Íme, a szolnoki török kori híd története dióhéjban: Te mindent tudtál?

A cölöphíd a szőke folyó bal partjának közelében, a jelenlegi Tisza-hídtól keleti irányba körülbelül hetven méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva torkolattal szemben feküdt.

Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze a 2015 augusztusi feltárás eredményeire hagyatkozva azt mondta, hogy a facölöpök kivétel nélkül megmunkálatlan tölgyfából állnak.

A cölöpök egy része néhány évente kiemelkedik a folyóból, ezért a felső részük gyengébbek, töredezettek, míg az állandóan víz alatt lévő felük jó megtartásúak, kemények.

Egy tősgyökeres szolnoki szinte biztos, hogy megcsodálhatta már e időutazással is felérő, történelmi élményt, aki pedig nem a megyeszékhelyen él, biztos, hogy ideutazott a nagy látványosságra.

Na, de akkor nézzük is a fontosabb tudnivalókat:

– A hidat 1562-ben Güzeldzse Rüsztem budai pasa építtette.

– A Tisza keleti partját derékszögben kötötte össze a szolnoki várral, melynek helyén ma lakóházak állnak.

– Közúti hídként szolgált, 110 méter hosszú, 5-6 méter széles és 10-12 méter magas volt.

– Megépítése óta szinte folyamatosan állt híd a Tiszán Szolnoknál.

– A középkorban az itt fellelhető építőanyag egyedül a fa volt, de mivel az ártér fái nem feleltek volna meg a hídépítéshez, ezért északról leúsztatott tölgyfát használtak.

– Az építéshez felhasznált rönkök átmérője 20–30 centiméter között ingadozott.

– A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium megvizsgálta a mintákat, melyből az derült ki, hogy a korábbi faanyagok a török hódoltság idejéből, egészen pontosan a Kr. u. 1513-1581 közötti időből származnak.

– Verancsics Antal egri püspök Miksa cseh királynak 1562. május 29-én írt levele szerint akkorra már a híd negyed része elkészült.

– A török hidat debreceni ácsokkal építtették.

– A híd jelentős kereskedelmi szereppel bírt, hiszen a 16-17. században évente akár több tízezer szarvasarhát is áthajthattak rajta, a törökök pedig az átkelésért hídpénzt szedtek.

– A hidat nagy valószínűséggel a törökök égették fel maguk mögött 1685 őszén, amikor kivonultak Szolnok városából.

– A történelmi jelentőségű átkelő megmaradt cölöpjeit 2003 augusztusában fedezte fel egy szolnoki lakos, amikor a Tisza negatív rekordján, mínusz 279 centiméteren állt.

Régészeti fontosságát mi sem támaszthatná alá jobban, mint hogy 2008. júniusában Oya Tuzcuoglu, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete Szolnokra látogatott, hogy részt vegyen a „Török kori híd” kiállítás megnyitóján az Aba-Novák Kulturális Központban.

B. Zs.

Borítókép: Mészáros János