Orbán Viktor: 2010 óta több mint háromezer milliárd forint maradt a családoknál

A miniszterelnök beszéde elején elmondta, hogy politikusok nem szívesen szoktak újságok ilyen típusú rendezvényeire járni, „amelynek az az egyszerű oka van, hogy él egy ósdi felfogás, amely arról szól, hogy a sajtó, a nyilvánosság szükségszerűen ellenzéki”. Orbán Viktor kifejtette, hogy „ez a gondolat egy intellektuális természetű tévedés eredménye, hiszen a sajtó, és általában a gondolkodó emberek, közöttük az újságírók is, valóban kritikai természetűek, ám a hiba ott van, hogy sokan azt gondolják, a kritika tárgya a kormány, pedig valójában a széles nagyvilág”.

Orbán Viktor felidézett Ronald Reagan volt amerikai elnökről két történetet. Az első kormányülésen Reagan azt mondta: utálja az inflációt, az adókat és a kommunizmust. „Na, ezekkel kezdjenek valamit!” – fordult minisztereihez, majd berekesztette az ülést. A másik történet szerint amikor új stratégiát hirdetett a hidegháborúban, kérdezték tőle, mit takar az. Annyit mondott: „Mi győzünk, ők veszítenek.”

A kormányfő ezek után összefoglalta, milyen eredményeket ért el Magyarország a „reagani kiskáté” követésével: „Az inflációt megfékeztük, folyamatosan csökkentjük az adókat, a kommunisták naftalinban.” 2010-ben az ország padlón volt, de „ilyen a magyar logika, ha padlón vagy, akkor vizsgáld meg az alapozást”, a kormány is ezt tette, és úgy találta, hogy az alapok jók:

„A magyarok szeretnek dolgozni, jó a munkabírásuk, kezdeményezők, vagyis nem várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön, és képesek felelős döntést is hozni”

- foglalta össze a miniszterelnök, hozzátéve: ha az alapok már 2010-ben is jók voltak, akkor az azt jelenti, hogy a politikával volt baj, hiszen nem tudta kihozni belőlünk azt, ami bennünk van.

A magyar vállalkozók és a Magyarországon dolgozó vállalatok vezetői derekasan kivették részüket mindabból, ami 2010 után történt – jelentette ki Orbán Viktor. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kudarcra nagyobb esély volt, mint a sikerre, „ezért akik akkor mellénk álltak, aligha számításból tették ezt”. Megemlékezett arról is, hogy „bár szívták a fogukat, de mégiscsak a kormány mellé álltak a bankok, és befizették a bankadójukat, az ország mellé álltak a nagy nemzetközi és magyar cégek, és befizették a különadóikat, és a kis- és középvállalkozások is vállalták azt, amit akkor vállalni kellett”.

Így juthattunk el oda, hogy tavaly már adócsökkentéseket tartalmazó szövetségeket lehetett kötni a vállalkozókkal – tette hozzá. „Ezzel új szakaszt nyitottunk Magyarország gazdaságtörténetében, mert véget vetettünk az alacsony bérek korszakának” – emelte ki.

„Rengeteg még a tennivalónk. A vállalkozói társadalomnak a helyzetét tekintve Magyarország sajnos ma csak az európai középmezőny vége felé található”

- jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, a térség azon országaiban, amelyek egyszerre szabadultak fel Magyarországgal a kommunizmus alól, jóval sikeresebb a tőkefelhalmozás, és jelentősebb magánvagyont alapoztak meg. A miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy „nálunk hosszabb ideig tartott a kommunizmus hordalékának az eltakarítása, és ezt talán az is tetézte, hogy az EU-csatlakozáskor mi, magyarok úgy viselkedtünk, mint a szerelmes férj, mindent elhittünk és semmit se láttunk” – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint ma már elmondhatjuk, hogy jó döntés volt a magyar modell felállítása, „a segélyalapú gazdaság helyett megágyaztunk a munka alapú gazdaságnak, és a külföldi tőkét érdekeltté tettük nemcsak a profitban, hanem Magyarország sikerében is”. A magyar gazdaság sikerei kapcsán gyakran megjegyzik, hogy azok csak átmenetiek, „de azt gondolom, hogy önök, akik jól ismerik a magyar gazdaság valóságát, pontosan tudhatják, hogy a magyar gazdaság szilárd lábakon áll”, és egy felívelő korszak elején állunk, ami tekintélyes részben a sikeres magyar vállalkozóknak is köszönhető – jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta:

„Ha mindent összeadunk, a családok és a friss házasok adókedvezményeit, az egykulcsos adórendszerből fakadó többletbevételeket, a családi adókedvezmény összegét, az adókulcs csökkentésének a következményeit, akkor 2010 óta több mint 3000 milliárd forint maradt a magyar családoknál.”

„Már van annyi erőfölöslegünk”, hogy a magyar vállalkozók befektethetnek Magyarország határain kívül, az egész Kárpát-medencében. „Szeretnénk, ha a magyar vagy magyarországi székhelyű cégek vezető regionális vállalkozásokká nőnék ki magukat, és szeretnénk magyar világmárkát is” – fejtette ki Orbán Viktor.