Balog: Fontosak a magyar baptisták Magyarországnak 

A magyar baptisták fontosak Magyarországnak, a magyar nemzetnek – mondta az emberi erőforrások minisztere a magyar baptisták 4. világtalálkozójának záró istentiszteletén vasárnap Debrecenben.

Balog Zoltán a Főnix csarnokban több ezer részvevő előtt kijelentette: Magyarország, Európa, a világ jövője elképzelhetetlen az élő keresztény közösségek nélkül, akiket nem csak a hagyomány köt össze, hanem a krisztusi szeretet, a krisztusi küldetés.

A tárcavezető a kormány nevében köszönetet mondott a magyar baptistáknak, akik 10 megyében, 40 településen, 49 oktatási intézményben több mint 16 ezer gyermeket nevelnek és 70 szociális intézményben gondoskodnak a rászorulókról, az elesettekről.

Balog Zoltán méltatta a 13 országból összesereglett baptista közösséget, amelyet Tamási Áront idézve Ábel szavaival jellemzett: „...mi dolgunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Reményét fejezte ki, hogy a világ különböző részeiből érkezett magyarok itthon érzik magukat Magyarországon. Ez a gondolat – „valahol otthon legyünk benne” – több mint nemzeti összetartozás, benne van nyelvünk, népdalaink, költészetünk, magyarságunk – mondta Balog Zoltán, de figyelmeztetett: önmagában a magyarságunk soha nem fog megtartani bennünket, ehhez kell Jézus megtartó ereje.

A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy jövő januárban ünnepeljük a Szent Korona 1978-as hazahozatalának évfordulóját. Ennek kapcsán megjegyezte: annak idején voltak olyan magyar baptisták Amerikában, akik egészen Jimmy Carter elnökig jutottak Billy Graham baptista hitszónokon és másokon keresztül, és elérték a korona visszaadását.

E folyamat része volt, hogy a kommunista Magyarországon evangelizálhatott Billy Graham a tahi táborban – idézte fel a több évtizede történteket az Emmi vezetője. Balog Zoltán az istentiszteleten mindenekelőtt az imádságért mondott köszönetet a baptistáknak is. Megjegyezte: senki ne gondolja, hogy egy olyan minisztériumnak a működtetése, ahol együtt van az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociális szféra, a családügy, a társadalmi felzárkózás, a sport, az egyház, a nemzetiség, megoldható lenne „fenti segítség nélkül”. „Hogy meglegyen a segítség, az az imádság dolga” – tette hozzá.

Elmondta azt is: tudják, hogy nem csinálnak mindent jól, „sőt, sok mindent nem jól csinálunk, de akik imádkoznak, arra kérik a mindenható Istent, a megváltót, hogy igazítsa ki, adjon jó tanácsokat, hogy jó irányba menjenek a dolgok”. Ez a prófétai imádság, a kritikus szolidaritás, amivel azt akarják, hogy a nemzet ügye jó irányba menjen – jelentette ki.