Potápi Árpád János: a diaszpóra magyarsága bizonyította élni akarását

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága második alkalommal szervezte meg a hétvégi magyar iskolák találkozóját Budapesten, a rendezvényre több mint 100 iskolavezető és pedagógus érkezett a világ minden tájáról.

Az államtitkárság háttéranyagában kiemelte, hogy a tavalyi évben első alkalommal, hagyományteremtő céllal életre hívott konferencia a Magyar Diaszpóra Tanács mellett a második olyan fórum, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen az anyaországtól távol, a diaszpórában élő, magyar nyelvű oktatásban dolgozók számára a találkozásra, szakmai továbbképzésre és tapasztalatcserére.

Potápi Árpád János beszédében kiemelte: Magyarország történelme úgy alakult, hogy hazánk világnemzetté vált. A történelem kegyetlenségei, a politikai, gazdasági változások miatt a magyarság szétszóródott az egész világban; a folyamat az 1850-es években kezdődött, és utána folyamatosan, hullámokban valósult meg. Az államtitkár szerint ez azt is jelenti, hogy bárhová utazik valaki a világban, találkozhat magyar emberekkel, és számíthat a segítségükre. Jelezte: a 2010-es évektől a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencei magyarság támogatása, megerősítése mellett egyre inkább a diaszpóra magyarsága felé fordult.

Potápi Árpád János kitért arra, hogy a diaszpóra magyarsága lélekszámra egy akkora nemzetrész, mint a környező országokban élő magyarság.

Olyan nemzetrészről van szó, amelynek tagjai nemhogy ellenségei voltak a magyarságnak, de mindig megőrizték és büszkén vállalták identitásukat, Magyarország nagyköveteiként voltak jelen.

Az államtitkár köszönetet mondott mindezért, illetve azért, mert a diaszpórában élők kiálltak Magyarország és a magyar kormány mellett az elmúlt években.

Számos programot terveznek

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos ismertette a diaszpóra magyarsága számára indított programokat, és kitért arra, hogy tavaly már célzott, nyílt pályázatokat tudtak meghirdetni. Két felhívást tettek közzé, az egyik kifejezetten a hétvégi iskoláknak szólt. Idén közös keretet hirdetnek meg 500 milliós forrással a hétvégi iskolák és a diaszpóraszervezetek számára.

Beszámolt arról, hogy 2019-ben hetedik alkalommal hirdetik meg a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynél változás, hogy a déli félteke országaiban az ösztöndíj hét hónap helyett ismét hat hónap lesz.

A 150 közül 30 helyet hirdetnek egyházi ösztöndíjasoknak – jelezte a miniszteri biztos.

Szólt a Mikes Kelemen-programról, amelynek keretében az elmúlt években 300 ezer kötetnyi könyv érkezett Magyarországra, és már több kiállítást is szerveztek a hazahozott értékekből. A Rákóczi Szövetséggel közösen táboroztatási programot valósítanak meg, ebben tavaly ezer diaszpórában élő magyar fiatal vett részt, és idén is szeretnék folytatni – jelezte.

A miniszteri biztos elmondta még: olyan oktatási programot szeretnének kidolgozni, ami lehetőséget biztosít a diaszpórában élő magyar fiatalok számára, hogy felsőoktatási intézményekben itthon, könnyített módon tudjanak tanulni. Célként jelölte meg azt is, hogy jöjjön létre egy olyan diaszpóraközpont, ahol bemutatják a 19-20. század történelmét.

Minden magyar gyermek fontos, bárhol születik a világon

Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt:

hiszik és vallják, hogy erős családokból állhat össze a nemzet szövete, amely a történelmi megpróbáltatásoknak ellen tud állni.

Ennek a filozófiának nagyon fontos eleme, hogy a gyermekekre nem teherként, hanem erőforrásként tekintenek. Igyekeznek minden segítséget megadni a fiataloknak a felelős gyermekvállaláshoz. Minden magyar gyermek egyformán fontos, szülessen bárhol a világon – fogalmazott a helyettes államtitkár, majd kitért a Köldökzsinór program anyasági támogatására, illetve a babakötvényprogramra. Az igények háromnegyede tavaly a Kárpát-medencéből érkezett – jegyezte meg.