Kásler Miklós: A hit legyen a vezérelv

A magyar államapparátus a keresztény erényeket gyakorolja, vagy ahol ez nem teljes, ott az erények felé igyekezik abból a célból, hogy bármi következik a jövőben, ez a nemzet felkészült legyen – mondta Kásler Miklós a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen.

Azt mondta: „most is sorsfordító időket élünk, szemtanúi lehetünk nemcsak a keresztény kultúra és hagyományok értékeinek szétverésének, hanem egyszerűen az emberi lét alapjainak, a természeti törvényeknek a lebontása történik”. Ma a világban mindenhol megoldhatatlan konfliktusok láthatóak, „mert nincs meg a fix háttér, nem gyakorolják az erényeket, és nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a vége” – fogalmazott.

Határozottan hangot adott annak, hogy az ember az egész világhoz hasonlóan teremtett lény, amelyet a gondolkodás képessége, a lélek és a hit emel ki a többiek közül, s mivel Isten képére teremtetett,

a világ őrzése, gondozása és a közjó szolgálata is a feladata,

ezekhez kapott alapvetően a jóra irányuló szabad akaratot Istentől. Ha valaki nem éli meg a hitet, az isteni törvényeket, éppen azokat a pilléreket veszíti el, amelyekre az emberi életet fel lehet építeni – mondta.

A tárcavezető arra is figyelmeztetett, hogy

„nagyon pontosan kell mérlegelni, hol kezdődik a teremtés, és hol van az emberi alkotás határa.„

Ráció és hit egyensúlyban tartása akkor lehetséges, ha a hit a vezérlőelv, „mert csak a hit által irányított ész, alkotás szolgálja az emberiség javát”, és ez a történelmet a társadalmat és a kultúrát vizsgálva is kimutatható.

Kásler Miklós azzal bátorította hallgatóságát, hogy a magyarság küldetéstudattal érkezett a Kárpát-medencébe, és ez „a kereszténység felvételével nyerte el teljességét, nyerte el a maga igazságát, akkor vált a szemlélet igazán emberközpontúvá”.

Balog Zoltán, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, korábbi emberierőforrás-miniszter az eseményen a kritikus szolidaritás fontosságát emelte ki: meglátása szerint minden értelmiségi és keresztény ember számára feladat az idők jeleinek kutatása, értelmezése, majd a megfelelő cselekvés, ennek során pedig a helyzetet mindvégig az erények alapján kell megítélnünk.

Ezt a szónok úgy értelmezte, hogy

utat kell engednünk a belénk helyezett jónak, amely nem egyéni képesség, hanem olyan adomány, ami „kívülről jön, felülről jön; egy olyan képesség, ami belénk is szorulhat, meg ki is szabadulhat, kiszabadítható.”

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora napjaink problémáit arra vezette vissza, hogy a felvilágosodás korában teret nyert az igazságot az emberen belülre helyező, az objektív igazság létét tagadó felfogás, amivel szemben legutolsóként a kereszténység lép fel az európai kultúrkörben.

Az igazsághoz való viszonyunk döntő kérdés – hangsúlyozta, a felfogásbeli változás jeleként említve, hogy a középkorban létrehozott egyetemek szimbólumaiban még jelenik az igazságot jelentő latin veritas kifejezés, a későbbiekben azonban már nem.

Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere előadást tart Az idők jelei projekt zárókonferenciáján a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2018. június 1-jén. Forrás: MTI / Soós Lajos