Yoko Ono és fiatal magyar tervezők együtt idézik meg a japán kultúrát

A május 25-ig megtekinthető tárlatokon tradicionális kalligráfiákon, textil- és hanginstallációkon és virágkártyákon keresztül ismerkedhetünk a távol-keleti szigetország művészetével – olvasható a Magyar Hírlap cikkében.

A ház Aqua nevű kiállítóterében kapott helyet a John Lennon után Havadtőy Sámuellel kapcsolatban élő, Magyarországot ismerő Yoko Ono és Fukui Yusuke japán származású, de 1991 óta Magyarországon élő képzőművész egymást kiegészítő képzőművészeti tárlata, Silence After the Waves, vagyis a Csend a hullámok után címmel.

Yusuke legújabb, Vaspor című sorozatának alkotásai az absztrakt expresszív festészeti hagyományát követik, installációinak pigmentanyagaként vasport használ, így a barna, illetve vörösesbarna eltérő színárnyalatai dominálnak festményein – innen a sorozat neve is.

Ahogy a tárlaton is olvasható, a művész vasreszelékből, –porból készült képei emlékeztetnek bennünket a technológiába és fejlődésbe vetett túlzottan pozitív hit veszélyeire. A terem másik felében látható a kiállítás címadó alkotása: Yusuke hulláma szürke, mozdulatlan és kiterült. A látogatót megbénítják a hatalmas méretek és a vas baljós használata. Fő műve a majdnem nyolc méter hosszú Vastenger (2018), amelynek szinte halljuk fémes csikorgását. A hat függőleges, szintén szürke, de informel – vagyis „forma nélküli”, be nem fejezett, nyitott – felületkezelésű festmény, a Rejtett számok (Hidden Numbers) – sorozat erőteljesen kivilágít a szürke felszínből.

Ebben a sorozatban Yusuke a japán történelem fontos évszámait helyezte el absztrakt felületeken – munkáit négy, Yoko Ono által készített nyomat egészíti ki, amelyek korábban még nem voltak láthatók hazánkban.

Ono alkotásai egyszerűbbnek, letisztultabbnak látszanak: égtájakról és szelekről szóló tradicionális, kézzel festett kalligráfiák sorakoznak a falakon.

A Terrában, vagyis az alagsori kiállítótérben három dizájner munkáit tekinthetjük meg.

Szirmay Zsanett különleges Soundweaving project – Magyar és japán népi motívumok megzenésítése című installációiról megtudjuk, hogy a tervező tradicionális magyar hímzésmotívumokat írt át lézervágott textilekre, amelyek ezt követően egy zenedoboz lyukszalagjaiként szolgálnak, így dallammá alakulnak át.

Mindezt nemcsak láthatjuk, hanem hallhatjuk is: a tárlaton felcsendül a Sakura-Sakura tradicionális japán népdal, de közelről is szemügyre vehetjük a zenedobozokat és a hófehér csipkefüggönyökre, illetve térelválasztókra emlékeztető textilmintákat madarakkal, felhőkkel, különféle sormintákkal.

A mintákat egyébként a hagyományos katagami és katazome papírnyomatok mintái, valamint a kimonók motívumai ihlették, amelyeket Vikukel Dániel zeneszerző alakított egyperces etűdökké.

A textil- és hanginstalláció négy kontinens dallam-, illetve motívumvilágát jeleníti meg, és már nemzetközi hírnévre is szert tett: több európai, illetve közel-keleti innovációs és posztdigitális dizájnhéten is bemutatták, köztük Bécsben és Dubajban.

A tárlaton megtekinthetjük Haruko Napochka, a Japánban született, Magyarországon tanult díjnyertes rövidfilmes alkotását, egy papírvágott rajzfilmes animációt.

A harmadik kiállító Némedi–Varga Réka, aki egyetemi tanulmányai során ismerkedett meg a japán kultúrával és nyelvvel. Ez inspirálta alapszakos diplomamunkáját is, amely egy kezdőknek szóló japán írásoktató szett volt. Majd ezt a szellemiséget vitte tovább mesterdiplomája elkészítésénél is, a Hanafuda, azaz virágkártyáknál, amelyek nevüket a rajtuk lévő növényillusztrációkról kapták. A színes, képeslapoknak is beillő kártyákon az újratervezés során a fiatal tervezőgrafikus művész megőrizte az eredeti szimbólumokat, ám saját elképzelése szerint ábrázolta azokat.