A francia elnök már Afrikában kiszűrné a menekülteket

„A menekültügyi eljárás már az afrikai kontinensen megkezdődne. Azt teljes mértékben biztonságosnak meghatározott övezetekben folytatnák le Nigerben és Csádban az ENSZ ellenőrzésével” – mondta a francia elnök a migrációs válságról Párizsban hétfőn rendezett EU-Afrika-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

A párizsi mini csúcson a francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol kormányfő, valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa mellett jelen volt Mahamadou Issoufou nigeri és Idriss Deby csádi elnök, valamint Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök is.

A találkozó végén a résztvevők elfogadtak egy útitervet, de a közös sajtótájékoztatón az országok vezetői elsősorban a migrációval kapcsolatos saját problémáikról beszéltek. A zárónyilatkozat szerint a közeljövőben egy küldöttség látogat el Csádba és Nigerbe az „eddigi támogatások folytatására” a határellenőrzés és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem területén.

Nincs új a nap alatt

Macron javaslata szerint a menekültek beazonosítása az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) listái alapján történne és a már a tranzitországokban tartózkodó migránsokat érintené. Ezzel elkerülhető lenne, hogy „nők és férfiak elképesztő kockázatoknak tegyék ki magukat egy nagyon veszélyes zónában, aztán pedig a Földközi-tengeren” – fogalmazott a francia elnök.

Kiemelte, hogy a biztonság és az igazságszolgáltatás területén is szükség van együttműködésre az afrikai országokkal, valamint „időnként katonai jelenlétre is a rendzavarások és a Líbia felé tartó hullám növekedésének elkerülésére, ami csak felduzzasztaná a már megtelt migránstáborokat”.

Emmanuel Macron felvetette a származási országokba való visszatérés megszervezésének lehetőségét is, amelynek érdekében országonként együttműködést javasolt.

Bejelentések helyett tettek kellenek

A nigeri és a csádi elnök ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy csak a fejlesztési programokkal oldható meg a migrációs válság, és ennek érdekében jelentősebb anyagi támogatást kértek az európai partnerektől.

„A bejelentésekhez már évek óta hozzászoktunk. Konkrét dolgokat szeretnénk.”

- fogalmazott a csádi elnök, a tartós megoldások szükségességét hangsúlyozva. A zárónyilatkozatban egyébként szerepel, hogy az „európaiak elismerik, hogy szükséges a Nigernek és Csádnak nyújtott támogatások növelése”.

Bár Federica Mogherini elismerte, hogy a szegénység jelenti az alapproblémát, de szerinte nincs szükség egy újabb Marschall-tervre, miután az Európai Unió tagállamai évente mintegy 20 milliárd eurót fektetnek be az afrikai kontinensen.

A francia elnök és a német kancellár által hangsúlyozott megkülönböztetés a menekültek és a gazdasági migránsok között a zárnyilatkozatba is bekerült.

„Az illegális bevándorlók a nemzetközi védelem semmilyen formáját nem igényelhetik és vissza kell őket toloncolni a származási országaikba, biztonságos körülmények között, rendezetten és méltósággal, lehetőleg önkéntes alapon”

- olvasható a dokumentumban.

A csúcstalálkozót megelőzően a nyár folyamán több európai kezdeményezés is született a migrációs válság feltartóztatására. Emmanuel Macron például hotspotok megnyitását javasolta az afrikai országokban, ezt azonban az érintett államok és a nem kormányzati szervek (NGO) biztonsági okokra hivatkozva elutasították.

A nigeri program

Nigerben 2015 óta kidolgoztak egy programot a migránshullám megfékezésére, elsősorban az embercsempészek elleni harc részeként. Az országban kétféle tábor működik, az egyiket az UNHCR működteti kizárólag nigeriek számára, míg a másikat a más afrikai országokból, Líbia felé tartó migránsoknak tartják fent. A nigeri hatóságok szerint így a migránsok 80 százalékát fel tudják tartóztatni.