2018.01.18. 11:26
Nagykövet énekelt a diákoknak – családi és baráti kapcsolatok is kötik a megyéhez
Varázslatos hang bűvölte el a napokban a zagyvarékasi római katolikus templomban összegyűlt hallgatóságot. Pánti Anna Erkel Ferenc-díjas, Bartók–Pásztory-díjas magánénekes adott zenés-verses újévi műsort gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak, zeneszerető közönségnek.
Pánti Anna (álló sorban balról az ötödik) a zagyvarékasi diákok között
Fotó: Kovács Berta
Pánti Anna nem először járt a községben, az opera nagyköveteként októberben és december elején is ellátogatott a helyi általános iskola 2., 4. és 8. osztályosaihoz, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését e műfaj iránt. Pánti Annát baráti szálak is kötik Zagyvarékashoz.
– Erdélyből, Partiumból származom, ott dolgoztam tanítónőként nyolc évig, mielőtt a színpadot választottam. Nagyváradon végeztem a tanítóképzőt, ahol osztálytársam volt a zagyvarékasi iskolában tanító Koncsekné Gyulai Erzsébet, akihez ellátogattam a múlt évben is, hiszen azóta is jó barátnőm – árulta el a művésznő, aki erre a kapcsolatra építve szervezte rékasi látogatásait.
A Magyar Állami Operaház 2013 őszén indította útjára az Opera Nagykövetei programot azzal a céllal, hogy az opera műfaját a művészember személyes tapasztalatain és varázsán keresztül ismertese meg és népszerűsítse.
– Ősszel csatlakoztam a programhoz, melynek lényege, hogy kollégáimmal együtt az opera műfajáról tartunk előadásokat általános és középiskolákban, de nagycsoportos óvodásoknak, egyetemistáknak és felnőtt közönségnek is. Mindegyikünk saját nézőpontján keresztül mutatja be a műfajt és az Operaházat.
– Tizenhét évig voltam az Operaház szólistája, nagyon sok szép koloratúrszoprán szerepet énekeltem (Lucia, Norina, Gara Mária, Olympia, Ámor, Zerbinetta), van miről mesélnem – magyarázta az énekesnő.
– Rékason több osztálynak is tartottam előadást, a nyolcadikosok különösen fogékonyak voltak a műfajra. Igyekeztem történetekkel és énekléssel is megmutatni, milyen az opera csodálatos világa. Nyitott szívvel és lélekkel fogadták, és úgy gondolom, sikerült elvetni az opera szeretetének magocskáit.
A Budapesten élő Pánti Anna azonban a programtól függetlenül is gyakran megfordul megyénkben.
– A szüleim Tiszapüspökiben élnek. Édesapám lelkészként dolgozott, és miután nyugdíjba vonult, édesanyámmal Erdély és Budapest között félúton kerestek egy kis kertes házat, ahol nyugdíjas éveiket tölthetik. Így aztán a rokonsághoz is éppúgy haza tudnak látogatni, ahogy gyerekeikhez, mi ugyanis mindhárman a fővárosban élünk és dolgozunk. Szeretném még országszerte nagyon sok iskolába elvinni a programot. Opera nagykövetnek lenni egy nagyon nemes feladat – hangsúlyozta –, és annak az alázatos munkának a folytatása, amit már a színpadon elkezdett az ember.
Pánti Anna egy emlékezetes mozzanatot is megosztott velünk.
– Egyszer egy iskolai előadásom után otthon egy gyerek azzal állt a szülei elé, hogy „apa, anya, képzeljétek, ma egy igazi operaénekes járt nálunk és operált”! – mesélte a művésznő nevetve. – Valóban igyekszünk a lélekkel operálni, a lélekre és érzelmekre hatni – mondta.
Tanrendhez illeszti előadását
Pánti Anna opera nagykövetként az iskolákban az adott évfolyam tanrendjéhez illeszthető érdekességekkel kelti fel a diákok figyelmét. Tavaly az Arany János-év kapcsán arról beszélt: balladahősökkel is találkozhatunk az Operában: Szilágyi Erzsébettel, Mátyás királlyal, V. Lászlóval – Hősök és áldozatok az operaszínpadon címmel.
– Érdekességeket mesélünk a kulisszák mögött zajló életről, arról a hatalmas összmunkáról, amit egy ilyen előadás igényel. Rácsodálkoznak például arra is, hogy mi nem használunk mikrofont.