2018.11.09. 13:35
Az LMP nem ért egyet a cafeteriarendszer felszámolásával
Az ellenzéki párt nem ért egyet azzal, hogy a kormány eltörli a béren kívüli juttatások adókedvezményét, és ezzel felszámolja a cafeteriarendszert.
Csárdi Antal, a párt országgyűlési képviselője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a cafeteriarendszer felszámolása a magyarországi munkavállalók felének, közel kétmillió munkavállalónak a bérét csökkenti évente körülbelül 90 ezer forinttal.
Mint mondta, a kormány a cafeteriarendszer ellehetetlenítésével azt üzeni, nem fontos számára az öngondoskodás, a munkaerő-mobilitás és a családtámogatás. A politikus hozzátette: a cafeteriarendszer felszámolásával a kormány megnehezíti a vállalkozások működését is.
Mint mondta, a döntésből kiderül az is, hogy a kormány számára nem fontos a közösségi közlekedés. Szólt arról is, cinikusnak tartja Bánki Erik fideszes képviselő módosító javaslatát, hogy a sporteseményekre továbbra is igénybe lehessen venni a cafeteriatámogatást.
Hangsúlyozta: az LMP teljes mellszélességgel támogatja és jogosnak tartja a szakszervezetek követelését a cafeteriarendszer visszaállítására.
Csárdi Antal szólt arról is, hogy az LMP támogatja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum minél nagyobb mértékben növekedjen, mert az elmúlt évek béremelése csak az elmúlt évtizedekben elmaradt béremelések „bepótlásának egy része volt”.
A Magyarországon dolgozók méltatlanul keveset keresnek – jelentette ki. Hozzátette, hogy csúsztatásnak tartja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 324 ezer forint az átlagkereset. Mint mondta, jobban jellemzi a helyzetet a „medián bér”, amely bruttó 240 ezer forint, ami nettó 170-180 ezer forintot jelent, és ez az az összeg, amit a társadalom többsége megkeres. (A bérek medián értékének kiszámításához a kereseteket sorba rendezik: a középen lévő medián összegnél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele többet keres, így annak eredményét nem emeli meg jelentősen néhány magasabb fizetés.)
Csárdi Antal kiemelte: a kormánynak nem azon kellene dolgoznia, hogy a társadalom tagjai közötti gazdasági szakadékot tovább mélyítse, hanem hogy azt csökkentse. A rendelkezésre álló forrásokat nem stadionépítésre kellene fordítani, hanem egy jelentősebb, markánsabb béremelésre – szögezte le.
