„Fénnyel írt” emlékekek? Ez a miklósi fiatalember bizony ilyen régiségeket gyűjt!

– 2004 környékén került hozzám a törökszentmiklósi képeslapgyűjteményem legelső darabja. Az elmúlt több mint egy évtized gyűjtőmunkájának gyümölcse a nagyjából háromszázötven, szinte kizárólag 1945 előtt készült képeslap.

– Ezek a város jellegzetes épületeit, utcaképeit ábrázolják, mint például a vasútállomás, a községháza, a gőzmalom, a templomok, vagy a főutca hajdani üzletsora – mutatja be gyűjteményét Kiss Ádám László, aki szerint a képeslapok számtalan olyan apróságot rejtenek, melyeket első pillantásra észre sem lehet venni.

– Retusált járókelők, vagy éppen a képről eltüntetett villany- és távíróoszlopok, az egyes épületek külsejének változása, átépítések, amelyek jól nyomon követhetők az eltérő időszakokban készült lapokon– sorolja a példákat.

– A régi képeslapok igazi különlegessége abban rejlik, hogy olyan városrészleteket, utcaképeket és ma már nem létező épületeket őriztek meg „fénnyel írt” formában, melyekről – a korban jószerivel még nem is létező amatőr fényképezés híján – esetleg csak tervrajzok vagy leírások alapján lenne fogalmunk.

– Galsi Zoltán szerző­társammal egyetértésben, egyelőre csak ötlet szintjén, már felmerült egy olyan kiadvány tető alá hozásának lehetősége, amely a Törökszentmiklóshoz kötődő tárgyi emlékek szélesebb spektrumát mutatná meg. Helyet kaphatnának benne például a helyi szikvízgyárosok szódásüvegei, a kereskedők reklám­táblái, számlák, levélpapírok, az iparosok termékei – vázolta a közeljövőre vonatkozó elképzeléseket Kiss Ádám László.

Már könyvben is megjelentek a képeslapok

– Az „Üdvözlet Törökszent­miklósról” című könyv 2013 decemberében jelent meg, akkor már csaknem tíz éve tartott a gyűjtögetés. A könyvben nemcsak a saját képeslapjaim, hanem még három magángyűjtemény darabjai, köztük szerzőtársam, Galsi Zoltán képeslapjai is szerepeltek – mondta a kötetről Kiss Ádám László. – A könyv kiadását nyolc-tíz hónapnyi munka előzte meg, és a visszajelzések alapján olyan kiadványt sikerült az érdeklődők kezébe adni, amely bármely könyvespolc díszére válhat. A képeslapok tekintetében a könyv a teljességre, vagy legalábbis annak megközelítésére törekedett, hiszen a szín-, felirat-, és betűtípus-változatoktól eltekintve a törökszent­miklósi lapok mintegy 90 százalékát bemutattuk benne, eredeti színben és méretben. A kiadás óta eltelt közel négy év során mindössze egyetlen olyan képeslappal bővítettem a gyűjteményemet, ami a könyv szerkesztésének időpontjában még nem volt ismert, tehát ezen a területen szinte mindent sikerült megmutatnunk – tette hozzá a szerző.

Molnár-Révész Erika