2017.07.08. 17:35
A RepTárban zenélt a Quimby, Kiss Tibi énekessel beszélgettünk
Hamisítatlan Quimby-hangulatban telt a szombat este a megyeszékhelyen. A RepTár Piknik esti óráiban csapott a húrok közé a népszerű zenekar, a közönség már-már úgy érezhette magát, mintha fesztiválon lenne. A zenekar énekesével, az egyik legsármosabbnak tartott magyar zenésszel, Kiss Tibivel beszélgettünk szolnoki fellépésük kapcsán.
Fotó: Mészáros János
A Quimbynek van is tapasztalata a „hangulatkeltésben”, hiszen huszonöt éve színesítik hazánk zenei életét. Huszonöt esztendő… Ez bizony első hallása soknak tűnik.
– Ennyi idő alatt valóban sok minden történik az emberrel, velünk is – ismerte el az idő múlását az énekes frontember.
– Ugyanakkor alapkarakterekben sok dolog állandó. Ez a zenekarnál is így van. Nagyjából megvan, hogy ki milyen alkat, és a zenekarnak is állandó az aurája. A többi, a részletek pedig olyanok, mint mikor a ruhákat váltogatod, kísérletezget az ember... Néhány dolog viszont változott.
– Mikor nagyon fiatalon elkezdtük a zenélést, nem tudtunk előrenézni, egy húszévest nem érdekel, hogy mi lesz holnap. Ma már van múltunk, és előre is gondolkodunk, hogy hogyan tovább. Tudatosabbá váltunk. A lényeg viszont maradt: az a fontos, hogy nekünk bejöjjön, amit csinálunk, mert ez tartja életben a zenekart hosszú távon. Úgyhogy igyekszünk olyan dolgokkal foglalkozni, ami rajtunk is jól csapódik le. Mást nem nagyon érdemes tennünk, mert nem vagyunk elég profik ahhoz, hogy hazudjunk – mondta nevetve Tibi.
A zenekar tagjai hosszú utat tettek meg a sikerig vezető úton, fiatalon egyikük sem zenésznek készült. Kiss Tibi például képzőművészetet tanult, mégis valahogyan mind a színpadon kötöttek ki…
– Kamaszkoromban kezdtünk zenélni. Nagyon megfogott. Ezt nem lehet csak úgy abbahagyni, van egy olyan energiája a zenélésnek, ami nem enged el. Ugyanakkor nem vesztek el a képzőművészeti tanulmányaim sem, a zenét is felfoghatjuk performance-nak, sok dolog van, ami a vizualitáshoz köthető, a dalszövegek is képiesek. És ez a fajta látásmód valahogy benne van a Quimby zenéjében is – mesélte a zenész.
És tényleg nem Tibi az egyetlen zenei „kakukktojás”, a fiúk között ugyanis két képzőművész, egy ötvös és még egy pszichológus is van.
– Igen, sokféle pályáról állunk hozzá a rock and rollhoz. De ez szerintem inkább csak plusz, nyilván így legtöbbször kevesebb festmény készülhet el, mondjuk mint dal, de nekem például ez az egész egy nagy gombóc, minden összekapcsolódik – magyarázta az énekes.
– Amúgy én emellett még lámpákat, bútorokat is készítek, na meg persze még egy csomó mindent, szóval nehéz is lenne különválasztani a dolgokat...
A Quimby élő nagykoncertje a RepTárban
És persze az sem maradhat ki, hogy mindezen felül Tibi gyakorló szülő is, egy kislány és egy kisfiú büszke apukája. Szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogyan lehet ennyi mindent összeegyeztetni, kiegyensúlyozni a szakmai és a magánéletet…
– Kevés alvással – mondta nevetve az énekes.
– De kicsit munkamániás is vagyok, legalábbis annak mondanak, akik ismernek. Így egy picivel több fér bele mondjuk, mint másnak, de azért nekem is megvannak a határaim. Otthon én csak apa vagyok.
Aki néha az asztalra csap?
– Változó, alapvetően laza, bolondozós apuka vagyok, de ha kell, ha a gyermek, a jövője szempontjából fontos, akkor „be tudok szigorodni” – mesélte.
– Úgy vagyok vele, hogy inkább engem utáljon most, mint magát később!
A gyerekek sokszor tudnak meglepetéseket okozni, furcsákat kérdezni. Tibi kisfia bár még csak – ahogy ő mondja – négy és háromnegyed éves, folyamatosan tesz fel zavarbaejtő kérdéseket, amire egy remek dalszövegírónak sem egyszerű válaszolnia.
– Sokat kérdez például a halálról, a mennyországról, és igyekszem ilyenkor kitalálni valami olyan sztorit, ami nem kerüli ki a lényeget, de korban hozzá illik. Játékos formában, játékos szimbólumokkal beszélgetünk ezekről. Egyébként elképesztő, hogy a gyerekek milyen szemtelenül nyitottan állnak bizonyos témákhoz és mennyire bátran belekérdeznek abba, ami igazán foglalkoztatja őket...
Otthon nem téma, hogy apa zenész
Kiss Tibi gyermekei néha megfordulnak egy-egy koncerten, kisfia ilyenkor simán lekapja a gitárt a próbateremben, vagy éppen más dolgokat próbál ki. Mégsem téma otthon, a gyerekek körében, hogy apukájuk mivel is foglalkozik.
– Egyrészt picik még, kell egy kis idő, hogy megértsék igazán, miről is van szó, másrészt pedig én otthon, sőt, még a koncerteken is elsősorban apu vagyok nekik. Ez azonban így természetes... – teszi hozzá az énekes...
Szarvák Emese