Magyarország segít, hogy az elüldözött keresztények hazatérhessenek

Magyarország olyan stratégiát folytat, amely azt segíti, hogy az elüldözött közel-keleti keresztény közösségek visszatérhessenek szülőföldjükre, akik pedig otthon maradtak, emberhez méltó életet élhessenek – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben a Közel-Kelet etnikai és vallási konfliktusainak áldozataira fókuszáló harmadik nemzetközi konferencián hétfőn.

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Magyarország folytatja már megkezdett közel-keleti politikáját, amelynek keretében már több mint hárommilliárd forintot biztosított arra, hogy iskolákat építsenek, kórházakat újítsanak fel a térségben és ösztöndíjakat adjanak a fiatal keresztények számára.

Azokra hívta fel a figyelmet, akiknek hitük miatt kellett elhagyniuk hazájukat és ma is üldözést szenvednek. Elmondta, a jövő szempontjából az nevezhető sikernek, ha sikerül megteremteni a lehetőségét annak, hogy az Iszlám Állam visszaszorítása által felszabadított területekre minden korábbi ott lakó, köztük a keresztények is, vissza tudjanak térni otthonaikba.

Kiemelte, az Iszlám Állam ellen sikeresen harcoló nemzetközi koalíció munkájához Magyarország 200 katonával járul hozzá. Az akciók során a terrorszervezet elveszítette a korábban erőszakosan elvett területeinek mintegy 98 százalékát, ez azonban újabb kihívást jelent. A kérdés ugyanis az, hogy a visszatérést segítő folyamatok kezdődnek-e meg a térségben, vagy olyanok, amely újabb biztonsági kihívásokat idéznek elő. Ha sikertelen a helyiek visszatérésének segítése, akkor a megüresedett térségek újra a terrorszervezet bázisaivá válhatnak – szögezte le Szijjártó Péter.

A régió és Európa biztonsága azt kívánja meg tehát, hogy a nemzetközi közösség komolyan segítse a keresztény közösségek visszatérését azokba a térségekbe, ahol korábban évszázadokon keresztül éltek. Magyarország ezért azt várja a közösségtől, hogy biztosítsa a visszatéréshez szükséges biztonsági és pénzügyi garanciákat, valamint azt, hogy a helyzet alkalmas legyen mindennapi élethez – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, Magyarország 460 millió forintot biztosít Libanon számára 33 keresztény templom és emlékhely felújítására, a munkálatokat a helyszínen már megkezdték. Mint elmondta, a Vatikán államtitkárával folytatott tárgyalásokon arra kérte a Szentszék képviselőjét, legyen figyelemmel a marosvásárhelyi katolikus líceum helyzetének megoldására. Magyarország abban bízik, hogy a szeptemberi tanévnyitóig megoldás születik a kérdésben. Mint elmondta, arra is kérte a vatikáni diplomatát, járjon közben annak érdekében, hogy a csángóknak meglegyen a lehetősége arra, hogy saját anyanyelvükön vehessenek részt katolikus szentmiséken.

Szijjártó Péter aláhúzta, Magyarország békét szeretne a közel-keleti térségben, amelynek feltétele, hogy tárgyalások által jöjjön létre egy mindenki számára biztonságot adó kétállami, Izrael mellett a palesztin államon alapuló békés megoldás. Ezért Magyarország minden olyan nemzetközi intézkedést támogat, amely ezt elősegíti, Azokat az intézkedéseket azonban nem, amelyek csak a hisztériakeltést.

Magyarország azt sem tartja helyesnek, ha az Európai Unió bírálóként és feszültségek szítójaként lép fel az Egyesült Államok nagykövetsége áthelyezésének kérdésében. Aláhúzta, nem helyes és nem eredményes, ha minden nemzetközi kérdésben véleményez és kioktat az unió.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy a közel-keleti béketeremtés kapcsán „a hisztériára alkalmat adó nyilatkozatok nem segítenek a megoldásban, hanem csak tovább mélyítik az amúgy is meglévő árkokat” – fogalmazott a tárcavezető.

Borítókép: A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Közel-Kelet etnikai és vallási konfliktusainak áldozataira fókuszáló nemzetközi konferencián Brüsszelben 2018. május 14-én.

MTI Fotó: KKM