Magyar vértanút avatnak boldoggá

Brenner János 1931-ben, katolikus családba született. A szeretetteljes közegnek és a vallásos nevelésnek is köszönhető, hogy a család mindhárom fiúgyermekéből pap lett: László már nem él, de a legkisebb testvér, József jelen lesz bátyja boldoggá avatásán.

János atya tanulmányait és felszentelését követően a ma Szentgotthárdhoz tartozó Rábakethelyen lett káplán. Tiszta lelkű, szolgálatkész embernek ismerték, mindenki szívesen tartózkodott a közelében. Jól értett a fiatalok nyelvén, derű és szelídség jellemezte. A hatóságok azonban nem nézték jó szemmel a működését, főleg az ifjúság nevelésével kapcsolatos áldozatos tevékenységét. Püspöke figyelmeztette, hogy az állami egyházügyi megbízott át akarja helyeztetni, ám ő nem rémült meg, és kijelentette, hogy helyben folytatja munkáját. Bár vannak ismeretlen körülmények, ma már tudható, hogy ávósok, rendőrök és helyiek is részt vettek különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásában. 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszaka elcsalták otthonról azzal az ürüggyel, hogy haldoklóhoz kell mennie. Mikor a kiszolgáltatni kívánt szentségekkel a közeli Zsida felé indult, többen megtámadták, és harminckét késszúrással végeztek vele. Meggyilkolásával az akkori kommunista rendszer a papokat akarta megfélemlíteni, tevékenységüket, egyházi szolgálatukat igyekezett a templomok falai közé szorítani.

Ferenc pápa 2017. november 8-án engedélyezte Brenner János boldoggá avatását. A szertartást, melyre több mint tizenötezer embert várnak, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa vezeti majd a szombathelyi emlékműdombon. Mivel ez az egykori szovjet „felszabadulási emlékmű” környéke, Székely János megyéspüspök szimbolikusnak nevezte a helyszínt:

„Jelezzük ezzel azt is, hogy diktatúrák jönnek és mennek, de a történelem ura maga az Isten, hogy az Úr, akiért Brenner János szolgált és akiért az életét is adta, minden földi hatalomnál nagyobb.”

A szentbeszédet dr. Erdő Péter bíboros mondja, a szertartás egy részében a vértanú öccse, Brenner József nyugalmazott püspöki helynök is közreműködik.

Délután két órától Ivanics Tamás A jó pásztor című zenés drámájának színpadi bemutatóját tekinthetik meg a jelenlévők. Háromtól olyan emberek tesznek tanúságot, akik ismerték Brenner Jánost. Ezután litániát tartanak, majd este hat órakor gyalogos zarándoklat indul Rábakethelytől a zsidai Jó pásztor kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondanak, és felkeresik azt a helyet is, ahol Brenner János vértanúhalált halt.

A Duna TV aznap 10.15-től az Isten kezében: A hivatás vértanúja – Brenner János című dokumentumfilmet közvetíti, majd 11.00-tól élőben közvetíti a boldoggá avatást.

Boldoggá avatás: A boldoggá avatás a szentté avatási eljárás első része. A boldoggá avatottat az egyház már hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit még nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek neki. A boldoggá avatás egy bizonyos régióban, közösségben engedélyezi a boldoggá avatott tiszteletét.

Boldoggá avatott magyarok: A legismertebbek között találjuk Boldog Gizellát, Szent István király feleségét, Boldog Özsébet, a pálos rend alapítóját, a II. János Pál pápa által boldoggá avatott Boldog Apor Vilmost és Boldog Batthyány-Strattmann László körmendi orvost is. A közelmúltban Salkaházi Sára (2006), és Sándor István (2013) szerzeteseket avatták boldoggá, és folyamatban van az eljárás Mindszenty József bíboros ügyében is. A boldoggá avatott magyarok közös emléknapja november 13.

Borítókép: Brenner János fotója Rábakethelyen

brennerjanos.hu