelme.

A liberális politikus egy 2016-os cikk szerint képviselői fizetése mellett – amely évi 96 ezer euró – évente 144 ezer eurót kap egyéb forrásokból. Így összesen 240 ezer eurót kaphatott három évvel ezelőtt (ez nagyjából 55 millió forint).

Ugyanakkor az EP-képviselők mellékállásait vizsgáló jelentés szerint csak a Sofina alapkezelő cég igazgatóságában betöltött szerepéért 2014 júniusa óta 920 614 – 1 425 000 eurót vett fel, ami évi 230 ezer – 356 ezer eurós (74 millió – 115 millió forintos) jövedelmet jelent (összesen 300-450 millió forint). Mindezek mellett alkalmi jövedelmei is voltak, például a Calya tanácsadó cégtől.

Mint arról korábban az Origo is beszámolt, Verhofstadt Soros György egyik legmegbízhatóbb embere. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsalád EP-választási kampányvideója ezért nem véletlenül szól arról, hogy nem szabad újabb határzárakat emelni, hanem le kellene rombolni a meglévőket is. A „jó példával” az ALDE EP-frakcióvezetője, Guy Verhofstadt volt belga kormányfő jár elöl, aki a fejével egyszerűen ledönti Magyarország déli határaira emelt biztonsági kerítést. A videóban természetesen megjelenik a bevándorláspártiak legádázabb ellenfele, Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A képsorok persze nem számolnak be az ALDE nemrég kirobbant korrupciógyanús, tiltott pártfinanszírozási botrányáról.

Mindezek miatt még Emmanuel Macron bevándorláspárti francia államfő is kénytelen volt közölni, hogy az EP-választások után a pártja (LREM) mégsem csatlakozik a liberális frakcióhoz. Most már az a kérdés is felmerül, hogy Verhofstadt agresszív bevándorláspárti álláspontja mögött nem zavaros üzleti érdekek állnak-e, amely miatt a liberális frakcióvezető el akarja árasztani Európát olcsó, kizsákmányolható munkaerővel.

Az ALDE pártcsaládot egyébként olyan multinacionális nagyvállalatok finanszírozták, mint a Monsanto, a Microsoft, a Google, az Uber, a Syngenta vagy a Walt Disney. Az külön problémát jelent, hogy ezek közül egyes multik nem EU-s tagállamokban vannak bejegyezve, hanem például az Egyesült Államokban, Svájcban vagy különböző adóparadicsomokként működő szigeteken.

Ez azt jelenti, hogy nem európai uniós vállalatok és oligarchák beavatkoznak az EP-választásokba. Az ALDE azóta sem adott magyarázatot a pártfinanszírozással kapcsolatos botrányra, csupán azt közölte az európai liberálisok elnöke, Hans van Baalen holland EP-képviselő, hogy a jövőben nem fognak elfogadni támogatást magáncégektől.

Szintén írt a lap arról, hogy visszahívta Cecilia Wikströmöt EP-listája éléről a svéd liberális párt, a Liberalerna, miután a politikusnő a párt presztízsét súlyosan romboló adócsalási botrányba keveredett – ezt a V4NA nemzetközi hírügynökség írta meg. Az ügyet a svéd televízió robbantotta ki, de aztán a részleteket már sajátos módon elhallgatták.

Wikström liberális európai parlamenti képviselőként kétmilliárdos adócsalással meggyanúsított cég igazgatótanácsában tevékenykedik hosszú évek óta.