Teret neveznek el Washingtonban Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz ellenzékiről

A washingtoni önkormányzat 13 tagja – tizenegy demokrata párti és két független politikus – egyhangúlag szavazta meg a kis tér átnevezését. Szerdán azonban még csupán első olvasásban fogadták el a javaslatot. A tér új névtábláját február 27-én, Nyemcov meggyilkolásának harmadik évfordulóján avatják fel. Addig a hely változatlanul Wisconsin sugárút 2650 néven szerepel.

Nyemcovot 55 éves korában, 2015 februárjában ölték meg öt lövéssel a Kreml közelében, néhány órával azután, hogy ő Oroszország Ukrajnában történt katonai beavatkozása miatti demonstrációra szólított fel. 2017 nyarán egy orosz bíróság öt embert talált bűnösnek a gyilkosságban. Magát a gyilkost, Zaur Dadajevet, aki hátba lőtte a politikust, húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, bűntársaira pedig 6-tól 11 évig terjedő börtönt szabtak ki. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna a gyilkossághoz.

Washingtonban sem az önkormányzati politikusok, sem a szintén demokrata párti Muriel Bowser polgármester újságírók megkeresésére nem volt hajlandó kommentálni a döntést. A Politico című lap azonban megjegyezte: nyilvánvalóan Moszkvának szóló jelzésről van szó.

Oroszország vélt amerikai és európai szerepe szerdán több alkalommal is szóba került Washingtonban. A Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaló Erna Solberg norvég miniszterelnök a The Washington Postnak adott – és a lap internetes oldalán szerda este megjelent – interjújában arról beszélt, hogy a 2016-os amerikai választási folyamatba történt vélhető orosz beavatkozás az európai demokráciákat is riadóztatta. Solberg így fogalmazott: ez a róla folyó amerikai vita hatására

„természetesen valamennyi európai országban téma lett. Minden egyes országnak a maga módján kell foglalkoznia vele. Arról is szó van, hogy olyan politikai rendszert kell kialakítani, amely elég rugalmas ahhoz, hogy képes kivédeni az ilyen jellegű fenyegetéseket”.

Szerdán az amerikai szenátus külügyi bizottságának tíz demokrata párti tagja írt az orosz befolyásról egy mintegy 200 oldalas jelentést, Putyin aszimmetrikus támadása a demokrácia ellen Oroszországban és Európában címmel. Ebben ugyan nagyon röviden, de foglalkoztak Magyarországgal is. Megállapították, hogy Orbán Viktor kormányfővel az orosz kormány jó viszonyt ápol, s utaltak a keleti nyitás politikájára és Magyarországnak az oroszellenes szankciókat bíráló állásfoglalásaira.

A demokrata szenátorok úgy vélték, hogy a magyar kormány „ma közelebb áll Moszkvához, mint korábban bármikor a berlini fal leomlása óta”. A szenátorok ugyanakkor megjegyezték: a magyar igazságszolgáltatás vádat emelt Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen, mert kémkedett Oroszország javára az Európai Unió intézményeiben.

„Kormányzati partner nélkül nehéz szembeszállni az aszimmetrikus arzenállal”

- állapították meg a politikusok, hozzátéve, hogy korábban már beváltak a nyomásgyakorlásnak olyan eszközei, mint a vízummegtagadás. „Ez a lépés szükség esetén megismételhető” – szögezték le.