2018.01.17. 07:00
Egy Szolnokon élő arab fordító mesélt Szíriáról
Szír–magyar kapcsolatok, neves személyek és történelmi visszatekintők fűszerezték a napokban a „Szíria, a Kelet gyémántja” címmel megrendezett előadást, melyre a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Szolnoki Csoportjának szervezésében került sor.
Szép számú érdeklődő hallgatta a beszámolót a művelődési házban
Forrás: Beküldött fotó
– Nagyon sok egyedülálló dolog köthető Szíriához. Példaként említhetjük a világ első zenei kottáját és ábécéjét, de az időszámításunk előtti harmadik évezredből való, agyagtáblán ránk maradt békeegyezményt is a legelsőként tartjuk számon. Az írás egyébként a hettiták és az egyiptomiak között jött létre… – taglalta a Szent Imre Művelődési Házban rendezett esemény vendégelőadója, dr. Ftaimi Mounzer.
Az aleppói származású, ám 1979 óta Szolnokon élő arab fordító és tolmács Szíria épített és szellemi örökségét, valamint a szír–magyar történelmi kapcsolatokat méltatta.
A rendezvényen azt is megtudtuk, a híres magyar utazó, Kőrösi Csoma Sándor a 19. század első felében érkezett Aleppóba. Nem csupán az ismert tudós azonban az egyetlen kötelék a két ország történelme között.
– Bem József is sok szállal kötődik ehhez a városhoz, főként, ha arra gondolunk, Murád pasa néven vált ismertté Szíriában, végül pedig itt, Aleppóban halt meg – tájékoztatott az előadó.
A szakember ezt követően örömének is hangot adott, miszerint személyes közreműködésével az ókori műemlékeiről jól ismert Palmirát már csaknem kétezer szolnoki ismerhette meg az évek során.
Kérdésünkre hogy miként gondolkodnak ma Magyarországon Szíriáról, Ftaimi Mounzer kifejtette:
– Nem vagyunk egyformák, van, aki szinte semmit sem tud az országról, de olyanokkal is találkoztam, akik átérezték Szíria helyzetét. Mi olyan nép vagyunk, akik szeretik a külföldieket. Nálunk nincs rasszizmus. Meg tudtak élni egymás mellett keresztények, zsidók, örmények és kurdok – árulta el.
Forrás: Beküldött fotó
Arról is beszámolt, sajnálja a hazájában zajló háborús eseményeket, s a hozzájuk fűződő konfliktusokat, mert azok nem az ország valós képét tükrözik.
Az esemény zárásaként az előadó érdeklődésünkre Szíria magyarokhoz fűződő viszonyáról és saját nézőpontjáról is szót ejtett:
– Szeretjük a magyarokat. Nem hiába, hogy a magyarok negyven éve végezhetnek például olajfúrásokat is nálunk. Amikor választanom kellett, hogy Magyarországra, Jugoszláviába, Ausztriába vagy az NDK-ba jöjjek, én Magyarországot választottam. Nem véletlen az sem, hogy ez a kis ország tizenöt Nobel-díjast mondhat magáénak… – tette hozzá.
A Szíriát bemutató programon egyébként egy, az ország legfontosabb történelmi helyszíneit bemutató filmet is megtekinthettek az előadáson részt vevők.
